Gyors és egyszerű tápanyagellátás-tervezés a NutriGuide®-dal
frontend design element - arrow left
frontend design element - arrow right
  • Nitrogén (N)
    714.0067
    N
  • Ionszerkezet
    Nitrogén (N) ionic formula image
  • Anion/Kation
    NO3-
  • Nitrogén (N) influance image
    Levél
  • Nitrogén (N) origin image
    Forrás: Levegő
  • Nitrogén (N) mobility image
    40 mm a gyökér körül

Nitrogén

(N)

A nitrogén, a szén mellett a legalapvetőbb összetevője a szerves anyagoknak. Annak ellenére, hogy a belélegzett levegő 78%-a nitrogén, szervezetünk nitrogénszükségletét kizárólag növényi és állati eredetű fehérjékkel tudjuk fedezni. A hüvelyesek kivételével a növények is csak szerves anyagok mineralizációja útján juthatnak nitrogénhez. Az ammónia előállítás technológiájának felfedezése – mely a levegőben lévő nitrogén hidrogenizációján alapszik – forradalmasította a mezőgazdaságot több mint egy évszázada (Haber-Bosch eljárás, amely Nobel díjat érdemelt 1918-ban és 1931-ben). Enélkül az ásványi nitrogénforrás nélkül a világ mezőgazdasági termelése a jelenleginek a felét tenné csak ki.
N
Növény
Növény
Talaj
Talaj
Kultúrák
Kultúrák
Forrás
Forrás
Fő szempontok
Fő szempontok
JELENTŐSÉGE A NÖVÉNY ÉLETÉBEN
Hasonlóan a szénhez, az oxigénhez, a hidrogénhez és más elemekhez, a nitrogén is az aminosavak egyik alkotója, amelyekből a fehérjék épülnek fel. Emellett jelenléte létfontosságú a sejtosztódás és a fotoszintézis működéséhez egyaránt, mivel a klorofill fontos összetevője. A nitrogén a növényi növekedés legfontosabb tényezője. Nagyban befolyásolja a termény minőségét is, különös tekintettel a fehérjetartalomra.
FELVÉTELI MECHANIZMUS
A növények általában nitrát (NO3-) formájában veszik fel a nitrogént, amely a talajban oldott formában van jelen. Szerves vegyületként, ammónia vagy karbamid formájában is előfordul a nitrogén a talajban, ám a különböző fizikai-kémiai és mikrobiológiai folyamatok hatására ezek is fokozatosan nitráttá alakulnak. A párologtatásból fakadó vízhiányt a növények a talajból való vízfelvétellel pótolják, és ezzel a passzív felvétellel jutnak hozzá a nitráthoz is. A nitrátionok feljutnak egészen a levelekig, ahol redukálódnak és átszerveződnek szerves vegyületekké, majd ezek szétterjednek az egész növényben.
INTERAKCIÓK, SPECIFICITÁS
Alapvetően a nitrogén a növekedést befolyásoló legfontosabb tényező a növények életében. A növények közül kivételes csoportot alkotnak a hüvelyesek, melyek képesek a nitrogént megkötni a levegőből a velük szimbiózisban élő baktériumok segítségével, melyek az úgynevezett noduluszokban, vagyis gyökérgumókban élnek.
A műtrágyák három formában tartalmazhatnak nitrogént (N): ammónium, nitrát és karbamid formájában. Amíg a nitrát (NO3-) és az ammónium (NH4+) azonnal felvehető a növények számára a kijuttatás után (1), addig a karbamidnak először hidrolízissel (7) NH4+ ionná kell alakulnia.
A növények leginkább a nitrát formát részesítik előnyben, mivel vízben oldható, így azonnal elérhető a számukra (2). Ezenkívül segíti a kationok, például a K+, a Ca2+ , a Mg2+ felvételét is. Az ammónium egy része szintén közvetlenül felvehető a növények számára (3) de az NH4+ többsége a talajkörülményektől függően átalakul nitráttá (NO3-) (nitrifikáció, 4).
A denitrifikáció olyan folyamat, melyben a NO3- nitritté (NO2-), nitrogén-monoxiddá (NO), dinitrogén-oxiddá (N2O) és végül nitrogén gázzá (N2) redukálódik. Ez a reakció anaerob baktériumok hatására, oxigénszegény környezetben megy végbe, így jól szellőző mezőgazdasági talajokon ritkán fordul elő. A NO3-, mint oldott anion mobil a talajban, így a túlzott mértékű csapadék könnyen a györkérzóna alatti rétegekbe moshatja. (kimosódás, 9). Éppen ezért nagyon fontos, hogy a nagyobb mennyiségű nitrogénműtrágyát több kisebb adagban juttassuk ki, és mindig abban az időpontban alkalmazzuk, amikor a növények épp igénylik.
A talaj mikroorganizmusai az ásványi nitrogénformákat szerves kötésbe viszik. Főleg NH4+ iont használnak, de a NO3- ion is hasznosítható számukra (immobilizáció, 6). Nagy mennyiségű, szénben gazdag, de nitrogénben szegény szervesanyag tartalom jelenléte esetén (pl. szalma) a talajban előtérbe kerül az immobilizáció. A nitrogén ily módon felhasznált része azonban nem vész el végleg. Később, amikor a biomassza - beleértve a mikrobiális biomasszát is - lebomlik a talajban, ismét elérhetővé válik a növények számára (mineralizáció, 6).
Kijuttatás után a karbamid ((NH2)2CO) lebomlik és két ammónia molekula (NH3) és egy széndioxid molekula (CO2) keletkezik belőle. A gáz halmazállapotú ammónia (NH3) egy része a légkörbe kerülhet (volatilizáció, gáz alakú ammónia veszteség, 8). Az NH3 vízzel (H20) való reakciója során NH4+ keletkezik, miközben hidroxid ion (OH-) szabadul fel, vagyis ez a folyamat növeli a talaj pH-ját. Az ammónia gáz formában való távozása elsősorban lúgos talajokon (pH > 7) jelentős. Következésképpen ez az átmeneti talaj pH növekedés a folyamat során még jobban növeli a gáz alakú ammónia veszteség mértékét még a savanyú talajok esetében is.
Nitrogén (N) related desktop image Nitrogén (N) related tablet image Nitrogén (N) related mobile image
multiple image marker active left arrow inactive left arrow active right arrow inactive right arrow

Érzékenységi táblázat

Érzékenység mértéke:
  • nutrient very sensible icon

    Nagyon

  • nutrient very fairly icon

    Közepesen

  • nutrient very moderately icon

    Mérsékelten

N
Őszi búza
Őszi árpa
Tavaszi árpa
Szemes kukorica
Silókukorica
Burgonya
Takarmánykeverékek
Napraforgó
Rostlen
Őszi káposztarepce
Káposzta
Sárgarépa
Saláta
Borsó
Bab
Paradicsom
Cukorrépa
Alma
Körte

Érzékenységi táblázat & Hiánytünetek

Érzékenységi táblázat

A növények növekedéséhez elengedhetetlen a nitrogén, mivel a fehérjék mellett enzimek, vitaminok és a klorofill felépítésében is fontos szerepet játszik. Ennélfogva a legfontosabb növekedési tényező a növények életében, mely egyúttal a meghatározza a minőséget is. 

Ha a nitrogén-ellátottságban zavar keletkezik, a növények alulfejlettek lesznek és a terméshozam alacsonyabb lesz. 

Gabonafélék esetében a fehérjetartalom alapvetően fajtatulajdonság, ám a magas fehérjearány elérése döntően a nitrogéntől függ. Minden búzafajtát hátrányosan érint a nitrogénhiány. Ennek negatív következményei a hiány mértéke és a kedvezőtlen állapot időtartama (nitrogénhiányos időszakok és az érintett ciklusok időszakainak összessége) alapján eltérőek lehetnek. A korai, szárbaindulási időszakban fellépő nitrogénhiány a legkárosabb a termés szempontjából, mivel ilyenkor a legnagyobb a növények nitrogénigénye. 


Tünetek

Csökkent intenzitású fehérjeszintézis lép fel alacsony nitrogénellátottság esetén, mely visszaveti a növény növekedését és további fejlődését.

A nitrogénhiány jellemzően sárgulással, majd az idősebb levelek elszáradásával jár, mivel nincs megfelelő klorofilltermelés. 

Túladagolás & Szükséglet

Túladagolás

A túlzott nitrogéntrágyázás sem növénytermesztési szempontból (a gabonaféléknél szármegdőlést okozhat), sem költséghatékonysági szempontból, sem a környezetvédelem érdekében (kimosódás) sem elfogadható gyakorlat. 

Ennek elkerülésére rengeteg eszköz áll rendelkezésre, melyek segítségével pontosan meghatározható a szükséges adag, mely garantálja az optimális hozamot. A Borealis L.A.T az N-Pilot® használatát javasolja.

Szükségletek 

A különböző növények nitrogénigénye függ az adott fajtól, fajtától és az elvárt hozamtól. A szükséglet szorosan összefügg az elérni kívánt biomassza tömegével, mely tükrözi a növény gazdasági hasznosságát.

A nitrogéntrágya szükséges mennyisége kiszámítható az adott növény nitrogénigényének és a talajban rendelkezésre álló nitrogén mennyiségének ismeretében.


Nitrogén (N) related desktop image Nitrogén (N) related tablet image Nitrogén (N) related mobile image
multiple image marker active left arrow inactive left arrow active right arrow inactive right arrow
A TALAJ ÁSVÁNYI NITROGÉN TARTALMA

A tél végén érdemes megvizsgálni a talaj ásványi nitrogéntartalmát, hogy tisztában legyünk a rendelkezésre álló készletekkel, mielőtt kora tavasszal újra megindul a vegetáció, amely időszak a legintenzívebb nitrogén-felvétellel jár. A nitrogén adagok meghatározásához rendelkezésre állnak döntéshozatalt támogató eszközök.

A SZERVES ANYAG NITROGÉN TARTALMA
A nitrogén főleg szerves formában van jelen a talajban, és ennek a szerves nitrogéntartalomnak a mennyisége jelzi a talaj nitrogénmineralizációs potenciálját. A mineralizációs folyamatok modellezésére és általuk a nitrogéntartalékok alakulásának becslésére számos eszköz fejlesztése van folyamatban.
TALAJFÉLESÉG
A homokos, jó vízáteresztő képességű talajok esetében áll fenn leginkább a nitrogén kimosódásának veszélye. 
ÉGHAJLAT
A téli nagy mennyiségű csapadék kimoshatja a nitrogént a talajból a mélyebb rétegek felé. A várható veszteség mértékét meg lehet becsülni a csapadék mennyiségének és gyakoriságának ismeretében. Mind a szárazság, mind a túlzott vízellátottság hatással van a nitrogéntartalékokra, az első esetben a növények által felvett csökkent mennyiség, utóbbi esetben a szerves anyagok alacsony fokú mineralizációja révén. Érdemes megjegyezni, hogy a nitrogéntrágyázás sikeressége erősen függ a kijuttatást követő megfelelő mennyiségű csapadéktól. Általánosságban 10-15 mm eső szükséges a granulátumok megfelelő oldódásához. A nitrogéntrágyázás esetében kiemelten figyelni kell a gáz alakú ammónia veszteség mértékére is.
pH
Savanyú talajokon a nitrifikációra képes baktériumok aktivitása csökken, így a mineralizáció lassul.