Adatvédelmi Szabályzat
Személyes adatait a LAT Nitrogen Austria GmbH fogja kezelni (gdpr@lat-nitrogen.com). A személyes adatok feldolgozásával kapcsolatosan részletes információkat talál az adatvédelmi szabályzatban. Ezeket az információkat a hírlevélre való feliratkozást visszaigazoló e-mailben is megkapja.
Kérjük, folytatás előtt erősítse meg, hogy elolvasta és elfogadta az adatvédelmi szabályzatot és az általános használati feltételeket.
Miben segíthetünk még?
Szeretnénk Önnek e-mailben elküldeni a legjobb ajánlatainkat, valamint a legújabb termékekről és szolgáltatásokról szóló információinkat. Az Ön személyes adatait gondosan kezeljük. Soha nem adjuk el adatait harmadik félnek. Az alábbi négyzetek bejelölésével megerősíti beleegyezését, hogy a LAT Nitrogen Austria GmbH marketing célú tájékoztatókat küldjön Önnek.
Bármikor meggondolhatja magát, és a tőlünk kapott e-mailek láblécében található leiratkozási linkre kattintva leiratkozhat hírlevelünkről, vagy írhat nekünk a gdpr@lat-nitrogen.com címre.
Köszönjük!
Regisztrációs kérését megkaptuk. Küldtünk Önnek egy megerősítést kérő üzenetet, amely hamarosan megérkezik az email címére.
Kérjük, hogy véglegesítse regisztrációját az emailben szereplő linkre kattintva.
Sikertelen regisztráció.
Az Ön email címe már szerepel az adatbázisban
vagy pillanatnyi hiba lépett fel.
A repce a harmadik legjelentősebb olajnövény, és a második legfontosabb fehérjenövény a világon. Érzékeny a kén hiányára és a talaj kémhatására. Fontos növény a vetésforgóban.
A káposztarepce a búzához hasonlóan a közepesen nehéz, és semleges pH- értékű talajokat kedveli. Erős főgyökerének köszönhetően sok termőhelyen termeszthető, még a szárazabb és könnyebb talajokon is. Az optimális hozamhoz a káposztarepce 500-600 mm csapadékot és kb. 2600 °C hőösszeget igényel. A megfelelő mennyiségű kálium őszi kijuttatása javítja a fagytűrést.
A sikeres repcetermesztés egyik legfontosabb eleme az optimálisan elvégzett vetés. Az aprómorzsás magágy, az optimális vetési sűrűség (40-60 mag/m², fajtától és a vetés időpontjától függően) és a megfelelő vetésidő (augusztus 15. és szeptember 10. között) az alapja a sikeres kezdeti növekedésnek. A hibrid fajtákat később és kisebb sűrűséggel (40 mag/m²) is lehet vetni.
Számos más tényező is befolyásolja az optimális hozam elérésének lehetőségét. A vetésforgó, a talaj gyökérnövekedésre való hatása (a káposztarepce különösen érzékeny a talajtömörödésre és az eketalp betegségre), valamint az optimális tápanyagellátás és a megfelelő csapadékeloszlás egyaránt meghatározó. A magas hozamok elérése érdekében a megfelelő növényvédelem is elengedhetetlen a káposztarepce esetében.
A hosszú vegetációs időszak és a hatalmas zöldtömegképződés miatt a káposztarepce nagy mennyiségű tápanyagot vesz fel, amelyet a talaj készleteinek és a műtrágyáknak együttesen kell biztosítaniuk. A növekedéshez szükséges, felvett tápanyagok mennyisége lényegesen magasabb, mint a terméssel a területről elszállított tápanyagmennyiség.
A magas hozamokhoz a talajból származó nitrogén általában nem elegendő az ősz folyamán, az őszi alaptrágyázás meghatározó a termésképző szervek kialakulásához. A szervestrágyák és az ásványi műtrágyák kijuttatása vetés előtt javasolt, a talajba bedolgozva. Kerüljük a túlzott mértékű műtrágya kijuttatást, ez ugyanis lassítja a főgyökér kezdeti növekedését.
Az elegendő mennyiségű keményítő képzéséhez optimális foszforellátás szükséges. Az alacsonyabb pH-értékű talajok és hűvösebb tavaszi hőmérséklet esetén fellépő, valamint a talajtömörödés és a pangó víz által okozott foszforhiány a levelek lilás elszíneződése révén gyorsan nyilvánvalóvá válik.
A káposztarepce számára a kén az egyik legfontosabb tápanyag. Minden 10 kg nitrogénre 1 kg ként (2,5 kg SO3) is kell számolni. A kén hiánya gyakran kártevők súlyos elterjedéséhez is vezethet. Az őszi alaptrágyázás kéntartalmú NPK-műtrágyával és a tavaszi N+S (kénes nitrogén) kijuttatás biztosítani tudja az elegendő mennyiségű ként a növények számára.
A káposztarepce igényli a meszet is: körülbelül ötször-nyolcszor annyi kalciumot igényel, mint a gabonák. Alacsony pH-jú talajra égetett meszet, enyhén savas pH-nál kevert meszet érdemes kijuttatni. A kén-és mésztartalmú műtrágyák (pl. gipsz vagy kalcium-karbonát kénnel) szintén alkalmazhatóak tavasszal. A kijuttatandó tápanyagmennyiségek meghatározásának a terméssel kivont mennyiségek szolgáljanak alapul.
(kg/tonna termés)
(kg/tonna termés)
N
70
43
Nagyon érzékeny
P2O5
14.6
12.5
Érzékeny
K2O
25.1
8.5
Nagyon érzékeny
MgO
4.3
3.5
Érzékeny
SO3
18
7.1
Nagyon érzékeny
TE
500-1000 g/ha bór (B), több részletre megosztva, növényvédelmi kezelésekkel együtt ősszel és tavasszal; 15-25 g/ha molibdén (Mo)
Őszi műtrágyázás
Első tavaszi fejtrágyázás
Második tavaszi fejtrágyázás
Az őszi alaptrágyázás a legfontosabb
A repcének már ősszel szüksége van az igényelt tápanyagok egyharmadára. A foszfor és a kálium teljes mennyisége ősszel kijuttatható, de a nitrogén maximális dózisa nem lehet több, mint 30-40 kg N/ha. A terméshozam mennyisége már tulajdonképpen ősszel eldől, ekkor ugyanis már kialakulnak a virágkezdemények az oldalhajtások rügyeiben. Optimális esetben a növénynek 8-12 levele és erős főgyökere van (> 1 cm gyökérnyak átmérő), mielőtt beáll a nyugalmi időszak. A gyökérzet felelős a tavaszi regenerációért, hogy tavasszal minél korábban megkezdődhessen a növekedés. A jó télállóságot a megfelelő mennyiségű káliummal lehet biztosítani. A káposztarepce ősszel is műtrágyázható nitrogénnel, de csak mértékkel, és az előveteménytől és a vetés időpontjától függően. Ha az elővetemény szár- és gyökérmaradványai még nem bomlottak le, a talaj gyakran nem tud elegendő mennyiségű nitrogént biztosítani. Csak a túlzott mértékű szerves- vagy műtrágya kijuttatás vezethet az állomány túlfejlődéséhez, ami a növény túl korai, őszi szárbaindulását okozza, és ezáltal nagyban csökkenti a télállóságot.
Találja meg az Ön növényeinek legmegfelelőbb műtrágyákat a NutriGuide® segítségével!
Tavaszi műtrágyázás a vegetációs időszak elején
A vegetáció megindulásakor az első fejtrágyázás a levélrozetta regenerálódását és a már kialakult levél-és virágrügyek további fejlődését segíti elő. Az oldalhajtásokon lévő virágrügyek kifejlődésén kívül a főhajtás hosszanti növekedését és a növény későbbi elágazódását is támogatja. A kevesebb, mint 6 levéllel rendelkező, fejletlen állományok magasabb dózisú műtrágyázást igényelnek, míg az erősebben fejlett állományok már az ősszel képesek voltak több tápanyagot felvenni és így beérik egy alacsonyabb adaggal is. Mindenesetre a kénes nitrogén műtrágya használata magasabb hozamot eredményez, mint a csak nitrogénnel végzett műtrágyázás. Ha ősszel bármilyen okból elmaradt az alaptrágyázás, egy kora tavaszi NPK-kijuttatással lehet ezt pótolni. A vegetáció megindulásakor kijuttatott N-műtrágya mennyisége a repcenövények fejlettségi fokától függ. Egy 30 növény/m² sűrűségű állomány, ahol a növényeknek 12 levelük van és gyökérnyak átmérője 15 mm, már felvett 100-130 kg nitrogént hektáronként, míg a 8 leveles és 10 mm gyökérnyak átmérőjű növényekből álló állomány 40-50 kg N/ha-t vett fel ugyanakkora állománysűrűség mellett. A kevésbé fejlett állományokat magasabb, 80-100 kg N/ha adaggal érdemes támogatni, míg a jól fejlett állományoknak első fejtrágyaként elegendő 50-70 kg N/ha adagot kapniuk.
Találja meg az Ön növényeinek legmegfelelőbb műtrágyákat a NutriGuide® segítségével!
Kijuttatás a szármegnyúlás kezdetén
A március végén meginduló szármegnyúlás elején kell adni a második és egyben utolsó tavaszi fejtrágyát. Ez elősegíti az oldalhajtások hosszanti növekedését, valamint biztosítja a megfelelő nitrogénellátást a virágzás és termésképződés alatt, így megfelelő becő- és magszámot eredményez. A virágzásig a káposztarepce felveszi a teljes nitrogénmennyiség 75%-át. Mivel a még alacsony talajhőmérséklet mellett nem várható számottevő nitrogénfelvétel a talajból, a második fejtrágyát a virágrügyeknek a főszáron való megjelenése előtt kell kiadni, - amikor a növények 15-25 cm magasak. Az utolsó nitrogénműtrágyázás adagja a korábban kiadott mennyiségtől függ. A tél folyamán megfelelően fejlett és ezért korábban visszafogottan műtrágyázott állományok a második fejtrágyázás során kapjanak egy hangsúlyosabb nitrogén mennyiséget a második adagban. Viszont a kevésbé fejlett állományok a nitrogénmennyiség körülbelül 2/3-át kapják meg az első fejtrágyázás során, majd a fennmaradó 1/3-ot a második szórással. A káliumellátottság is nagy jelentőséggel bír, ugyanis a növények ebben az időszakban napi 7 kg/ha káliumot vesznek fel, ezért fontos, hogy a megfelelő mennyiségű kálium már jelen legyen a talajban.
Találja meg az Ön növényeinek legmegfelelőbb műtrágyákat a NutriGuide® segítségével!
LAT Nitrogen Hungary Kft.
Lechner Ödön fasor 10/b
H-1095, Budapest