MŰTRÁGYÁT

KERESEK

TÁPANYAG

-TARTALOMMAL

NÖVÉNYKULTÚRA

SZÁMÁRA
Keresés
  • Kén (S)
    1632.064
    S
  • Ionszerkezet
  • Anion/Kation
    SO42-
  • Levél
  • Forrás: Vulkanikus
  • 40 mm a gyökér körül

Kén

(S)

Az elsődlegesen fontos N, P és K makroelemek mellett, a kén a kalciummal és a magnéziummal együtt a másodlagos tápelemek közé tartozik, amelyek között a viszont a legfontosabbnak számít. Ennek ellenére a kéntárgyázás elég fiatal jelenség. Az atmoszférikus és egyéb forrásból (növényvédőszerek vagy szervestrágya) származó kénforrások hirtelen csökkenése után alapvető fontosságúvá vált a kén műtrágyákkal való kijuttatása. Ahogy a nitrogén esetében is, a talaj mikrobiális aktivitása nyomán is kerül kén a talajba, megfelelő talajhőmérséklet esetén. Szintén a nitrogénhez hasonló tulajdonsága, hogy a növények számára felvehető formája (szulfát, SO42-) nagyon mobilis és nagyon kockázatos a téli csapadékkal való lemosódása. Ezért a kén első kijuttatására kora tavasszal kerül sor, a vegetáció újraindulásakor, a nitrogénnel együtt, kiegyenlített arányban.
S
Növény
Növény
Talaj
Talaj
Kultúrák
Kultúrák
Forrás
Forrás
Fő szempontok
Fő szempontok
JELENTŐSÉGE A NÖVÉNY ÉLETÉBEN
A kén létfontosságú jelentőséggel bír sok esszenciális aminosav felépítésében, különösen a cisztein és a metionin esetében. A növényeknek már egészen fiatal korban is szükségük van a kénre a fotoszintézisben szerepet játszó klorofill felépítéséhez és a fehérjeképződéshez. A kén hiánya etiolációs és sárga foltosodást okoz a gabonákban a tél végén.
A FELVÉTEL MECHANIZMUSA
A növények a ként a gyökereken keresztül veszik fel SO42- formájában. A kén a talajoldatban jól eloszlik, felvétele fél-passzívan vagy fél-aktívan történik. 
INTERAKCIÓK, SPECIFICITÁS
A növény tápanyagként szulfátot tud felvenni. Elemi részecskeként oxidálódnia kell a felvételhez. A tioszulfát egy átmeneti forma.
Ha a hőmérséklet megfelelően magas (>12 °C), a szerves anyag, amely a legtöbb ként tartalmazza, mineralizálódik, és a nyári hónapokban elegendő mennyiségű kénnel látja el a növényeket.
CIKLUSDIAGRAM

1. A különböző szerves anyagokban lévő tápanyagok körforgása - többek között az elhulló állatok, növénymaradványok és más, emberi tevékenységből származó szerves melléktermékek - mind fontos szerepet játszanak a tápanyag-utánpótlásban.

2. A műtrágyagyártás során kén- és szulfáttartalmú összetevők is képződnek.

3. Vannak olyan növényvédőszerek, amelyek szulfátot vagy elemi ként tartalmaznak, mely utóbbi szulfáttá alakul a talajban.

4. Az atmoszférikus kén oxid formájában adódik a rendszerhez (főként SO2 és SO3). Amikor a talajjal kapcsolatba kerül, szulfáttá alakul. A gyárak és a járművek kipufogóinak kénkibocsátása az elmúlt 40 évben a hatodára csökkent, amely az atmoszférikus eredetű kén mennyiségét is drasztikusan lecsökkentette.

5. A talaj mikrobái az ásványi ként szerves kénné alakítják. A talajbaktériumok aktivitását főként az ammónia nitrogéntartalma és a kén stimulálja. A szerves ként a növények nem tudják közvetlenül felvenni, először át kell esnie egy mineralizációs folyamaton. A szerves anyag (és maradékainak) mineralizációja során a talajban szulfát képződik.

6. Aerob körülmények között a talajban a szerves kén végső formája a szulfát, de anaerob körülmények között a szulfátokból szulfitok és kénhidrogén (H2S) képződik, kellemetlen szaggal társulva.

7. A szulfátról is úgy tartják, hogy lemosódhat a talaj mélyebb rétegeibe a vízzel. Ez főként télen történhet meg, amikor a nagy mennyiségű víz a gyökerek számára már nem elérhető mélységekbe mossa le a szulfátot.

8. A növények kizárólag a gyökérzetükön keresztül, szulfát formájában tudják felvenni a ként.

9. Az elemi kéngőz levélen keresztül történő abszorpciója is lehetséges, de csak korlátozottan.

10. A betakarított terményből élelmiszer vagy takarmány lesz, amely a gazdálkodás legalapvetőbb funkciója.

Érzékenységi táblázat

Érzékenység mértéke:
  • Nagyon

  • Közepesen

  • Mérsékelten

S
Őszi búza
Őszi árpa
Szemes kukorica
Silókukorica
Burgonya
Takarmánykeverékek
Napraforgó
Rostlen
Őszi káposztarepce
Káposzta
Sárgarépa
Saláta
Borsó
Paradicsom
Cukorrépa
Alma
Körte
Bab

Érzékenységi táblázat & Hiánytünetek

A kén nem mobilis a növényen belül. A hiánytünetek általában a fiatal leveleken jelentkeznek, majd a levélzet teljes sárgulását okozzák. Könnyen összekeverhető a nitrogénhiány tüneteivel.

Túladagolás & Szükséglet

A talajban lévő kéntöbblet savanyító hatású, amely meszes talajokon kifejezetten kedvezően hat. A gipsz (kalcium-szulfát) nem befolyásolja a pH-t.

A kén a természetben is előforduló elem, vulkáni kőzetekből vagy a gáz/petróleum tisztítása során kerül kivonásra. A savaseső formájában a területre kerülő atmoszférikus kén főként a 20. században bírt jelentőséggel, azóta a legtöbb országban 80%-kal csökkent ennek mennyisége. 
MENNYISÉGE A TALAJBAN
A talajvizsgálatokkal mért kénmennyiség (pl a Scott-módszerrel mért kéntartalom) szorosan kapcsolódik a talaj szervesanyag-tartalmához. A figyelembe veendő legfontosabb paraméterek a növénykultúra, az éghajlat és a talajszerkezet.
A SZERVES ANYAG KÉNTARTALMA
A kéntartalom 60-95%-a szerves formában van jelen a talajban, vagyis minél nagyobb a talaj szervesanyag-tartalma, annál inkább lehet építeni arra, hogy a mineralizáció során felvehető ként szabadít fel. Az elmúlt évek organikus termesztési módszerei (állattartás hulladékainak elhelyezése, komposztálás stb.) hozzájárulnak a kén növények számára felvehetővé tételéhez. A rendszeres kijuttatás nagyban csökkenti a kénhiányos állapot előfordulásának veszélyét, ugyanakkor figyelni kell rá, hogy közvetlenül felvehető kénformát biztosítsunk.
ÉGHAJLAT
A csapadék gyakorisága és mennyisége nagyban meghatározza a kén lemosódását. Minél több téli csapadék hull, annál több kén mosódik le.