Szántóföldi kísérletek 2009

A Borealis L.A.T Hungary Kft. 2009-ben is végzett szántóföldi kísérleteket a hazai agráregyetemekkel, valamint magángazdaságokkal együttműködésben, annak érdekében, hogy tápanyag-ellátási kérdésekben munkatársaink a lehető legjobb szaktanáccsal tudjanak szolgálni a partnereink részére.
Kísérleteinkben többek között azt vizsgáljuk, hogy egyes termőhelyeken, adott növénynek melyik NP, illetve NPK termékünk a legmegfelelőbb, illetve már évek óta végzünk összehasonlító vizsgálatokat a különböző nitrogén-műtrágyák hatására vonatkozóan.

Az NP-NPK vizsgálatok során a következő eredményeket kaptuk:

1. Búza esetében a COMPLEX 18/25+2S+Zn NP-műtrágyánkat bátran ajánljuk alaptrágyaként, különösen magas foszfortartalma miatt. Tavaszi N-kiegészítéssel (NAC 27N), az adott termőhelyi potenciálnak megfelelő optimális hozamot érhetünk el, különösen, ha a nitrogén: foszfor hatóanyag-arányt a búza számára optimális 2:1 arányra egészítjük ki.

2. A COMPLEX 15/15/15+3S+Zn és COMPLEX 14/10/20+4S termékeink egyaránt jól bizonyítottak búza, repce, napraforgó és kukorica termesztésében. A COMPLEX 15/15/15+3S+Zn -et főleg a kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú talajokra ajánljuk, mivel 1:1:1 tápanyagarányt biztosít a növények számára.

3. A COMPLEX 14/10/20+4S több termőhelyen is kiváló repce alaptrágyának bizonyult. Magas kálium– és kéntartalmának köszönhetően megfelelő tápanyagellátást biztosít a növény számára a kezdeti időszakban. Alkalmazásával elérhető kiemelkedő termésmennyiségeket jól szemléltetik a 2009-es bozzai eredményeink (1. ábra). Alaptrágyaként egységesen 300 kg/ha COMPLEX 14/10/20+4S-t alkalmaztunk, az egyes kezelések a nitrogén fejtrágyázás mértékében, illetve az adagok számában tértek el egymástól (185 kg/ha, 330 kg/ha, 260+150 kg/ha NAC 27N). A növekvő termésmennyiségek jól tükrözik a nitrogéntrágyázás pozitív hatását. A kiemelkedő terméshozamok létrejöttében természetesen jelentős szerepe volt a megfelelő csapadék-ellátottságnak is, az általános tavaszi aszály ezt a régiót (Szombathely környékét) nem érintette annyira. A COMPLEX 14/10/20+4S a dunapataji repce kísérletünkben is hasonlóan jól szerepelt.

Kísérleteink másik iránya az ammónium-nitrát és a NAC 27N összehasonlítása volt. A NAC 27N (ismertebb nevén linzisó) szerkezetét tekintve granulált mészammon-salétrom 12,5% mésztartalommal. A termék kiegyenlített szemcsemérettel rendelkezik, és emiatt kiváló pontossággal szórható. A vizsgálatok során két parcellára azonos N-hatóanyag mennyiséget juttatunk ki a két fajta műtrágyával, és ezeknek a hatását vizsgáltuk.

A több termőhelyen és több növényen végzett kísérletek tükrében elmondhatjuk, hogy az esetek többségében a NAC 27N nagyobb termésnövekedést okozott, mint az ammónium-nitrát, és repce esetében 0,5 %-al magasabb olajtartalmat biztosított. Ez a különbség a NAC 27N javára főleg laza homoktalajokon jelentkezett (például Gödöllőn, 2. ábra), illetve olyan termőhelyeken, ahol a talaj humusztartalma alacsonyabb. Eredményeink alapján meggyőződéssel ajánljuk a NAC 27N-t nitrogéntrágyaként az összes szántóföldi kultúra számára.