Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) 1957. Szeptember 30.-án jött létre Genfben. A megállapodás a veszélyes áruk csomagolásáról, címkézéséről szól, és tájékoztatást nyújt a veszélyes áruk szállítására szolgáló járművek minimális követelményeiről is.

Az alapműtrágya biztosítja a kezdeti növekedéshez szükséges tápanyagokat, valamint bizonyos tápelemekből (pl. P, és K), akár a növénykultúra teljes életciklusára elegendő mennyiséget tartalmazhat. Általában vetés előtt, a magágykészítés során juttatják ki komplex NPK műtrágya formájában.

Az egyik tápelem túlzott jelenléte okozhatja egy másik tápelem hiányát. Ez akkor fordulhat elő, ha két elem hasonló méretű és töltésű atomokból épül fel. Például a vas túlzott jelenléte a mangán hiányát okozhatja, vagy a magnézium blokkolhatja a kalcium felvételét (és fordítva). 

A bázistelítettség értéke összefügg a kationcsere kapacitással. Megmutatja, hogy a kation kötőhelyek hány százaléka van lekötve kicserélhető bázikus kationokkal (Ca2+, Mg2+, K+ ).

Bizonyos baktériumok, melyek gyakran a pillangósvirágú növényekkel állnak szimbiózisban, képesek a környezetből nitrogént megkötni. Ezért a pillangósok nem igényelnek nagy mennyiségű nitrogéntrágyázást, viszont szükségük van a gyökérgümők képződéséhez kedvező környezetre és talajviszonyokra. 

A biuret a karbamid pirolízise során keletkező anyag, melynek maximális mennyisége szabályozott a műtrágyákban. 

Az erózióhoz hasonlóan a defláció is talajvesztéssel járó folyamat, ebben az esetben a szél által elhordott talajról beszélünk, ezt nevezzük deflációnak.

Magyarországon érvényben levő előírás, bizonyos áruk fuvarozásának nyomon követése érdekében. A NAV koordinálja, elsődleges célja az adóelkerülés megakadályozása. A rendelet hatálya alá tartozó áruk fuvarozásának megkezdése előtt előzetes bejelentés szükséges, előzetesen EKAER számot kell igényelni. A fuvarfeladat megtörténtét követően pedig az igényelt EKAER szám lezárásra kerül. A műtrágya termékek is az EKAER rendelet hatálya alá tartoznak.

Az erózió az a folyamat, amikor a talajt a víz elmossa a területről (pl. lejtős területen, heves esőzések alkalmával).

Fontos mérőszám az egységnyi műtrágya mennyiség felület : tömeg aránya. Ha a granulátumok talajjal érintkező felülete nagyobb, az gyorsabb hatóanyag bevitelt tesz lehetővé, ami kedvezőbb. Gyakorlatilag a kisebb szemcseméret ad kedvezőbb felület : tömeg arányt, amely hatékonyság szempontjából kedvezőbb.

Műtrágyáink nagyrészt vízoldható foszfort tartalmaznak, kisebb mennyiségben pedig ammónium-citrát (enyhén savas környezetben oldható) oldható foszfor tartalommal rendelkeznek. Mindkét formula a növények számára felvehető. A növények gyökérzónája ugyanis enyhén savas környezet, a talajoldat pedig tartalmazza a vízben oldható foszfort. Az ammonium-citrát oldható foszfortartalom további előnye, hogy kevésbé hajlamos a lekötődésre, így a növények számára felvehető formában marad.

A szabályos gömbtől a teljesen szögletes, amorf formákig, a műtrágyák szemcséi nagyon változatosak. A gömb alakú szemcsés műtrágyák jobban tárolhatók, könnyebben kezelhetők, és a mozgatás során kevésbé hajlamosak a porosodásra. Az amorf alakzatok hegyes sarkai könnyen letörhetnek, így a zsákon belüli por frakció aránya drasztikusan megnő. A prémium műtrágyák általában gömb alakú granulátum formával rendelkeznek.

Az összes nitrogén műtrágya kiinduló vegyülete az ammónia a Haber-Bosch eljárás során jön létre. Az eljárás során a légkör nitrogénjéből (N2) ammónia (NH3) képződik hidrogén (H2) segítségével. Fő hidrogén forrás a földgázban lévő metán (CH4). Az ammónia szintézisének folyamata a XX. század egyik legfontosabb felfedezése volt, melynek mind a mai napig óriási hatása van az emberiség életére, hiszen a világ növekvő népességének élelmiszer ellátása elképzelhetetlen nitrogén műtrágyák nélkül. A felfedezést tevő mindkét kutató, Fritz Haber és Carl Bosch Nobel díjat kapott.

A karbamid hidrolízise egy enzimatikus folyamat, amikor a karbamid víz segítségével CO2 –vé és NH4 (NH3) alakul át.

A kationcsere kapacitás (CEC) megmutatja a talaj tápanyag felvevő és szolgáltató képességét. Az agyag és humusz részecskék negatív töltéssel rendelkeznek, ezért pozitív töltésű kationokat tudnak megtartani, illetve a felületükön levő kationok kicserélhetők más pozitív töltésű kationokra. Ilyen kationok például a Ca2+, Mg2+, K+, vagy, az NH4+. Minél magasabb a CEC értéke, annál több kationt képes megkötni a talaj, azaz annál jobb a tápanyag szolgáltató képessége. 

A talaj kémhatását a pH értékkel jellemezzük. Minél alacsonyabb a pH érték, annál savasabb a talaj. A talaj savasodása természetes folyamat, de az intenzív növénytermesztés ezt felgyorsítja. Az ammónium alapú műtrágyák használata a savasodás fő forrása a mezőgazdaságban. Az alumínium toxicitás és a tápelemek lekötődése a talaj savasodás következményei. A meszezés a talaj savasodás ellen használt eljárás, ami olyan pH intervallumban tartja a talajt, ahol a tápanyagok nagy mértékben elérhetők a növények számára.

A kén trioxide (SO3) az elemi kén (S) oxidált formája. Az elemi kén (S) tartalmat 2,5X kell szoroznunk, hogy átválthassuk kén-trioxid (SO3) tartalomra.

A különféle tápelemek önállóan, egy-egy granulátumban vannak jelen. Ezeket a megfelelő arányban összekeverve egy fizikailag kevert műtrágyát kapunk. Az egyes granulátum szemcsék kizárólag egy-egy tápelemet tartalmaznak, így van nitrogén, foszfor és kálium granulátum is. Ezek tömege, sűrűsége és szemcse nagysága is különböző, így a keverék hajlamos osztályozódásra. Ez egy nagyon hátrányos tulajdonság, mert szállítás, tárolás és kijuttatás során osztályozódott anyag szórásképe nem homogén, így a növények részére kijuttatott tápanyagok eloszlása is heterogén. Végeredményképpen a növényállomány fejlődése sem lesz egységes, ami hozam csökkenést eredményezhet.

A kimosódás az a folyamat, amikor a csapadék a növényi tápanyagokat a mélyebb talajrétegekbe mossa, ami miatt végül a talajvízben szennyezés keletkezik. Az anionok (NO3-, SO32-) hajlamosabbak a kimosódásra, de bizonyos kationok is (pl: Ca2+, K+) is elveszhetnek a kimosódás folyamatával.  

A kompaktálási technológia során a különböző hatóanyagok homogenizálását és őrlését követően nagy nyomáson, kémiai reakció és szárítási folyamat nélkül préselik. A kapott préselt anyagból aprítás és osztályozás után 2-7mm közötti szemcseméretű végtermék készül. A folyamat utolsó eleme a felületkezelés, mely megakadályozza a szemcsék összetapadását a tárolás során. A késztermék minden szemcséje homogén, és az összes összetevőt tartalmazza. A granulátum fizikai tulajdonságai is azonosak, így a kijuttatás során egységes szórásképet adnak, szemben a fizikai kevert műtrágyákkal – ahol heterogén tápanyag eloszlás jellemző a területen. A heterogén eloszlás következménye a nem egységes növényállomány, végső soron hozam csökkenést eredményez.

Bizonyos tápelemek (például a foszfát) hozzákötődhetnek a talajban lévő egyéb ásványokhoz, ezáltal nem oldható részecskéket hozva létre. Magas talaj pH környezetben a foszfor kalcium foszfát formában lekötődik, míg alacsony talaj pH esetén a vassal és alumíniummal alkot oldhatatlan részecskéket. 

A lombtrágyákat a növények leveleire permetezve juttatják ki. Ez gyors felszívódást eredményez, melynek segítségével megelőzhető, vagy gyorsan kielégíthető a növekedési fázisban lévő növények tápanyag hiánya.

A melegen granulált komplex műtrágyák előállítása során a legmodernebb technológiát alkalmazzák. Minden egyes műtrágya szemcsében megtalálható a műtrágya fajtára jellemző összes tápelem. Így minden granulátum tartalmaz nitrogént, foszfort és káliumot egyaránt. Ennek előnye, hogy a kijuttatás során jóval nagyobb sűrűségben kerül hatóanyag a növények környezetébe. Ez különösen olyan anyagoknál fontos, mint a foszfor, mely a talajban szinte teljesen immobilis elem. Kizárólag a granulált komplex műtrágyák használatával érhető el megfelelő sűrűségű foszfor eloszlás a területen, mely különösen a növényfejlődés kezdeti szakaszában fontos.

A meszes talajokra jellemző a magas CaCO3 tartalom, és a magas pH érték. Ezek a talajok jellemzően jó fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, de a foszfor és néhány mikroelem (pl.: Fe) korlátozottan elérhetők bennük. 

Kalcium és Magnéziumban gazdag anyag kijuttatását jelenti a területre (pl. mészkőpor). A talaj pH szintjének emelésére szolgáló művelet, amely a talaj savasodása ellen hat, valamint Ca és Mg forrásként is szolgál. 

A növények növekedéséhez csak nagyon kis mennyiségben szükséges elemek, a mikroelemek. Azok az elemek, amelyeket általában alapvető mikroelemeknek tekintenek, a bór, klór, réz, vas, mangán, molibdén és a cink. Egyes mikroelemek megfelelő mennyiségű jelenléte ugyanolyan fontos lehet, mint a makroelemek a növények fejlődéséhez. 

A növények ásványi formában tudják felvenni a tápanyagokat. Az élő szervezetekben (a sejtekben) a tápelemek szerves kötésű formában vannak jelen. A talajban lévő szervesanyag tartalom bomlása során szabadulnak fel tápanyagok, amelyek így ásványi – vagyis felvehető – formába kerülnek. A mineralizáció végbe mehet aerob (levegő jelenléte mellett) és anaerob (levegőtől elzárva) körülmények között is. 

Philipp Carl Sprengel (1787-1859) írta le az agrokémiában használatos “Minimum elvet”. Ami kimondja, hogy a növények növekedését mindig a legkevésbé rendelkezésre álló tápelem határozza meg. A legkisebb mennyiségben jelen lévő limitáló körülményt “minimum tényezőnek” is nevezik. Emiatt fontos, hogy a tápelemek utánpótlása a megfelelő mennyiségben, harmonikusan történjen.

A műtrágya világnapja október 13.-a. Ez egy olyan nemzetközi kezdeményezés, amelyet a világ műtrágya-ipari szövetségei támogatnak azzal a céllal, hogy a világ lakossága számára ismertté tegyék a műtrágyák előnyeit és felhasználásukat, valamint hogy világszerte ösztönözzék az innovációt a mezőgazdaságban a fenntartható jövő érdekében. A világ növekvő népességének biztonságos élelmiszer ellátása csak a műtrágyák használatával lehetséges. 1960-ban 1 hektár földterület 2 embert táplált, 2025-ben 1 hektárról 5 ember számára kell biztosítani az élelmiszereket.

Ezt a növekedést még több földterület mezőgazdasági művelésbe vonásával lehetne ellensúlyozni. A szántóföldi művelésbe vonás negatív hatással lenne a környezetre és a biológiai sokféleségre. A leginkább fenntartható megoldás a jelenleg a mezőgazdaságban használt földterületek jobb kihasználása, például a hatékony tápanyag-utánpótlás segítségével.

Különböző műtrágyák összekeverése előtt gondolni kell az esetlegesen fellépő kémiai reakciók veszélyére. Például előfordulhat, hogy oldhatatlan részecskéket hozunk létre, ha kalcium kationokat foszfát, vagy szulfát anionokkal keverünk össze. 

A nitrogénnek három ionos formáját használjuk általában a műtrágyák esetében. Természetesen a műtrágyában ezek különféle sók formájában vannak jelen, de a talajoldatba kerülve az alábbi ionokká válnak szét:

a. Nitrát (NO3-) Aerob körülmények között a talajban megtalálható nitrát a növények számára közvetlenül felvehető.

b. Ammónium (NH4+) Talaj savanyodást okoz, de ez is a növények számára közvetlenül felvehető nitrogén forma.

c. Karbamid (CH4N2O) A növények számára közvetlenül nem felvehető nitrogénforrás. Hidrolízis során átalakul ammóniává, és/vagy nitráttá, majd ezt követően felvehető a növények számára.

Ez egy fontos mérőszám, amely meghatározza a kijuttatott nitrogén hasznosulásának mértékét. Többféle módon is értelmezhető, lehet a kijuttatott összes nitrogén és a növények által felvett nitrogén arányát vizsgálni, de lehet a kijuttatott nitrogén mennyiségét összevetni a learatott egység hozammal is. 

Az Odda eljárást egy norvég községről nevezték el, kémiai nevén nitrofoszfát eljárásnak is hívják. Az eljárás során a foszfát kőzetet (Ca₅(PO₄)₂OH) salétromsav segítségével bontják. Bomlási termékek a foszforsav (H₃PO₄) és a kalcium-nitrát (Ca(NO₃)₂), melyek a műtrágya gyártás alap vegyületei. A komplex műtrágyák (COMPLEX, NPK) előállítása kálium-klorid (MOP, KCL), vagy kálium-szulfát (SOP, K₂SO₄) hozzáadásával történik. 

Két féle úton vesznek fel a növények ásványi anyagokat a metabolikus energia szükséglet alapján. A passzív ásványi anyagfelvételhez nem szükséges metabolikus energia, az aktív úthoz azonban igen. Az aktív anyagcsere út működhet a koncentrációs gradiens mentén, vagy azzal ellentétesen is.

A növényi maradványok, mint például a szalma felhalmozódhatnak a talajban lebomlás nélkül. Ha túl sok növényi maradvány van jelen, kevés nitrogén tartalom mellett, akkor a szén (C) : nitrogén (N) arány megemelkedik. A mikróbáknak és növényeknek egyaránt nitrogénre van szükségük, ezért ha a C : N arány 25-nél magasabb, az nitrogén lekötődést okoz, a növények nitrogén hiányos állapotba kerülhetnek. A pentozán hatás kiegyensúlyozására többlet nitrogén műtrágya kijuttatása válhat szükségessé. A pentozán hatás még intenzívebben jelentkezhet a helytelenül alkalmazott min-till, vagy no-till rendszerek esetében.

A granulált műtrágyánál kisebb és kevésbé homogén szemcse szerkezet jellemzi. A granuláltnál porózusabb szerkezetű, gyorsabban oldódik, de porképződésre hajlamosabb. Egységnyi területre több szemcse jut a kijuttatás során a kisebb szemcseméretnek köszönhetően. A prillezett műtrágyák hőstabilitása jó.

A műtrágyák a tápanyagokat különféle sók formájában tartalmazzák, és a talajoldatban különböző sótartalom-index érték rendelhető hozzájuk. A műtrágyák sótartalom-indexe a nátrium-nitrát (NaNo3)-hoz viszonyítva adható meg. A nátrium-nitrát sótartalom-index értéke 100.

Egy anyag sokaságban lévő szemcsék nagyság szerinti osztályozása után meghatározható az egyes frakciók össztömege. Minél homogénebb az anyag, annál egyenlőbb a frakciók közötti eloszlás. Műtrágya esetében különösen fontos az egységes szemcseméret, például a fizikai kevert műtrágyák esetében a szemcsék eloszlása heterogén. Így azok hajlamosak a szállítás, raktározás és kijuttatás során osztályozódásra, ami egyenlőtlen szórásképhez, végső soron pedig heterogén tápanyag kijuttatáshoz vezet. Az anyag szemcseméret eloszlási együtthatója az alábbi képlettel kiszámolható:

((d84-d16) / (2Xd50) ) X 100

Ahol a d84 és d16 az anyagban lévő granulátumok 84 és 16%-nak átmérője, a d50 pedig a mintában lévő granulátumok medián átmérője.

A műtrágya szemcsék egyik fontos fizikai tulajdonsága a szilárdság. Ez meghatározza a szemcsék szétroppantásához szükséges erő nagyságát. Amennyiben a műtrágya gyártása során nem megfelelő eljárást használnak (kevés kötőanyag, a kötőanyag nem homogén eloszlása a gyártás során, stb.), akkor nem megfelelő szilárdságú részecskéket kapunk. Ekkor az anyag porosodásra való hajlama drasztikusan megnő. A műtrágyás zsákok alján a szemcsék széttörnek pusztán a zsák súlya alatt, ez a hatás több emeletes tárolás esetén hatványozott. A műtrágya szemcsék általában 18-27N roncsoló erőt bírnak ki, ez alatti értékek nem megfelelő termékre utalnak. A prémium minőségű műtrágyák esetén a szemcsék szilárdsága magas.

A műtrágya szórásképének vizsgálatához a műtrágya tényleges kijuttatott dózisát mérik a röpítési távolság mentén, így a szóráskép keresztirányú görbéje felrajzolható. A szórás egyenletességét a relatív szórási együtthatóval (CV) mérik, amely a kijuttatott átlagos dózistól való eltérést számszerűsíti, és százalékos formában adja meg. A CV meghatározása az EN 13739 szabvány szerint a szórás és az átlagos eloszlás aránya. Minél alacsonyabb a CV értéke, annál jobb az eloszlás. Az eloszlás minőségét általában az alábbi módon fejezik ki:

• 0% < CV < 10% jó

• 10% < CV < 15% közepes

• CV >15% gyenge

Talajoldatnak nevezzük a talajban lévő vizet, amely oldott formában tartalmazza a tápelemeket, és a szerves anyagokat. 

A talaj szerkezetét alapvetően a három fő összetevő (homok, iszap, agyag) aránya határozza meg.

A 2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról. A jogszabály tartalmazza a veszélyes anyag fogalmának meghatározását, a különféle anyagok besorolását, illetve a veszélyességi küszöbérték meghatározását. A jogszabály célja a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása.

A volatilizáció az a folyamat, amikor egy vegyület gáz halmazállapotúvá alakul át.

Az ammónia elillanása az a folyamat, amikor az NH4+ gáznemű NH3-má alakul, és a légkörbe távozik. A talaj felszínén megy végbe ammóniás nitrogénforrásból: karbamidműtrágya (karbamid, nitrogénoldat) vagy állati hígtrágya. Nitrogénveszteség az ammónia elillanása miatt szorosan összefügg a talajállapottal (pH, kationcsere-kapacitás (CEC), porozitás, víztartalom, stb.) és a helyi időjárási feltételekkel (csapadék, hőmérséklet, szélsebesség, levegő páratartalma, stb.). A műtrágya kémiai alakja (magas karbamidos és ammónia-nitrogén-tartalommal) és halmazállapota (folyékony vagy szilárd) az ammónia elillanását meghatározó fontos paraméterek. A karbamid hidrolízise során a talaj pH értéke ideiglenesen megnő, ami a volatilizációt erősíti. Ezért a karbamid formában kijuttatott trágyák vesztesége jelentős lehet, ami gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból is káros.