MŰTRÁGYÁT

KERESEK

TÁPANYAG

-TARTALOMMAL

NÖVÉNYKULTÚRA

SZÁMÁRA
Keresés
  • Foszfor (P)
    1530.9738
    P
  • Ionszerkezet
  • Anion/Kation
    PO43-
  • Gyökér
  • Forrás: Tenger
  • 4-6 mm a gyökér körül

Foszfor

(P)

A foszfor az élethez elengedhetetlenül szükséges elem. Naponta 2 grammnyit fogyasztunk belőle. A talajok, geológiai eredetüktől függően eltérő mennyiségű foszfort tartalmazhatnak. Bolygónk erőforrásainak fenntartható és felelős kezelése érdekében szükséges, hogy az üledékes kőzetekbe zárt foszfort valahogyan a talaj felső rétegeibe juttassuk, ahol igazán szükség van rá. A felesleges pazarlást a műtrágyák oldhatóságának és felszívódási hatékonyságának növelésével lehet elkerülni. A foszfortrágyázás viszonylag komplex megközelítést igényel: az elem nem túl mobilis a talajoldatban, biológiai lelőhelyeit pedig nehéz kiaknázni. Mindent összevetve, a foszfor az egyik legfontosabb tápelem, amelyet még hangsúlyosabbá tesz az a tény, hogy a növény csak megfelelő gyökeresedés esetén tudja a tenyészidőszakában szükséges mennyiségben felvenni.
P
Növény
Növény
Talaj
Talaj
Kultúrák
Kultúrák
Forrás
Forrás
Fő szempontok
Fő szempontok
JELENTŐSÉGE A NÖVÉNY ÉLETÉBEN
A foszforra a növénynek teljes életszakaszában szüksége van, a légzéshez, a fotoszintézishez és a szaporodáshoz is. Különösen fontos a növény korai életszakaszában a megfelelő gyökeresedéshez és a fiatal növények erőteljes növekedéséhez. Ha a korai időszakban nincs elegendő foszfor, az csökevényes növekedést okoz, és a növény kevésbé lesz ellenálló a környezeti stresszel, különösen a víz okozta szélsőséges állapottal szemben, amely korai érést okozhat.
FELVÉTELI MECHANIZMUS
A foszfor nem mozog a talajban: csak nagyon csekély mértékben kerül be a talaj nedvességtartalmába. A gyökereknek fejlődniük kell, hogy elérjék a felvehető foszfort, energiát kell fordítaniuk arra, hogy felvegyék, gyakran a rizoszférában élő mikróbák segítségével, amelyek közül a mikorhizzás kapcsolatoknak van a legnagyobb jelentősége.
INTERAKCIÓK, SPECIFICITÁS
Mivel a talaj nedvességtartalmában az oldható foszfor mennyisége alacsony (0,2 mg P/l), ezért a kijuttatásnak a növények számára felvehető formában kell megtörténnie.
A foszfor a talaj több rétegében is megtalálható, itt lekötve van jelen és különböző mértékben tud felszabadulni a talajnedvességbe, ahonnan a növények közvetlenül is fel tudják venni. Savas kémhatású talajokban a foszfort erősen megköti a vas, a mangán és az alumínium. Meszes talajokban a kalciumhoz kötve található. Rendszeresen szabadul fel a humusz mineralizációja során a talajban foszfor, de csak kis mennyiségben. Friss szerves anyagból nagyobb mennyiség szabadul fel. A rendszeresen kihagyott foszfor-műtrágyázás vagy nem megfelelő mennyiségben való kijuttatás (talaj szerkezeti elemeihez való kötődés, terménnyel való elvitel) kimeríti a talaj tartalékait és csökkenti a talaj termőképességét.
CIKLUSDIAGRAM

1. A különböző szerves anyagokban lévő tápanyagok körforgása - többek között az elhulló állatok, növénymaradványok és más, emberi tevékenységből származó szerves melléktermékek - mind fontos szerepet játszanak a tápanyag-utánpótlásban.

2. A foszfort külszíni bányákban nyerik ki és általában ásványi savak segítségével dolgozzák fel, hogy olyan oldható formákat kapjanak, amelyeket a növények is hasznosítani tudnak.

3. A szerves anyag (és maradékainak) mineralizációja során a talajban oldható ásványi foszfor (foszfát) képződik.

4. A foszfor folyamatosan változik, hol a talajban kötve, hol abszorbeálva, hol pedig oldható formában van jelen.

5. Az oldható foszfor lemosódása (azaz a talaj mélyebb rétegeibe vízzel való lejutása) nagyon ritka jelenség.

6. Nem jelentős annak a foszfornak a mennyisége, amelyet a termőterületről elvisznek. Ilyesmi egy (lejtős) területről való lemosódáskor és erózió (a foszfor a talajrészecskékhez kötődve van jelen) során történhet meg.

7. A növények gyökerei csak a talaj nedvességtartalmából képesek foszfort felvenni.

8. A betakarított terményből élelmiszer vagy takarmány lesz, amely a gazdálkodás legalapvetőbb funkciója. 8.

INDIKÁTOR
Nagyon sok módszer létezik a foszfortartalom meghatározására, amely az eredmények komplex értékelését is magával vonja. Az Olsen kivonatolási módszer jelenleg a leggyakrabban használt, mivel ez áll a legközelebb a növények számára elérhető foszformennyiséghez.

Érzékenységi táblázat

Érzékenység mértéke:
  • Nagyon

  • Közepesen

  • Mérsékelten

P
Őszi búza
Őszi árpa
Tavaszi árpa
Őszi káposztarepce
Napraforgó
Bab
Borsó
Cukorrépa
Szemes kukorica
Silókukorica
Burgonya
Takarmánykeverékek
Rostlen
Alma
Körte
Paradicsom
Saláta
Káposzta
Sárgarépa

Érzékenységi táblázat & Hiánytünetek

A foszforhiányos növények lila és mályvaszínű elszíneződéseket mutatnak a fiatal leveleknél és a levélnyélen.

Túladagolás & Szükséglet

A talajban gátolhatja a cink felvehetőségét. A felszíni vizekbe való lefolyással eutrofizációt okozhat.

A foszfornak csak kis mennyisége származik magmás kőzetből, a legnagyobb foszforkészletek üledékes kőzetekben keletkeznek, a tengeri mikroorganizmusok által a sekély tenger aljára történő csapadékképződéssel. Sokáig a vasércbányászat során képződő salak szolgáltatta a foszforalapanyagot a mezőgazdaság számára.
MENNYISÉGE A TALAJBAN
A kívánatos tartalom megállapítása az analitikai módszerek sokféleségét figyelembe véve nem könnyű feladat. Továbbra is a legjobb út a talaj foszfortartalmának mérése, amelyen keresztül felbecsülhető a növények számára felvehető foszfor mennyisége. Fontos, hogy az eredményeket országos adatokhoz viszonyítsuk.
A SZERVES ANYAG FOSZFORTARTALMA
Mivel a foszfortartalom közel 50%-a szerves formában van jelen, a szerves anyagok mineralizációja segíti a foszfor talajoldatba történő bejutását. A szerves anyag helyettesítheti a foszfort olyan helyzetekben, ahol pl. a kalcium miatt a foszfor nem felvehető a növények számára.
TALAJÖSSZETÉTEL
Agyagos talajokban a pozitív töltésű agyagrétegek megkötik a foszfátionokat. Homokos vagy más, nagy áteresztő képességű talajokban a foszfor könnyebben mobilizálódik.
ÉGHAJLAT
A száraz időszakok a vasionok oxidációját okozhatják, ami növeli a vas felvehetőségét, ami viszont rontja a foszfor felvehetőségét. A hőmérsékletnek közvetlen hatása van a talaj biológiai aktivitására, amely csökkenti a foszfor elérhetőségét. Ezért javasolt a tél végi kijuttatás, a vegetáció újraindulása előtt.
pH
Savas talajokban az alumíniumionok, (Al3+) és a vasionok (Fe3+) rendelkezésre állása antagonista reakcióként lép fel a foszfor felszabadulásával szemben, amely ilyenkor blokkolva van. Lúgos talajokban a kalcium (Ca2+) hatására a foszfor apatitok formájában lekötődik. A foszfor leghatékonyabban a 6-7 közötti kémhatású vízben vehető fel.
A FOSZFORFELHASZNÁLÁS EGYÜTTHATÓJA
A foszfort kifejezetten alacsony koefficiens jellemzi. A műtrágyákkal adagolt mennyiség növények által is felvehetővé váló része elég alacsony. 6,5-es pH-jú iszapos talajokon az adott évre kijuttatott foszfornak csak 20%-a hasznosul, míg a 8-as pH-val rendelkező meszes talajokban még ennél is alacsonyabb az arány. A sikeres és mennyiségben is megfelelő foszfor-pótlás kulcsa az adott növénykultúra igényeihez szorosan igazított kijuttatás.