A kukorica tápanyag-ellátási sajátosságai

A kukorica tápanyagigénye, a talajból ténylegesen kivont tápanyag-mennyiség és egy átlagos technológiával kijuttatott tápanyagok mennyisége (330 kg/ha NPK 15/15/15 és 370 kg/ha MAS)

A kukorica közismerten nagy tápanyagigényű növény, egy jónak mondható 10 t/ha-os terméshez mintegy 280 kg nitrogént, 110 kg foszfort és 300 kg kálium hatóanyagot vesz fel a talajból hektáronként. A területről ténylegesen elvitt tápanyagok mennyisége ennél lényegesen kisebb, hiszen a szármaradványok többnyire a talajon maradnak, és később bedolgozásra kerülnek. De ennek az óriási szár- és terméstömegnek a létrehozásához a növényeknek szükségük van erre a hatalmas tápanyag-mennyiségre a tenyészidőszak alatt, mégpedig a megfelelő időben és megfelelő formában.

A nitrogénellátásnak a vegetatív tömeg felépítésén kívül a címerhányástól a teljes érés végéig van kiemelkedő szerepe. Kedvező N-ellátás esetében a virágzás is hamarabb kezdődik, a napi nitrogénfelvétel ilyenkor a legnagyobb.

A nitrogén mellett azonban a másik két makroelem is fontos. Foszforból a kukorica a fejlődés kezdetén és a virágzáskor igényel nagyobb mennyiséget. Elégtelen foszforellátás esetén a leveleken vöröses elszíneződés jelenik meg. Ez a tünet jelenhet meg akkor is, ha a talaj még túl hideg, és a növények emiatt nem tudják felvenni a foszfort. Ez esetben könnyen oldódó foszfort tartalmazó starter műtrágyákkal biztosíthatjuk a kikelő növények kezdeti fejlődéséhez szükséges tápanyagot. A kukorica különösen jól reagál a foszfortrágyázásra, megfelelő foszforellátottság hatására a termés 30-40%-al is több lehet.

A kukoricatermesztésben a káliumtrágyázás is meghatározó tényező, hiszen ez a tápelem döntő szerepet játszik a növény vízgazdálkodásának szabályozásában, így befolyásolja a szárazságtűrés mértékét is. A káliummal jól ellátott növények jobban viselik a vízhiányt, és más stressz-tényezőkkel szemben is ellenállóbbak.

A kukoricatermesztésben a mikroelemek közül a cink játszik jelentős szerepet. A talaj nem kielégítő cink-ellátottsága, illetve túlzott adagú foszfor-trágyázás hatására- az oldhatatlan cink-foszfátok keletkezése miatt- cink-hiánytünetek jelenhetnek meg a növényeken.

A kukorica esetében is elterjedt az őszi alaptrágyázás NPK- vagy PK-műtrágyákkal. Amennyiben ez elmarad – akár anyagi, akár időjárási, vagy technikai okok miatt, - lehetőség van tavaszi NPK-kijuttatásra is. Ebben az esetben viszont fontos, hogy az alkalmazott műtrágya vízoldható tápanyagokat tartalmazzon, hiszen nincs már idő a feltáródásra. Különösen a foszfor felvehetőségét kell szem előtt tartani.A tavaszi alaptrágyázás költséghatékony módja a vetőgéppel sorba vagy sor mellé történő tápanyag-kijuttatás. Ilyen megoldás esetén különösen érdemes odafigyelni a műtrágya szemcseszerkezetére és minőségére; a gépek eltömődése nemcsak bosszúságot, de költséget és időveszteséget is okozhat. A vetéssel egy menetben történő műtrágya kijuttatás különösen akkor bizonyul hatékonynak, ha a talaj hideg, vagy agyagos és foszforral kevésbé jól ellátott.

Tápanyag-ellátási javaslatunk kukoricára:

Alaptrágya (ősz vagy tavasz) 350-500 kg/ha COMPLEX 15/15/15 +7SO3+Zn vagy
350-500 kg/ha COMPLEX 14/10/20+10SO3
Starter (vetés előtt) 200-250 kg/ha COMPLEX 20/20 +7SO3+Zn, vagy
250-300 kg/ha COMPLEX 20/8/8+3MgO+10SO3, vagy
200-300 kg/ha COMPLEX 14/10/20+10SO3
Fejtrágya 100-200 kg/ha NAC 27 N