Búza alaptrágyázás – de mikor?

Az időjárás az utóbbi években nem különösebben kegyes a mezőgazdasághoz – hol túl sok a csapadék, hol túl kevés. Ez pedig sokban befolyásolja a mezei munkákat.

Az utóbbi években – eltérő okok miatt – többször is felmerült, hogy a gazdáknak nem maradt idejük, vagy nem volt lehetőségük az őszi alaptrágyát elszórni; örültek, ha a vetőmag a földbe került. Ilyen esetben tavasszal ott volt a dilemma: adjunk csak nitrogént, vagy próbáljunk meg az első szórással NP- vagy NPK-műtrágyát adni, részben pótolva így a tápanyagokat.

Osztrák kollégáink javaslatára kísérletben is kipróbáltuk ezt a technológiát – Ausztriában egyébként ez az általános gyakorlat, az NPK-műtrágyát ott általában nem ősszel, hanem a tavaszi első szórással juttatják ki. A táblázatban két kísérleti helyszínünk átlaga látható. A kísérletet két különböző nitrogénszinten állítottuk be – a két-két parcella összesen 120, illetve 150 kg/ha N-hatóanyagot kapott az alap- illetve fejtrágyázások során. A legfőbb eltérés az NP-, illetve NPK-műtrágyák kijuttatási időpontjában volt. Az egyik parcella ezt ősszel, vetés előtt, talajba bedolgozva kapta meg; a másik két parcella pedig a tavaszi első fejtrágyázással, felületre szórva.

Az eredményekből látható, hogy azonos nitrogénszint mellett egyik esetben a hagyományos őszi alaptrágyázás, másik esetben viszont a tavaszi kijuttatás bizonyult jobbnak. Összességében elmondható, hogy amennyiben valamely ok miatt az őszi alaptrágyázás nem valósítható meg, a tavaszi NP- illetve NPK- kijuttatás megfelelő alternatíva lehet a tápanyag-utánpótlásra. A csak nitrogénnel történő trágyázáshoz képest a tavaszi foszfor-és kálium kijuttatás még mindig jelentős terméstöbbletet tesz lehetővé. Természetesen a tavaszi foszforkijuttatás feltétele, hogy az adott műtrágya legalább 70-80%-ban azonnal felvehető, vízoldható formában tartalmazza a foszfort. A kálium esetében ilyen korlátozó tényező nincs.

A tavaszi NPK-kijuttatás nálunk is hasznosnak bizonyul