A nitrogén-műtrágyázás megtérüléséről

Adott terményár esetén a növekvő nitrogén-műtrágya árak csak csekély mértékben befolyásolják a nitrogén-hatóanyag optimális mennyiségét, így a nettó jövedelmet. (Forrás: Incona, 150 kísérlet, 1996-2007).

A talajok nitrogén-szolgáltató képessége évről évre változik. Ebben az ingadozásban az elővetemény és az esetleges szervestrágyázás különösen nagy szerepet játszik. A koratavasszal végzett vizsgálatok, mint például az Nmin-módszer (a talaj aktuális ásványi nitrogén-készletének meghatározása) jó támpontot kínálnak az első tavaszi műtrágyaszórás adagjának meghatározásához.

A szárbaindulás és a kalászolás fázisában végzett fejtrágyázás dózisának megállapításához az N-Tester készülék nyújthat segítséget. A készülék használatával célirányos nitrogén-kijuttatásra van lehetőség, hiszen a mérés a növény közvetlen N-igényét tükrözi. Kísérletek bizonyítják, hogy jóllehet az N-Tester általában alacsony N-mennyiség kijuttatását javasolja, helyes megosztással ez mégis kielégítő terméshozamot és minőséget biztosít.

A gazdálkodók számára az optimális nitrogén-mennyiség egy fontos iránymutató adat. A nitrogén-optimum meghatározásához olyan szántóföldi kísérleteket állítottak be, amelyekben az egyes parcellák nitrogén-szintje folyamatosan növekvő volt. A kísérleti eredményekből számolták ki a nettó jövedelmet: a terméshozammal és adott terményárakkal elért bevétel csökkentve a műtrágyázás költségével. A nettó jövedelem a növekvő nitrogén-adagokkal együtt nő, amíg el nem éri a maximumot. Ez a pont, ahol a görbe eléri a legmagasabb értéket, adja meg az nitrogén-hatóanyag optimális mennyiségét.

A magasabb nitrogénárak és az alacsony terményárak egyaránt az alacsonyabb költséget jelentő kisebb nitrogén-adagok felé tolják el az optimumot. Több mint 150 németországi (1996 és 2007 között végzett), különböző nitrogén-szinteket vizsgáló szántóföldi kísérlet eredményeit felhasználva alkották meg a nettó jövedelem görbéit, amelyből vissza lehet következtetni a műtrágya optimális adagjára. Amennyiben 45 ezer forintos búzaár mellett a MAS ára 60.000 forintról 141.000 forintra nő, az optimális kijuttatandó N-mennyiség 168 kg/ha-ról 134 kg/ha adagra csökken. Így a maximális nettó jövedelem a megemelkedett nitrogénárak miatt mintegy 45.000 forinttal kevesebb lesz (1.ábra).

A jövedelmezőséget meghatározó mértékben a terményár befolyásolja. Az optimális nitrogén-mennyiségre gyakorolt hatása viszont ehhez képest lényegesen kisebb. (Forrás: Incona, 150 kísérlet, 1996-2007).

Ezzel szemben, ha a nitrogén árát rögzítjük és a búza ára lesz a változó, ennek kihatása a hektáronkénti nettó jövedelemre lényegesen nagyobb, mint a növekvő nitrogénáraké.

Ha a MAS árát 81.000 forintban határozzuk meg (300 Ft/kg hatóanyag), a 27 ezer forintos búzaár esetén képződő nettó jövedelem és a 60 ezer forintos búza nettó jövedelme közötti különbség meghaladja a 200.000 forintot. A 2. ábra mutatja, hogy eközben az optimális nitrogén-mennyiség mindössze 30 kg/ha-ral nő.

Mindkét grafikonról látszik, hogy a jövedelmet elsősorban a búza ára határozza meg. Az optimális nitrogén-mennyiség a fentebb vázolt szélsőséges esetekben is csak 20-30 kg/ha hatóanyag-mennyiséggel ingadozik. Tehát a kijuttatott nitrogén-mennyiséget még extrém árak esetén sem érdemes jelentősen lecsökkenteni.

Amennyiben a magas műtrágya-árak miatt a kijuttatott nitrogén mennyiségét lecsökkentjük, veszélybe kerül a termény minősége. Tapasztalatok szerint elégtelen nitrogén-ellátás esetén alacsonyabb lesz a szemek fehérje- és sikértartalma. A gyenge minőség tovább csökkenti a felvásárlási árakat, és az így elvesztett jövedelem legtöbbször nagyobb, mint a műtrágyán megspórolt összeg.