MŰTRÁGYÁT

KERESEK

TÁPANYAG

-TARTALOMMAL

NÖVÉNYKULTÚRA

SZÁMÁRA
Keresés
  • Mangán (Mn)
    2554.938
    Mn
  • Ionszerkezet
  • Anion/Kation
    Mn2+
  • Levél
  • Forrás: Vulkanikus
  • 4-6 mm a gyökér körül

Mangán

(Mn)

Ez a nyomelem igen figyelemreméltó, mind teljesítményét, mind működését tekintve. A többi elemmel ellentétben, amint a feltételek optimálissá válnak a növény fejlődéséhez és minden rendben halad, a mangán hátráltatni kezdi a növekedési folyamatot. Jó vízelvezetésű, levegős talajon, amikor minden körülmény megfelel a növekedéshez, és amikor a növénynek leginkább szüksége lenne mangánra, az ideiglenesen egy kevésbé felvehető alakot ölt. Ezért érdemes megfontolni a talajvizsgálatot, felmérni a mangánhiány előfordulásának valószínűségét, és beavatkozni, ha szükséges, például lombtrágyázással, ezzel biztosítva a növények mangánszükségletét a kritikus időszak alatt.
Mn
Növény
Növény
Talaj
Talaj
Kultúrák
Kultúrák
Forrás
Forrás
Fő szempontok
Fő szempontok
METABOLIZMUS:
A mangán a nitrátok redukciójában és az aminosavak fehérjeszintézisében vesz részt. A hiánya mindig növekedési elmaradást okoz, ami ez esetben a szárazanyag-tartalomra van hatással, tehát hozamkiesést eredményez. Mint enzimalkotó elem, létfontosságú szerepe van a klorofill-szintézisben, ami megmagyarázza, hogy hiánya miért okoz klorózist a fiatal levelek erei közt. A legtöbb kultúra esetében gyakorlatilag a teljes vegetatív fejlődési ciklus alatt korlátozó tényezőként működik, csakúgy, mint a nitrogén és a magnézium.
A FELVÉTEL MECHANIZMUSA:
A növények a mangánt ionként, Mn2+ alakban képesek felvenni, mely egy redukált állapot. Oxigén jelenlétében Mn3+ állapotba kerül, ami többé nem oldékony és így a növény által felvehetetlen. Ez az állapot visszafordítható csapadék által vagy tömörödés útján. Ellentmondásos, de épp a jól szellőző és jó vízelvezetésű talajokban - melyek kedveznek a biológiai aktivitásnak és a növények fejlődésének – válik a mangán első számú korlátozó tényezővé.
INTERAKCIÓK, SPECIFICITÁS:
A talaj mangánnal való feltöltése hasztalan, mivel épp a talaj és a környezeti feltételek szabályozzák annak felvehetőségét. Ennélfogva javasolt lombtrágyázást alkalmazni, minél többszöri, kis adagokra osztva a tápanyagot.
A magas gránit- és homokkő-tartalmú talajok természetüknél fogva szegényebbek mangánban, mint a vulkanikus és üledékes kőzetek. A magas szervesanyag-tartalom fellazítja a talajszerkezetet, így negatívan hat a mangán oldhatóságára. A meszezésnek hasonló a hatása. Klíma szempontjából a száraz időjárás hátrányosan hat a felvehető mangán mennyiségére. Nedves talajokban, főként téli hónapok alatt, amikor a talaj hosszú távon vízzel telített, a mangán kékes színű, ragacsos lerakódásként figyelhető meg a tömörödés eredményeként.
A MANGÁN TÖBBFÉLE ALAKBAN VAN JELEN A TALAJBAN:
Legfontosabb a három és négy vegyértékű oxidált állapota, amelyek nagyon nehezen oldhatók: Mn 3+ és Mn 4+. Két vegyértékű állapota, Mn2+, mely a növények által könnyen felvehető, megtalálható agyagos ásványokkal oldódva, illetve szerves anyagokban és a talajoldatban.

Érzékenységi táblázat

Érzékenység mértéke:
  • Nagyon

  • Közepesen

  • Mérsékelten

Mn
Őszi búza
Őszi árpa
Őszi káposztarepce
Napraforgó
Bab
Borsó
Cukorrépa
Szemes kukorica
Silókukorica
Burgonya
Takarmánykeverékek
Rostlen
Alma
Körte
Paradicsom
Saláta
Káposzta
Sárgarépa

Érzékenységi táblázat & Hiánytünetek

Gabonatáblákban megfigyelhető, hogy amennyiben mangánhiány lép fel, az érintett növények rendszertelenül csoportosulnak a táblában. A szélnek kitett területek környékén figyelhető meg a legjobban a hiánytünet, például traktornyomok mentén. Szemmel látható a színkülönbség, mivel a keréknyomok vonala sötétzöld, az oldalak viszont világoszöldek. Szőlőültetvényekben a mangánhiány a levélerek mentén klorózist okoz.

Túladagolás & Szükséglet

A mangán túlzott jelenléte rossz hatással van a növények növekedésére főleg nedves talajban, esős időszakban és levegőtlen állapotban.

A levélpermetezés sikeressége növelhető szulfátok, vagy még hatékonyabban oxidok, nitrátok és karbonátok hozzáadásával. A mangán a levélen keresztül jut be a növénybe; ez pár nap alatt végbemegy, és a kiegészítő kezelés a növekedési időszak során sokszor ismételhető. A többféle kiszerelésben elérhető mangánkészítményekkel hosszú távon növelhető a lombtrágyázás hatékonysága és ezáltal csökkenthető a kezelések száma.
MENNYISÉGE A TALAJBAN:
Annak ellenére, hogy a talajban fellelhető mangán túlnyomó része oxidált állapotú, akár EDTA akár DTPA vizsgálattal jó közelítéssel megállapítható a potenciálisan oldékonnyá alakítható mangán mennyisége.
A SZERVES ANYAG MANGÁNTARTALMA:
Magas szervesanyag-tartalom jelenléte meggátolja a mangán felvehetőségét, mivel azzal komplexet képez.
TALAJÖSSZETÉTEL:
A könnyű, homokos talaj jó szellőzöttsége révén a mangán intenzív oxidációját idézi elő. A felszínközeli agyag és homokkő szintén gátolhatja a mangán felvételét egyrészt kalciumtartalmánál fogva, másrészt szerkezetéből fakadóan.
ÉGHAJLAT:
Az időjárás erősen befolyásolja a Mn2+.elérhetőségét A tápanyaghiányt fokozza például az alacsony hőmérséklet és a pára. Az alacsony talajhőmérséklet tovább fokozza a jelenséget. Megfigyelték, hogy az erős fénynek kitett növények mangánszükséglete alacsonyabb. Végül, a növényi fejlődésnek éppen megfelelő, kellően párás, jól szellőző környezetben a mangán oxidálódik és a növény számára felvehetetlen állapotba kerül.
PH:
A pH-érték is erősen befolyásolja a felvehető mangán jelenlétét. 6 alatti pH esetén a magánhiány veszélye kicsi, de a pH egy egységnyi emelkedésével a felvehető Mn2+századrészére csökken. A hiány már 7-es pH-értéknél megmutatkozik, mivel ekkor már a mangán nagy része három vegyértékű állapotba kerül. Ugyanakkor nagyon savas közegben a mangánban gazdag talaj toxikussá is válhat. A meszezés, pH-szint emelő hatásánál fogva, szintén gátolja a mangán felvételét.