Gyors és egyszerű tápanyagellátás-tervezés a NutriGuide®-dal
  • Talaj-szerkezet
    crop soil texture
    Közepesen nehéz talajok, pangó víz nélkül
  • Minimum-hőmérséklet
    crop temperature icon
    Növekedés 4 °C felett
  • pH
    Őszi káposztarepce crop pH value
    Enyhén savanyú és enyhén lúgos talajokon egyaránt termeszthető; optimális pH: 7,0
  • Csapadék
    Őszi káposztarepce crop rainfall value
    min. 500-600l/m2
  • Vernalizáció
    Őszi káposztarepce crop vernalisation
    3-5°C-on 30-60 nap
  • Állomány-sűrűség
    crop density
    Időponttól és fajtától függően 40-60 mag/m2
  • Vetési mélység
    crop seeding depth
    2-3cm
Őszi káposztarepce

A repce a harmadik legjelentősebb olajnövény, és a második legfontosabb fehérjenövény a világon. Érzékeny a kén hiányára és a talaj kémhatására. Fontos növény a vetésforgóban.

A káposztarepce a búzához hasonlóan a közepesen nehéz, és semleges pH- értékű talajokat kedveli. Erős főgyökerének köszönhetően sok termőhelyen termeszthető, még a szárazabb és könnyebb talajokon is. Az optimális hozamhoz a káposztarepce  500-600 mm csapadékot és kb. 2600 °C hőösszeget igényel. A megfelelő mennyiségű kálium őszi kijuttatása javítja a fagytűrést.

Fontos tények
  • A gabonafélékénél magasabb káliumigény
  • Megfelelő mennyiségű kalciumot igényel
  • 30-40 kg/ha kén (75-100 kg SO3) az első tavaszi műtrágyázás alkalmával
  • Ne felejtse el a bórtrágyázást!
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
ŐSZI KÁPOSZTAREPCE - JÓ HOZAMOK ÉS IDEÁLIS ELŐVETEMÉNY



A sikeres repcetermesztés egyik legfontosabb eleme az optimálisan elvégzett vetés. Az aprómorzsás magágy, az optimális vetési sűrűség (40-60 mag/m², fajtától és a vetés időpontjától függően) és a megfelelő vetésidő (augusztus 15. és szeptember 10. között) az alapja a sikeres kezdeti növekedésnek. A hibrid fajtákat később és kisebb sűrűséggel (40 mag/m²) is lehet vetni.


Számos más tényező is befolyásolja az optimális hozam elérésének lehetőségét. A vetésforgó, a talaj gyökérnövekedésre való hatása (a káposztarepce különösen érzékeny a talajtömörödésre és az eketalp betegségre), valamint az optimális tápanyagellátás és a megfelelő csapadékeloszlás egyaránt meghatározó. A magas hozamok elérése érdekében a megfelelő növényvédelem is elengedhetetlen a káposztarepce esetében.

Őszi káposztarepce related desktop image Őszi káposztarepce related tablet image Őszi káposztarepce related mobile image
multiple image marker active left arrow inactive left arrow active right arrow inactive right arrow
A káposztarepce optimális tápanyagellátása

A hosszú vegetációs időszak és a hatalmas zöldtömegképződés miatt a káposztarepce nagy mennyiségű tápanyagot vesz fel, amelyet a talaj készleteinek és a műtrágyáknak együttesen kell biztosítaniuk. A növekedéshez szükséges, felvett tápanyagok mennyisége lényegesen magasabb, mint a terméssel a területről elszállított tápanyagmennyiség.


A magas hozamokhoz a talajból származó nitrogén általában nem elegendő az ősz folyamán, az őszi alaptrágyázás meghatározó a termésképző szervek kialakulásához. A szervestrágyák és az ásványi műtrágyák kijuttatása vetés előtt javasolt, a talajba bedolgozva. Kerüljük a túlzott mértékű műtrágya kijuttatást, ez ugyanis lassítja a főgyökér kezdeti növekedését.


Az elegendő mennyiségű keményítő képzéséhez optimális foszforellátás szükséges. Az alacsonyabb pH-értékű talajok és hűvösebb tavaszi hőmérséklet esetén fellépő, valamint a talajtömörödés és a pangó víz által okozott foszforhiány a levelek lilás elszíneződése révén gyorsan nyilvánvalóvá válik.


A káposztarepce számára a kén az egyik legfontosabb tápanyag. Minden 10 kg nitrogénre 1 kg ként (2,5 kg SO3) is kell számolni. A kén hiánya gyakran kártevők súlyos elterjedéséhez is vezethet. Az őszi alaptrágyázás kéntartalmú NPK-műtrágyával és a tavaszi N+S (kénes nitrogén) kijuttatás biztosítani tudja az elegendő mennyiségű ként a növények számára.


A káposztarepce igényli a meszet is: körülbelül ötször-nyolcszor annyi kalciumot igényel, mint a gabonák. Alacsony pH-jú talajra égetett meszet, enyhén savas pH-nál kevert meszet érdemes kijuttatni. A kén-és mésztartalmú műtrágyák (pl. gipsz vagy kalcium-karbonát kénnel) szintén alkalmazhatóak tavasszal. A kijuttatandó tápanyagmennyiségek meghatározásának a terméssel kivont mennyiségek szolgáljanak alapul.

Felvett és terméssel kivont tápanyagmennyiségek az őszi káposztarepce esetében

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

70

43

Nagyon érzékeny

P2O5

14.6

12.5

Érzékeny

K2O

25.1

8.5

Nagyon érzékeny

MgO

4.3

3.5

Érzékeny

SO3

18

7.1

Nagyon érzékeny

TE

500-1000 g/ha bór (B), több részletre megosztva, növényvédelmi kezelésekkel együtt ősszel és tavasszal; 15-25 g/ha molibdén (Mo)

A táblázat az őszi káposztarepce fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyag mennyiségeket mutatja. A táblázat szerint a repce elsősorban nitrogént, káliumot és ként igényel, Továbbá megfelelő mennyiségű foszforra és magnéziumra is szüksége van. Példa: 4 t/ha káposztarepce hozam eléréséhez 280 kg nitrogénre van szükség hektáronként. Ha egy bizonyos mennyiségű (például 80 kg N/ha) nitrogént vesz fel az állomány a talajból, akkor további 200 kg N/ha adagot kell hozzáadni műtrágyázás útján. A betakarított terméssel 172 kg nitrogén távozik a talajból hektáronként.
A helyes műtrágyázási stratégia őszi káposztarepce esetében

A káposztarepce szakaszosan adagolva igényli a tápanyagokat. Ezért ésszerű legalább három részletben, megosztva kijuttatni a műtrágyákat.
A jó terméshez az egyes káposztarepce növényeknek erős gyökérzetre van szükségük, optimális, de nem túlzott őszi növekedésre (>1 cm gyökérnyak-átmérő és 8-12 levél), valamint fontos a szármegnyúlás és a virágzás kezdete közötti folyamatos és erős tavaszi növekedés, illetve a kiegyensúlyozott tápanyag- és vízellátás a virágzás kezdetétől az érés végéig.

A káposztarepce hozamparaméterei

• Tőszám/m²
• Becők száma/növény
• Magok száma/becő
• Ezermagtömeg (EMT)
Őszi káposztarepce related desktop image Őszi káposztarepce related tablet image Őszi káposztarepce related mobile image
multiple image marker active left arrow inactive left arrow active right arrow inactive right arrow

Őszi műtrágyázás

Őszi műtrágyázás image

Első tavaszi fejtrágyázás

Első tavaszi fejtrágyázás image

Második tavaszi fejtrágyázás

Második tavaszi fejtrágyázás image

Őszi műtrágyázás

Az őszi alaptrágyázás a legfontosabb

A repcének már ősszel szüksége van az igényelt tápanyagok egyharmadára. A foszfor és a kálium teljes mennyisége ősszel kijuttatható, de a nitrogén maximális dózisa nem lehet több, mint 30-40 kg N/ha. A terméshozam mennyisége már tulajdonképpen ősszel eldől, ekkor ugyanis már kialakulnak a virágkezdemények az oldalhajtások rügyeiben. Optimális esetben a növénynek 8-12 levele és erős főgyökere van (> 1 cm gyökérnyak átmérő), mielőtt beáll a nyugalmi időszak. A gyökérzet felelős a tavaszi regenerációért, hogy tavasszal minél korábban megkezdődhessen a növekedés. A jó télállóságot a megfelelő mennyiségű káliummal lehet biztosítani. A káposztarepce ősszel is műtrágyázható nitrogénnel, de csak mértékkel, és az előveteménytől és a vetés időpontjától függően. Ha az elővetemény szár- és gyökérmaradványai még nem bomlottak le, a talaj gyakran nem tud elegendő mennyiségű nitrogént biztosítani. Csak a túlzott mértékű szerves- vagy műtrágya kijuttatás vezethet az állomány túlfejlődéséhez, ami a növény túl korai, őszi szárbaindulását okozza, és ezáltal nagyban csökkenti a télállóságot.

Első tavaszi fejtrágyázás

Tavaszi műtrágyázás a vegetációs időszak elején

A vegetáció megindulásakor az első fejtrágyázás a levélrozetta regenerálódását és a már kialakult levél-és virágrügyek további fejlődését segíti elő. Az oldalhajtásokon lévő virágrügyek kifejlődésén kívül a főhajtás hosszanti növekedését és a növény későbbi elágazódását is támogatja. A kevesebb, mint 6 levéllel rendelkező, fejletlen állományok magasabb dózisú műtrágyázást igényelnek, míg az erősebben fejlett állományok már az ősszel képesek voltak több tápanyagot felvenni és így beérik egy alacsonyabb adaggal is. Mindenesetre a kénes nitrogén műtrágya használata magasabb hozamot eredményez, mint a csak nitrogénnel végzett műtrágyázás. Ha ősszel bármilyen okból elmaradt az alaptrágyázás, egy kora tavaszi NPK-kijuttatással lehet ezt pótolni. A vegetáció megindulásakor kijuttatott N-műtrágya mennyisége a repcenövények fejlettségi fokától függ. Egy 30 növény/m² sűrűségű állomány, ahol a növényeknek 12 levelük van és gyökérnyak átmérője 15 mm, már felvett 100-130 kg nitrogént hektáronként, míg a 8 leveles és 10 mm gyökérnyak átmérőjű növényekből álló állomány 40-50 kg N/ha-t vett fel ugyanakkora állománysűrűség mellett. A kevésbé fejlett állományokat magasabb, 80-100 kg N/ha adaggal érdemes támogatni, míg a jól fejlett állományoknak első fejtrágyaként elegendő 50-70 kg N/ha adagot kapniuk.

Második tavaszi fejtrágyázás

Kijuttatás a szármegnyúlás kezdetén

A március végén meginduló szármegnyúlás elején kell adni a második és egyben utolsó tavaszi fejtrágyát. Ez elősegíti az oldalhajtások hosszanti növekedését, valamint biztosítja a megfelelő nitrogénellátást a virágzás és termésképződés alatt, így megfelelő becő- és magszámot eredményez. A virágzásig a káposztarepce felveszi a teljes nitrogénmennyiség 75%-át. Mivel a még alacsony talajhőmérséklet mellett nem várható számottevő nitrogénfelvétel a talajból, a második fejtrágyát a virágrügyeknek a főszáron való megjelenése előtt kell kiadni, - amikor a növények 15-25 cm magasak. Az utolsó nitrogénműtrágyázás adagja a korábban kiadott mennyiségtől függ. A tél folyamán megfelelően fejlett és ezért korábban visszafogottan műtrágyázott állományok a második fejtrágyázás során kapjanak egy hangsúlyosabb nitrogén mennyiséget a második adagban. Viszont a kevésbé fejlett állományok a nitrogénmennyiség körülbelül 2/3-át kapják meg az első fejtrágyázás során, majd a fennmaradó 1/3-ot a második szórással. A káliumellátottság is nagy jelentőséggel bír, ugyanis a növények ebben az időszakban napi 7 kg/ha káliumot vesznek fel, ezért fontos, hogy a megfelelő mennyiségű kálium már jelen legyen a talajban.