Gyors és egyszerű tápanyagellátás-tervezés a NutriGuide®-dal
  • Talaj-szerkezet
    crop soil texture
    Közepesen nehéz talajok, pangó víz nélkül
  • Minimum-hőmérséklet
    crop temperature icon
    Növekedés 8 °C-os talajhőmérséklet felett
  • pH
    Napraforgó crop pH value
    Enyhén savanyú és enyhén lúgos talajokon egyaránt termeszthető; optimális pH: 7,0
  • Csapadék
    Napraforgó crop rainfall value
    min. 250l/m2
  • Vernalizáció
    Napraforgó crop vernalisation
    -
  • Állomány-sűrűség
    crop density
    Időponttól és fajtától függően 6-7 szem/m2
  • Vetési mélység
    crop seeding depth
    2-3 cm
Napraforgó

A napraforgó kedveli a megfelelő tápanyag-ellátottságú és jó víztároló-kapacitással rendelkező, közepesen agyagos talajokat. Ezenfelül jól megél a homokos, löszös talajokon, valamint a könnyebb löszös és kavicsos talajokon is,–ebben az esetben nagy jelentősége van az elegendő mennyiségű csapadéknak. Főgyökere akár több méter mélyen behatolhat a talajba, és képes onnan hasznosítani a tápanyagokat és a vizet. Ezért a napraforgó gyakran kimeríti ezeket a talajtartalékokat.

A napraforgó ugyanazt az éghajlatot kedveli, mint a szőlő és a kukorica, mivel szüksége van a megfelelő hőösszegre és időjárási körülményekre ahhoz, hogy képes legyen őszre beérni. A korai érésű fajták mára már lehetővé tették, hogy a szőlő termesztési határától távolabb eső területeken is termesszenek napraforgót. Ennek egyik fontos tényezője az, hogy ősszel a lehető legkevesebb köd legyen. Ahol a FAO 250 - 270 közötti szemes kukorica megél, ott a napraforgót is lehet termeszteni.

Fontos tények
  • Nitrogén-műtrágyázás egy dózisban
  • Biztosítani kell a megfelelő foszforellátást
  • 30 kg kén (75 kg SO3) kijuttatása javasolt hektáronként
  • Klórérzékeny növény
  • Fontos a megfelelő mennyiségű bór kijuttatása a korai fejlődés során
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A mezőgazdasági termelésben a napraforgó csíkos és fekete fajtái fordulnak elő. A csíkos fajtákat étkezési célra és madáreleségként termesztik, míg a fekete fajták magjából nyerik a napraforgóolajat. A vetés szemenként történik, 70 cm-es sortávolsággal. A megfelelő állománysűrűség 6-7 szem/m². Ma már szinte kizárólag hibrideket termesztenek. 
A napraforgó termesztése kapcsán a hangsúly a kelésen, az érésen és a betakarításon van. Ezek között a kultúra kezelése viszonylag könnyű. A csávázást és gyomirtást leszámítva kevés növényvédelmi kezelést igényel. Aktuális fertőzési veszély esetén a tányérok gombás megfertőződését gombaölő szerekkel lehet megelőzni. A keléskor érdemes csigaölő granulátumot használni. Megkésett korai fejlődés esetén még említésre méltó a nyulak kártétele, valamint a majdnem teljesen érett tányérokon a madárkár.

Napraforgó related desktop image Napraforgó related tablet image Napraforgó related mobile image
multiple image marker active left arrow inactive left arrow active right arrow inactive right arrow
A napraforgó tápanyagigényes növény
Mint minden olajnövény, a nitrogén mellett megfelelő foszformennyiséget is igényel. Ezenkívül a kálium és a kén szerepe is nagyon fontos. A foszfor nemcsak a növekedésben játszik szerepet, hanem a szemekbe is beépül, és kiemelt funkciója van az energiaháztartásban, valamint az olaj előállításában. A napraforgó vízigényének kielégítéséhez és az asszimilált tápanyagok termésbe történő beépítéséhez káliumra is szükség van. A tápanyagok többsége azonban a területen marad a növénymaradványok formájában, így elérhető lesz a következő kultúra számára. Ha csak a terméssel kivont káliummennyiséget pótolják műtrágyázással a megelőző ősz folyamán, akkor kloridtartalmú műtrágya is használható. Ennél nagyobb mennyiség, illetve tavaszi kijuttatás esetén a káliumot szulfát formájában tartalmazó műtrágyák egyértelműen előnyösebbek, mivel a magas kloridtartalom negatívan befolyásolja a magok olajtartalmát. A kálium-szulfáton alapuló NPK-műtrágyákkal végzett trágyázás fedezi a 30-40 kg S/ha (75-100 kg SO3) kénszükségletet is. A napraforgónak megfelelő mennyiségű bórra is szüksége van a korai fejlődési szakaszban. A bórtartalmú komplex műtrágyák mellett bórtartalmú levéltrágyákat is lehet használni.
A napraforgó tápanyagszükséglete

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

45

24

Nagyon érzékeny

P2O5

16

12

Érzékeny

K2O

16

10.5

Nagyon érzékeny

TE

Bór: talajtrágyázás 1,2 kg/ha bór; lombtrágyázás 300-500 g/ha

A táblázat a napraforgó fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyag mennyiségét mutatja be egy tonna termésre vonatkoztatva. A napraforgó főleg nitrogént, foszfort és káliumot igényel, de megfelelő mennyiségű kénre, magnéziumra és bórra is szüksége van. Példa: 3 t/ha napraforgó terméshozam eléréséhez 135 kg nitrogénre van szükség hektáronként. Ha egy bizonyos mennyiségű (például 70 kg N/ha) nitrogént a talajból vesznek fel a növények, akkor további 65 kg nitrogént kell kijuttatni hektáronként. A betakarított terméshozammal hektáronként 72 kg nitrogént veszünk ki a talajból.
A NAPRAFORGÓ TRÁGYÁZÁSA

A napraforgó a csillagbimbós állapotig veszi fel az igényelt tápanyagok többségét. Ezután a legtöbb tápanyag csak átrendeződik a növényen belül, illetve a vízfelvétel folyamán kerül felhasználásra (kálium).

A teljes műtrágyamennyiség kijuttatható vetés előtt
A napraforgó termesztése során az igényelt nitrogénmennyiség teljes egészét vetés előtt szokás kijuttatni. A növekedés első szakaszában lép fel nagy tápanyagigény, ezért nincs jelentősége a megosztott kijuttatásnak. A foszfor- és káliumműtrágyákat általában közvetlenül a talajelőkészítés előtt juttatják a talajba kéntartalmú NPK-műtrágyák formájában, ősszel vagy kora tavasszal.
A meszezést is legjobb ősszel vagy kora tavasszal végezni. 
1 500  kg CaO/ha szükséges (a legjobb kalcium-karbonát formájában), de ezt a mennyiséget nem szabad túllépni, különben a talajban lekötődik a bór.

A napraforgó hozamparaméterei:
Növények száma/m²
szemek száma a tányérban
ezermagtömeg

A megfelelő terméshozam a körülbelül 6-7 növény/m²-es optimális növénysűrűség, és az ennek megfelelően erős, stabil, egészséges szár és levélfelület függvénye. Ehhez 50-65 kg/hektár nitrogénmennyiség általában elegendő. A magasabb nitrogénadag rontja az eltarthatóságot és növeli a gombafertőzésekre való hajlamot. A dús gyökérrendszer képes hatalmas mennyiségű tápanyagot felvenni, különösen a humuszban gazdag talajokon.
Napraforgó related desktop image Napraforgó related tablet image Napraforgó related mobile image
multiple image marker active left arrow inactive left arrow active right arrow inactive right arrow

Műtrágyázás egyszeri kijuttatással, tavasszal

Műtrágyázás egyszeri kijuttatással, tavasszal image

Műtrágyázás egyszeri kijuttatással, tavasszal

A teljes tápanyagigényt egy kezeléssel kell biztosítani A napraforgónak koncentrált formában van szüksége a tápanyagokra a növekedési szakasz elején. Ezért a vetés előtti műtrágyázás az optimális. A tápanyagok teljes mennyiségét ki lehet adni egy adagban. A fajlagos tápanyagigényhez képest jelentősen csökkentett mértékben kell műtrágyázni, hogy elkerüljük a fentebb említett káros következményeket. Jól alkalmazhatók a kéntartalmú nitrogénműtrágyák, a NP- vagy NPK-műtrágyák, illetve az alacsony kloridtartalmú káliumműtrágyák. Mivel a napraforgó olajnövény, a bórellátásra különös figyelmet kell fordítani.