Az alaptrágyázás jelentősége

Alaptrágyázás alatt a vetés előtti tápanyagkijuttatást értjük, melynek célja, hogy növényeinket már a kezdeti fejlődésüktől kezdve ellássuk tápanyagokkal, de a tenyészidőszak későbbi szakaszában is elérjék azokat. Ha túl korán juttatjuk ki a műtrágyákat, nagymértékű tápanyag- és műtrágyaveszteség léphet fel, ha pedig túl későn, nem garantált a növények általi felvehetőség, átmeneti tápanyaghiány jelentkezhet. Mindkét esetben jelentős a termés- és jövedelemkiesés mértéke.

Az alaptrágyázás előnyei

Segíti a növekedést:
Az időben kijuttatott és bedolgozott alaptrágyával kijuttatott tápelemek már a növények fejlődésének kezdetén rendelkezésre állnak.

Talajba való bedolgozás:
A fő makroelemek közül a foszfor és a kálium a talajban kevésbé mozgékony. Ha ezeket a hatóanyagokat a tenyészidőszak alatt felületre juttatjuk ki (mint fejtrágya), akkor ezek a talaj felső rétegében maradnak, a növény mélyebben fekvő aktív gyökérzete nem tudja azokat felvenni. Ezzel szemben a fejtrágyázások során kijuttatott nitrogén bemosódik abba a mélységbe, ahol a növényünk a gyökerével még fel tudja azt venni. Az alaptrágyaként kijuttatott műtrágyák bedolgozása biztosítja a kevésbé mozgékony hatóanyagok későbbi folyamatos felvehetőséget.

Viszonylag könnyű kijuttathatóság:
Ebben a kijuttatási időpontban nincsenek növények a területen, így a gépekkel nem okozunk taposási kárt.

Az alaptrágyázás során jelentkezhető veszélyek

A veszélyek a tápanyagvesztés különböző formáiból erednek, melyek a következők lehetnek:

  1. Kimosódás: Ha a tápanyag az aktív gyökérzóna alá kerül, már nem elérhető a növény számára. A tápanyagok – különösen a nitrát-nitrogén (NO3) a vízzel a talaj mélyebb rétegeibe kerül. Nagymértékű esőzések, vagy nagymennyiségű öntözővíz alkalmazása növeli a kimosódás kockázatát. Ez különösen számottevő lehet könnyű talajokon. 
  2. Elmosódás. Elsősorban a foszfor nem megfelelő bedolgozása és a hirtelen lezúduló nagymennyiségű esőzések következtében történhet. 
  3. Gáz alakú veszteség. A nitrogén hatóanyagú műtrágyák talajfelszínhez közel kijuttatva és sekélyen bedolgozva gáz formában veszíthetnek a hatóanyagtartalomból, mely így már nem elérhető a növény számára.

 

Mely tápelemeket juttassuk ki a vetés előtt?
Mivel a tápelemek a talajokban eltérő mennyiségben vannak jelen, ezért célszerű az alaptrágya mennyiségét talajvizsgálati eredményekre alapozva kijuttatni. A talajvizsgálati eredmény pontos képet ad arról, hogy az egyes tápelemeket milyen mennyiségben kell kijuttatnunk. A nitrát formájú nitrogén a talajból nagyon könnyen kimosódik. Az alaptrágyával ezért célszerű csak a kezdeti fejlődéshez, illetve az esetleges szármaradványok bontásához szükséges mennyiségben kijuttatni azt, a fennmaradó részt pedig a tenyészidőszak során többszöri fejtrágyázással kell pótolnunk. A nitrogénnel szemben a foszfor kevésbé mozdul el a kijuttatás helyéről, mindössze néhány mm-t képes a talajban mozogni. Éppen ezért az alaptrágyával kijuttatott mennyiség akár a teljes igény 100%-a is lehet. Ha lehetőség van, célszerű lehet a vetéssel egymenetben kisebb mennyiség starterként való alkalmazása is. A kálium a foszfornál mozgékonyabb, néhány cm-t képes ugyan a talajban mozogni, de a kijuttatásánál a foszforral hasonlóan kell eljárni.

Az alaptrágyázás pontos tervezésével és elvégzésével biztosítjuk, hogy növényeink már a növekedésű kezdetén megfelelően fejlődjenek, emellett a tenyészidőszak későbbi szakaszában is hasznosítani tudják az egyes tápelemeket. A talaj tápanyag-készletét is figyelembe vevő alaptrágyázás elhagyhatatlan eleme a magas terméseredményeket kitűző termesztéstechnológiának.