Részletesen a szórásképről

Milyen tényezők befolyásolják a szóráskép minőségét?

Amikor a szóráskép minőségéről beszélünk, akkor elsősorban a műtrágya eloszlására gondolunk a teljes munkaszélesség keresztmetszetében. Egy hagyományos, kéttárcsás műtrágyaszóró szórásképe a munkaszélesség átfedésével keletkezik, ami azt jelenti, hogy a műtrágyaszemcsék egy részének jelentősen messzebbre kell repülnie, mint a tulajdonképpeni nettó munkaszélesség. Amennyiben a műtrágyamennyiségek az átfedési zónában nem megfelelő mértékben egészítik ki egymást, hiányos szóráskép, ezáltal szórási hiba alakul ki. A következő tényezők befolyásolják a műtrágya szórásképét:

  • A szemcsék formája, mérete és a műtrágya térfogatsúlya
  • A műtrágyaszóró beállítása, a szórólapátok állapota

  • Szélviszonyok

prillezett karbamid
NPK 15/15/15

A műtrágyaszemcse formája, nagysága és térfogatsúlya

Az egyes műtrágya-termékcsoportok jelentősen különböznek egymástól a szemcsék formája, nagysága valamint a fajsúly tekintetében. Megkülönböztetünk prillezett műtrágyát (például karbamid), granulált műtrágyát (mészammon-salétrom, NP- és NPK-műtrágyák), kompaktált műtrágyát (kálisó), valamint kristályos műtrágyát (pl. ammónium-szulfát). 670 kg/m³ fajsúlyával a prillezett karbamid sokkal könnyebb, mint például az 1100 kg/m³ súlyú NPK 15/15/15 műtrágya. A nehezebb szemcsék a szórási folyamat során jelentősen messzebb repülnek, ami nagyobb átfedési területhez és ezáltal jobb műtrágyaeloszláshoz vezet. A különböző szemcseformák (sima és kerek, durva és szögletes) már a szórólapáttal való érintkezéskor eltérően viselkednek, emiatt a szórógépek beállításánál a szemcse tulajdonságait figyelembe kell venni. A neves műtrágyaszóró-gyártók a gépeik megfelelő működéséhez szükséges beállítási értékeket táblázatok formájában biztosítják a felhasználók számára. Kevert műtrágya esetében azonban a szórás során magas hibaszázalékkal kell számolni, mivel kevert műtrágyára vonatkozó beállításértékek – az eltérő összetételek és így eltérő szemcse-tulajdonságok miatt - nem léteznek.

a mindkét tárcsán egyidejűleg használunk rövid és hosszú szórólapátokat, akkor ezzel a szórás pontosságát növelhetjük.

 

 

A szórólapátok beállítása és állapota

Szórótárcsánként egy rövid- (KS) és egy hosszú szórólapát (LS) alkalmazásával a műtrágyaelosztás pontosságát növelhetjük, mivel ezáltal nagyobb átfedést tudunk biztosítani. (fenti ábra). Hosszabb szórólapát esetében a műtrágya szemcse tovább marad a korongon, ezáltal később, egy másik szögből kerül kidobásra; intenzívebben gyorsul és tovább repül. A szórólapátok gyorsan kopó alkatrészek, melyek idővel elhasználódnak. Ha nem gondoskodunk időben ezek cseréjéről, akkor akár 30%-os vagy nagyobb mértékű szóráshiba is keletkezhet.

Habár a prillezett karbamid kidobási sebessége négyszer nagyobb, mint a nehezebb tömegű MAS-é (mészaammon-salétrom), a szórási kép minősége azonban - a kisebb fajsúly miatt - oldalszélben jelentősen rosszabb

Szélviszonyok

A műtrágyaszemcsék különböző térfogatsúlyuk miatt azonos hajítási sebesség mellett különböző távolságot tesznek meg. Fordítva: ha azt szeretnénk elérni, hogy az egyes műtrágyafajták szemcséi ugyanolyan távolságot tegyenek meg, akkor ehhez különböző nagyságú hajítási sebesség szükséges. Az 1100 kg/m³ fajsúlyú NPK-műtrágya szemcséi 25 m/s kezdeti sebesség esetén mintegy 12 méter távolságot tesznek meg. Ha a prillezett karbamiddal szeretnénk ugyanezt a távolságot elérni, akkor ehhez 100 m/s kezdeti sebesség szükséges. Viszont a nehezebb fajsúlyú műtrágyákkal szemben a könnyebb fajsúlyú műtrágyák repülési tulajdonságait a légellenállás jelentősen befolyásolja. A prillezett műtrágya szórásképe oldalszélben erősen eltolódik, míg az 1000 kg/m³-nél nagyobb  térfogatsúlyú műtrágya szórásképe még 3,5 m/s szélerősség mellett is viszonylag konstans marad.

 

Szóráskép vizsgálat mérőtálcákkal
A mérőtálcákban felfogott műtrágyát üveghengerekbe töltjük

Tesztelés a gyakorlatban

A műtrágyaszórókhoz megadott beállítási értékeket általában ideális körülmények között, fedett csarnokban végzett kísérletekkel állapítják meg. A gyakorlatban azonban számításba kell venni a különféle befolyásoló tényezőket: a talaj egyenetlenségeit, a lejtős terepet, és gyakran a szélerősséget is. Ezért a karbamid és az NPK 15/15/15 szórásképét valós szántóföldi körülmények között, egy kukorica vetéséhez előkészített táblán is összehasonlítottuk. Ehhez mérőtálcákat helyeztünk ki egyenletes távolságokra egymástól a teljes munkaszélesség keresztmetszetében, majd az összegyűlt műtrágyát üveghengerekbe töltöttük. A műtrágya magassága a hengerekben híven tükrözi a keresztirányú szórásképet.

 

Tapasztalataink

  • UREA 46 N prillezett karbamid, 15 méteres munkaszélesség, megcélzott kijuttatandó mennyiség: 150 kg/ha (69 kg N/ha):

A karbamid még 15 méteres munkaszélesség esetén is meglehetősen kiegyenlítetlen szórásképet mutatott. A megcélzott 69 kg/ha hatóanyag-mennyiség helyett a művelőúton 78-94 kg/ha nitrogén-hatóanyagot találtunk, a művelőutak között viszont az érték alig haladta meg az 50 kg/ha-t. Ez az eredmény is egyértelműen mutatja, hogy a karbamid könnyű fajsúlya miatt az egyenletes szóráskép a munkaszélesség teljes egészén nem volt megvalósítható. A szórási hiba elérte a 25%-ot.

Karbamid szórásképe 15 m-es munkaszélességen, megfelelően beállított szóróberendezéssel
  • COMPLEX 15/15/15, 24 méteres munkaszélesség, megcélzott kijuttatandó mennyiség: 400 kg/ha (60 kg N/ha)

A jóval nehezebb szemcsékkel rendelkező NPK-műtrágya a megfelelően beállított műtrágyaszóróval 24 méteres munkaszélességen is egyenletesen kijuttathatónak bizonyult.  A ténylegesen kijuttatott hatóanyag-mennyiség a munkaszélességen 56 és 64 kg/ha között ingadozott. A szórási hiba így csak 5% volt.

COMPLEX 15/15/15 szórásképe 24 m-es munkaszélességen, megfelelően beállított szóróberendezéssel

Összefoglalás

Napjainkban a modern műtrágyaszórók már szinte minden műtrágya-félével és munkaszélességgel képesek dolgozni, az állítható szórólapátoknak és a szórótárcsára kerülés pontjának állíthatóságának köszönhetően. Minél nagyobb a kívánt munkaszélesség, annál fontosabb a megfelelő műtrágya kiválasztása. 12 métert meghaladó munkaszélesség és oldalszél esetén egyenletes szórásképet kizárólag nehéz és nagyméretű műtrágyaszemcsékkel valósíthatunk meg.  Figyelem: amennyiben egy munkamenetben olyan kevert műtrágyát juttatunk ki, amely egyaránt tartalmaz kerek és sima, valamint szögletes és érdes szemcséket, nem várhatunk egyenletes tápanyag-eloszlást!