Gyors és egyszerű tápanyagellátás-tervezés a NutriGuide®-dal
frontend design element - arrow left
frontend design element - arrow right
  • Bór (B)
    510.811
    B
  • Ionszerkezet
    Bór (B) ionic formula image
  • Anion/Kation
    B(OH)3
  • Bór (B) influance image
    Virágzáskor
  • Bór (B) origin image
    Forrás: Beltenger
  • Bór (B) mobility image
    0-15 mm a gyökér körül

Bór

(B)

Minden kétséget kizáróan a legismertebb és leggyakrabban alkalmazott mikroelem a világon, mivel hiánya csökkenti a növekedési erélyt, a generatív fejlődést és a növények kórokozókkal szembeni ellenállóképességét. A sok éven keresztül művelt talajok gyakran kimerülnek és igénylik a bór visszapótlását, különösen az arra érzékeny termények esetén. A bór utánpótlását növényre szabottan, agronómiai szempontból megalapozottan kell elvégezni, mivel a túladagolás pont annyira veszélyes lehet, mint a hiánya.
B
Növény
Növény
Talaj
Talaj
Kultúrák
Kultúrák
Forrás
Forrás
Fő szempontok
Fő szempontok
METABOLIZMUS
A bór a nitrátok aminosavakká való átalakulásában játszik szerepet, valamint növeli a sejtmembránok vastagságát és ellenállóságát is
NÖVEKEDÉS
A bórnak szerepe van a szénhidrátok és fehérjék szintézisében is, így aztán nélkülözhetetlen a sejtek és növényi szövetek növekedésében is.
SZAPORODÁS
Növeli a termékenységet a reproduktív (pollen)sejtek képződésében játszott szerepe által.
A FELVÉTEL MECHANIZMUSA
A növény a bórt oldható bórsav formájában veszi fel a talaj nedvességtartalmából az párolgás során elveszített víz pótlásaként felvett nedvesség arányában. Inkább passzív felvételnek tekinthető, mennyisége a talajnedvességben oldott bór mennyiségétől függ. Az abszorpció kinetikája a felfelé áramló növényi nedvben lévő bór koncentrációjával van összefüggésben. Az alsó levelek általában több bórt halmoznak fel, mint az újonnan fejlődő levelek, a belső transzlokáció hiányából adódóan.
INTERAKCIÓK, SPECIFICITÁS
A bór elérhetősége a talajban nagyban függ a terület cserélhető tartalékaitól, valamint az adott időszak klimatikus feltételeitől: a kimosódás veszélyétől, a talaj biológiai aktivitásától és a növény fiziológiai igényeitől. Fontos megjegyezni, hogy a fajták gyökérképzési tulajdonságai és genetikai jellemzői különböző mértékű érzékenységet mutatnak.
A talajban lévő bór mennyisége természetesen a talaj típusától függ. Ha a kiindulási kőzet vulkáni eredetű, akkor nagyon kevés bórt tartalmaz. Az üledékes alapkőzetek, ahogy a tengeriek is, amelyben kialakultak, jóval dúsabbak bórban. A káliumhoz hasonlóan a bór is megrekedhet az agyagrétegek között és a szorpció-deszorpció ritmusához kötött talajvízmozgással együtt kioldódhat. De vannak gátló folyamatok is, a vas és az alumínium savas közegben gátolja a felvételét, lúgos közegben pedig a kalcium gátolja az oldódását. Ezen fizikokémiai mechanizmusok mellett azt gondolhatnánk, hogy a szerves anyag pótlásával természetesen a talaj bórszintje is megújul. A szervestrágyát nem alkalmazó szántóföldi termesztésben mindig kell bórt, alapesetben bórműtrágyát kijuttatni, hogy a szántóföldről elvitt bórmennyiséget pótoljuk.

Érzékenységi táblázat

Érzékenység mértéke:
  • nutrient very sensible icon

    Nagyon

  • nutrient very fairly icon

    Közepesen

  • nutrient very moderately icon

    Mérsékelten

B
Őszi búza
Őszi árpa
Őszi káposztarepce
Szemes kukorica
Silókukorica
Napraforgó
Burgonya
Takarmánykeverékek
Rostlen
Bab
Borsó
Káposzta
Sárgarépa
Saláta
Paradicsom
Cukorrépa
Alma
Körte

Érzékenységi táblázat & Hiánytünetek

A bórhiány a növényekben a növényrészek klorózisát, deformitásokat vagy nekrózist okoz.

Túladagolás & Szükséglet

A bórsav igen erőteljes baktericid hatással is rendelkezik, ezért főleg faanyag kezelésére használják. Még az olyan bórigényes kultúrák, mint az olajrepce, is könnyen túladagolhatóak. Ökoszisztéma-szinten a vizek bórtartalmát szabályozni kell, mivel a bór mérgező hatással van a halak szaporodására.

Igen komoly és komplex geológiai körforgásnak kell végbemennie, hogy a bór koncentrálódhasson, ez megmagyarázza, hogy miért viszonylag kevés a bolygó bórkészlete. A folyamat két fázisból áll: az első, igen hosszú ideig tartó csapadékképződés egy kőzet belső üregében, amelyben a bór a fumarolákba kerül, majd ott kristályosodik, azaz ismét oldhatóvá válik és koncentrálódik a meleg beltengerekben, amelyek párolognak. A bór az alján rakódik le, kalciumhoz vagy nátriumhoz kötődve. Így keletkezik a kalcium-borát-hidroxid és a bórax, ami a bór nátriummal alkotott sója.
Bór (B) related desktop image Bór (B) related tablet image Bór (B) related mobile image
multiple image marker active left arrow inactive left arrow active right arrow inactive right arrow
ELŐÁLLÍTÁSA
Az ipar számára tehát a legnagyobb kihívás, hogy olyan bórvegyületet állítson elő, amely a megfelelő oldhatósággal rendelkezik, hogy tápanyagként hatékony legyen, de elkerülje a felesleg kialakulását, amely káros lenne. A Borealis L.A.T két előállítási módot alkalmaz: az első a bórnak savval történő oldhatóvá tétele, majd szerves molekulával való egyesítése, amely megakadályozza a túl gyors lebomlást. A másik módszer a mikronizálás, amely lehetővé teszi a levél felületén történő felszívódást.
Bór (B) related desktop image Bór (B) related tablet image Bór (B) related mobile image
multiple image marker active left arrow inactive left arrow active right arrow inactive right arrow
MENNYISÉGE A TALAJBAN

A forró vízzel való kivonás viszonylag jól bevált módszer. Az alábbi minimummennyiségekkel számolhatunk:

  • Meszes talajokban a minimummennyiség 0,8 ppm
  • Semleges pH-jú talajokban a minimális mennyiség 0,6 ppm
  • Savas talajokban a minimummennyiség 0,4 ppm
Bór (B) related desktop image Bór (B) related tablet image Bór (B) related mobile image
multiple image marker active left arrow inactive left arrow active right arrow inactive right arrow
A SZERVES ANYAG BÓRTARTALMA
Az oldható bór legnagyobb része a talaj szervesanyag-tartalmához kötve található meg, ezért az alacsony szervesanyag-tartalom korlátozza a talaj nedvességtartalmából felvehető bór mennyiségét. 1,8%-nál alacsonyabb szervesanyag-tartalmú talajok esetében a legnagyobb a bórhiány kockázata.
TALAJÖSSZETÉTEL
A bór agyaggal lekötődik, megkötődik a rétegek között, ugyanakkor könnyen felszabadítható onnan. Agyagos talajokban jobb a bór felvehetősége. Ezzel szemben a homokos talajokban a bórt nem köti meg semmi és könnyen kimosódik.
ÉGHAJLAT
Az esős időszakok a bór kimosódásához vezetnek. A száraz időszakok ezzel szemben lassítják a bór oldódását. Olyan éghajlaton, ahol nagy a napsütötte órák száma, a bór elérhetősége minimálisra korlátozódik.
pH
A bór felvehetőségében a legfontosabb tényező a kémhatás. A pH emelkedésével a bór felvehetősége csökken - ez bórhiányhoz vezet. A 6,5-nél nagyobb pH-értékű talajokban csökken a bór felvehetősége. A savas talajok elmeszesedése az elemet felvehetetlenné teszi a növények számára.