Gyors és egyszerű tápanyagellátás-tervezés a NutriGuide®-dal
  • Talaj-szerkezet
    crop soil texture
    Előnyben részesíti a közepesen nehéz, és nehezebb talajokat
  • Minimum-hőmérséklet
    crop temperature icon
    0 °C feletti hőmérsékletek
  • pH
    Őszi búza crop pH value
    Enyhén savanyú és enyhén lúgos talajokon egyaránt termeszthető; optimális pH: 6,2-7,2
  • Csapadék
    Őszi búza crop rainfall value
    legalább 300-500 l/m²
  • Vernalizáció
    Őszi búza crop vernalisation
    3-10°C-on 30-60 nap
  • Állomány-sűrűség
    crop density
    Általában 220-450 szem/m²
  • Vetési mélység
    crop seeding depth
    2-4cm
Őszi búza

Napjainkban a búzát takarmány-, liszt-, keményítő- és bioetanolgyártás céljából egyaránt termesztik. Ennek megfelelően a búzafajtákat a minőségi paramétereik alapján különböző osztályokba sorolják. A műtrágyázási stratégia attól is függ, hogy mi a termelési cél. Az eltérő minőségi paraméterekkel rendelkező búzafajták eltérő szintű nitrogénellátást igényelnek.


A búza a semleges pH-val rendelkező, közepesen nehéz, nehéz talajokat kedveli. A könnyű és homokos talajok gyorsabban kiszáradnak tavasszal. A búza megfelelő vízellátást igényel, így a szárazság gyorsan nagymértékű hozamveszteségekhez vezethet.

Fontos tények
  • Az őszi NPK+S műtrágya jó alapot nyújt
  • Az N+S műtrágya a szárbaindulás idején pozitív hatást gyakorol a hozamra és a fehérjetartalomra
  • A nitrát tartalmú nitrogénműtrágyák a legmegfelelőbbek a kultúra nitrogénigényének fedezésére
  • Az N-Pilot használata segít az optimális nitrogénszint fenntartásában
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉS TECHNOLÓGIÁJA

A vetésidő általában október eleje - vége, néha később. A termőhelyi adottságoktól, a fajtától és a vetés időpontjától függően a vetési sűrűség 250-450 szem/m².  Ilyen vetési sűrűség, és az elvárható bokrosodási arány mellett a kalásszal rendelkező szárak száma négyzetméterenként 450-600 lesz, értelemszerűen a kevésbé jól bokrosodó fajták esetében alacsonyabb, míg a jól bokrosodó fajták esetén magasabb lesz ez a szám.


Bár a gyökerek 120 cm-es mélységig is le tudnak hatolni, a búza legalább 300-500 mm évi csapadékösszeget igényel. Az ennél is jobb vízellátás még magasabb hozamokat tesz lehetővé.


A fajtától függően a búza optimális termesztéséhez szükséges hőösszeg 1800-2200 °C, így a búza szinte minden régióban termeszthető.

Őszi búza related desktop image Őszi búza related tablet image Őszi búza related mobile image
multiple image marker active left arrow inactive left arrow active right arrow inactive right arrow
Az őszi búza kiegyensúlyozott tápanyagellátást igényel
A tápanyagellátási terv elkészítése során tekintetbe kell venni az előveteményt, a vetési körülményeket valamint a foszfor, kálium és magnézium talajban elérhető mennyiségeit.  Érdemes az így meghatározotttápanyagmennyiségeket alkalmazni, és alapvető fontosságú figyelni a megfelelő kijuttatási időre. A búza a terméshozammal arányos mértékben veszi fel a tápanyagokat a talajból (lásd a táblázatot). A betakarítás után a talajon maradó tápanyagok mennyisége jóval kevesebb, mint a terméssel elszállított mennyiség. A talaj termékenységének fenntartása érdekében a kivont tápanyagveszteséget vissza kell juttatni. Ezt szervestrágyával, ásványi műtrágyákkal vagy ezek kiegyensúlyozott kombinációjával lehet elvégezni.
Felvett tápanyagmennyiségek az őszi búza esetében

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

30

22

Nagyon érzékeny

P2O5

9

8.5

Nagyon érzékeny

K2O

15

5

Érzékeny

MgO

2.5

1.9

Érzékeny

SO3

8

7

Nagyon érzékeny

TE

Réz (Cu) (150g/ha gránit alapú talajokon) és mangán (Mn) (500g/ha humuszos talajokon)

A táblázat a búza fajlagos tápanyagigényét, és a terméssel kivont tápanyagok mennyiségét mutatja. A búza rendkívül érzékeny a nitrogénhiányra, de a foszfor és a kén szintén fontos szerepet játszik a tápanyagellátásában. Példa: Ha a búza elvárt hozama 8 t/ha (14% fehérjetartalom mellett), akkor 240 kg nitrogénre van szüksége hektáronként. Feltételezve, hogy a talaj tápanyag-szolgáltatási képessége átlagos (például 50 kg N/ha) és egy további nitrogénmennyiséget biztosít egy pillangós elővetemény (pl. 30 kg N/ha), akkor hektáronként 160 kg nitrogén hatóanyagot kell műtrágya formájában kijuttatni. A betakarított terméssel 176 kg nitrogént veszünk ki a talajból hektáronként.

Az őszi búzát a termelési céltól függően általában 3 vagy 4 alkalommal műtrágyázzák.

Őszi búza related desktop image Őszi búza related tablet image Őszi búza related mobile image
multiple image marker active left arrow inactive left arrow active right arrow inactive right arrow

Őszi alaptrágyázás

Őszi alaptrágyázás image

Első tavaszi fejtrágyázás

Első tavaszi fejtrágyázás image

Második tavaszi fejtrágyázás

Második tavaszi fejtrágyázás image

Harmadik műtrágya-kijuttatás

Harmadik műtrágya-kijuttatás image

Őszi alaptrágyázás

A vetést megelőző, őszi alaptrágyázás különösen a száraz területeken fontos. A téli hónapok nedvességének köszönhetően a tápanyagok könnyebben felvehető formába kerülnek. Ez különösen meghatározó a foszfor esetében. Az őszi alaptrágyázáshoz NP+S vagy NPK+S műtrágya javasolt. Az adagot úgy kell kiszámítani, hogy a kijuttatott nitrogén mennyisége ne legyen magasabb, mint 40-50 kg/ha. A nagyobb nitrogénmennyiség túlfejlődéshez vezet, ami veszélyezteti a télállóságot. A vízben oldódó tápanyagokat tartalmazó NPK+S készítmények biztosítják a tápanyagok szükséges mennyiségét a felső gyökérzónában, lehetővé téve a gyors felszívódást.

Az őszi búza hozamparaméterei:

  • Kalászok száma /m²  
  • Kalászonkénti szemszám 
  • Ezermagtömeg (EMT)

Első tavaszi fejtrágyázás

Az első kijuttatás tavasszal a vegetáció megindulásakor

Az első tavaszi fejtrágyázás alapvető fontosságú a gyors és korai fejlődés érdekében. Ez az adag kulcsfontosságú a bokrosodáshoz és befolyásolja a későbbi négyzetméterenkénti kalászszámot is. Különösen a téli nyugalmi időszak után fontos könnyen felvehető nitrogént, illetve amennyiben szükséges, ként biztosítani a vegetáció jó megindulásához. Különös figyelmet kell fordítani a nitrogén formájára. Kora tavaszi körülmények között csak a nitrát formájában lévő nitrogén vehető fel könnyen a növények számára. Az ammónium nitráttá történő átalakítása 5 °C-os talajhőmérsékleten több hétig is tarthat. Ez viszont azt jelenti, hogy a kijuttatott ammónium-nitrogén későn lenne hozzáférhető. Ha az időjárás túl hideg, akkor előfordulhat, hogy a foszfor még nem mobilizálódik a talajban. Ilyen esetekben egy vízben oldódó foszfort tartalmazó NP-műtrágya használata javasolt. Ha valamilyen okból elmaradt az őszi alaptrágyázás, akkor ez a megfelelő időszak a hiányzó NPK műtrágyák pótlására. Ebben az esetben az első tavaszi fejtrágyázás során érdemes NPK-t alkalmazni nitrogénműtrágya helyett, de nagyon fontos, hogy az alkalmazott termék vízben oldódó (foszfor) és könnyen felvehető (nitrát) tápanyagokat tartalmazzon.

Második tavaszi fejtrágyázás

Kijuttatás a szárbaindulás elején

Az őszi búza esetében a második adagot a szárbaindulás kezdetétől a 2 nóduszos állapotig kell kijuttatni (EC 30-32). Ebben a fázisban már kialakul a kalászkezdemény, ezért ez a fejtrágyázás kulcsfontosságú ahhoz, hogy megfelelő számú szem fejlődjön a kalászban. A túl sűrű állományokat érdemes egy kicsit később műtrágyázni (EC 32). Így a búzának elegendő ideje lesz arra, hogy az átmeneti nitrogénhiány miatt csökkentse a hajtások számát. Ezzel ellentétben, ha az állomány túlságosan gyér, minden egyes hajtásnak kalászt kell hoznia. Ebben az esetben a második adagot korábban (EC 30) kell kijuttatni, hogy minden hajtás kifejlődhessen. Az EC 31 és EC 39 fejlettségi állapotok között a búza minden nap nagy mennyiségű nitrogént vesz fel (akár 5 kg N/ha/nap). Ezért feltétlenül biztosítani kell a megfelelő mennyiségű nitrogént az 1. és 2. fejtrágyázás során (összesen 120-140 kg N/ha). Az állománysűrűséget a nitrát formájában lévő nitrogénnel lehet a legjobban szabályozni.

Harmadik műtrágya-kijuttatás

A kalászfejlődéshez szükséges adag

Az utolsó fejtrágyázás a zászlóslevél megjelenése (EC 37) és a kalászhányás kezdete (EC 51) között esedékes. Ebben a szakaszban a nitrogén kijuttatás jelentős hatást gyakorol az ezermagtömegre és a fehérjetartalomra. Amennyiben a terméshozam növelése a cél, például takarmánybúza esetében, érdemes már a zászlóslevél fázisban trágyázni (EC 37-39). Ha elegendő nitrogént juttattunk ki már az első és a második adagban, és nem várható nagyon magas hozam, a takarmánybúza esetében el is lehet tekinteni a harmadik adagtól. Amennyiben viszont magas minőségű malmi búza előállítása a cél, a harmadik fejtrágyát a kalászhányás kezdetén (EC 49-51) vagy még később javasolt kijuttatni. Ebben az esetben nem a terméshozamot befolyásolja, hanem a fehérjetartalmat. A javító minőségű búzát érdemes ebben a fejlődési stádiumban fejtrágyázni. Alapvetően minden nitrogéntartalmú monoműtrágya alkalmazható nitrogénforrásként (NAC 27 N, AN 33,5 N ); azonban vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy magasabb a fehérjetartalom, ha egy N+S műtrágyát (ASN, NAC + S 24 N + 17SO3, VARIO 23 N + 25SO3) használnak ebben a szakaszban. Természetesen szárazabb termőterületeken, ha a tavasz túlságosan csapadékszegény, a harmadik fejtrágyázás elhagyható, vagy csak nagyon kis mennyiséget érdemes kiszórni.