• Talaj-szerkezet
    crop soil texture
    Közepesen nehéz talajok, pangó víz nélkül
  • Minimum-hőmérséklet
    crop temperature icon
    8 °C-on csírázik, 12 °C-nál melegebb az optimális
  • pH
    Silókukorica crop pH value
    Enyhén savanyú és enyhén lúgos talajokon egyaránt termeszthető; optimális pH: 7,0
  • Csapadék
    Silókukorica crop rainfall value
    Min. 300 l/m²
  • Vernalizáció
    Silókukorica crop vernalisation
    -
  • Állomány-sűrűség
    crop density
    Fajától függően 9-11 mag/m²
  • Vetési mélység
    crop seeding depth
    3-6cm
Silókukorica
A silókukorica a tápanyagban gazdag és magas szervesanyag-tartalmú talajokat kedveli. Mivel a teljes növény betakarításra kerül, feltétlenül szükséges a tenyészidőn belüli tápanyag-utánpótlás. A szemes kukoricához hasonlóan a silókukoricának is jól szellőző talajra van szüksége, és érzékenyen reagál a talaj tömörödésére és szerkezeti problémáira. Fontos a megfelelő gyökértömeg, így egy talajlazító köztes kultúra előnyös lehet a számára. 

A kukorica mint C4-es növény a terméshozamához képest viszonylag alacsony vízigénnyel rendelkezik, de a nagy hozamokhoz melegre és sok tápanyagra van szüksége.

A fajták széles köréből lehet válogatni, hogy megtaláljuk minden termőhelyi körülményhez a megfelelő kukoricafajtát. A különböző fajták tenyészidejének hosszát az ún. FAO-számmal adják meg, hazánkban a FAO 200 és a FAO 600 közötti éréscsoportokba tartozó fajták az elterjedtek. 

A silókukorica magasabb tengerszint feletti magasságokon is termeszthető, ezért szinte minden mezőgazdasági területen megtalálható. 

Fontos tények
  • Érzékeny a foszfor- és káliumhiányra
  • Hideg talajokon érdemes foszfortartalmú starter műtrágyákat kijuttatni
  • A vetés előtt kijuttatott karbamidot be kell dolgozni a talajba
  • A túl késői nitrogén-fejtrágyázás késlelteti az érést
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
KUKORICA - SZÉLES KÖRBEN HASZNÁLHATÓ ÉS MAGAS HOZAMÚ
A silókukoricát általában takarmányozási célokra használják. Ezenkívül ez a növény a biogáz-üzemekben használt nyersanyag, amelynek maximális gázhozama van.
Az egész növény nagy részét mindig felszecskázzák és besilózzák, így nagyon kevés maradvány kerül vissza a talajba. A megfelelő betakarítási idő, amikor magas a cukor- és keményítőtartalom, kedvezően befolyásolja a szilázs minőségét. 
Termesztéstechnológiája hasonló, mint a szemes kukoricáé. A vetés után (vetéssűrűség: körülbelül 7-10 mag/m²) preemergens vagy posztemergens gyomirtást alkalmazunk, a 6 leveles állapot előtt.  

A drótféreg különösen akkor jelent nagyobb kockázatot, amikor a silókukorica kaszálóval és/vagy takarmánykeverékekkel van vetésforgóban. A rovarölőszeres csávázás vagy a rovarölő granulátumok vetés előtti használata segít a védekezésben.
Ha a kukorica jelentős mennyiségben van jelen a vetésforgóban, elsősorban a kukoricamolyt és a kukoricabogarat kell még megemlíteni. A gombás betegségek közül fontos az üszöggomba, a fajtától és az időjárási viszonyoktól függően.

A gombás betegségek könnyen átterjednek az előveteményről a kukoricára. Ezek a fertőzések a betakarítás után kimutathatók a termés mikotoxin-értékei alapján. Ezeket az értékeket kedvezően befolyásolja, ha a kukorica kisebb arányban van jelen a vetésforgóban, a nitrogéntrágyázás nem egyoldalú és nem túlzott mértékű, és amennyiben kevésbé érzékeny fajtát használunk. Kukorica gombaölő szereket jelenleg csak a vetőmagtermesztésben használnak.

Silókukorica related desktop image Silókukorica related tablet image Silókukorica related mobile image
Kukoricatrágyázás: fontos az N, P és K megfelelő mennyisége.
A silókukoricának, mint minden kapásnövénynek, magas a nitrogén-, foszfor- és káliumszükséglete. A fiatal kukoricanövények számára a foszfor gyakran nehezen felvehető, különösen nedves és hideg időjárási körülmények között, de a nagyon száraz körülmények és a kötött talajok is befolyásolják a foszfor felvehetőségét. A fiatal kukorica gyökérrendszere még gyengén fejlett. A foszforhiány antocianin felhalmozódáshoz vezet a levelekben és a szárban, ami gyakran vörös vagy ibolyaszínű elszíneződésként jelenik meg. A nitrogénben és káliumban gazdag istállótrágyák különös odafigyelést igényelnek a foszfátegyensúly tekintetében. A kálium szabályozza a vízfelvételt és a sztómák működését. Ezenkívül a kálium a tápanyagok termésbe történő beraktározását is elősegíti. A kukorica tápanyagigényének egy részét fedezni lehet szarvasmarhatrágyával vagy a biogáz-erőművekből származó erjesztési maradványok újrahasznosításával. Azonban mivel az egész növény betakarításra kerül, a felvett tápanyagmennyiség teljes egészét is eltávolítják, ezért a tápanyagellátás tekintetében a szemes kukoricától eltérő módon kell kezelni. A káliumot leginkább a foszforral és nitrogénnel együtt, komplex műtrágya formájában juttatják ki vetés előtt, vagy monoműtrágya formájában, a káliumszegény istállótrágyák kiegészítéseként.
A silókukorica fajlagos tápanyagigénye és a terméssel kivont tápanyagmennyiségek

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

12

12

Nagyon érzékeny

P2O5

4.2

4.2

Nagyon érzékeny

K2O

12

12

Nagyon érzékeny

MgO

1.9

1.9

Érzékeny

SO3

2.2

2.2

Érzékeny

TE

Zinc (Zn) from the 6-leaf stage, boron (B) enhances fecundation

A táblázat a silókukorica fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyagmennyiségeket mutatja szárazanyagra vonatkoztatva. A silókukorica ez alapján főleg nitrogént, foszfort és káliumot igényel. Megfelelő mennyiségű kénre és magnéziumra is szüksége van. Példa: 20 t/ha silókukorica hozam eléréséhez 240 kg nitrogénre van szükség hektáronként. Ha feltételezzük, hogy a talajban rendelkezésre áll egy bizonyos mennyiségű nitrogén (például 40 kg N/ha) és 20 kg N/ha származik egy pillangósvirágú köztesnövényből, akkor hektáronként további 180 kg nitrogént kell kijuttatni műtrágyázással. Mivel a teljes növény betakarításra kerül, a teljes 240 kg nitrogénmennyiséget eltávolítjuk a területről hektáronként.
TÁPANYAGELLÁTÁS
Javaslatok a silókukorica helyes műtrágyázására
A silókukoricának koncentrált formában van szüksége a tápanyagokra, különösen a növényfejlődés első szakaszában. Ezután a legtöbb tápanyag csak átrendeződik a növényen belül, illetve a vízfelvétel folyamán kerül felhasználásra (kálium).

A műtrágyaadag legnagyobb részét a vetés előtt kell kijuttatni
A szemes kukorica teljes tápanyagszükségletét ki lehet juttatni vetés előtt. A tápanyagigény a növekedés első szakaszában a legnagyobb, és a megosztott fejtrágyázás nem eredményez terméstöbbletet. A foszfor- és káliumműtrágyákat a vetés előtt vagy vetéssel egy menetben a legelőnyösebb kijuttatni. Az istállótrágyát a vetés előtt dolgozzák be a talajba. A nitrogénműtrágyák túl késői kijuttatása növeli a levélperzselés kockázatát és késlelteti az érést. A karbamid és a szarvasmarhatrágya használatakor gáz halmazállapotú N-veszteségekkel kell számolni, ha ezeket közvetlenül a kijuttatás után nem dolgozták bele a talajba.
Csak nagyon magas elvárt terméshozam és ennek megfelelően magas nitrogénigény esetén, illetve könnyű talajokon, a kimosódás kockázatának minimalizálása érdekében javasolható a megosztott nitrogén-kijuttatás. A tervezett nitrogénmennyiség egyharmadát legkésőbb a 2-4 leveles állapotban kell kiszórni. Az ennél későbbi kijuttatás növeli a levélperzselés kockázatát és késlelteti az érést, ami betakarításkor magasabb nedvességtartalmú szemeket eredményez.

Az NP-műtrágyával történő starter trágyázás kedvező hatással van a hozamra, különösen a nehéz talajok, hideg termőhelyek és alacsony foszfortartalmú talajok esetében, mivel így a még kicsi gyökerek közvetlenül jutnak a tápanyagokhoz. A fiatalkori fejlődés közben fellépő ideiglenes foszforhiányt eredményesen lehet kezelni foszfortartalmú folyékony műtrágyával vagy olyan granulált műtrágyákkal, amelyek vízben oldódó formában tartalmazzák a foszfort. 

Meszezésre a silókukorica vetése előtt tavasszal, vagy akár ősszel is sor kerülhet. A kijuttatott CaO mennyisége - lehetőleg kalcium-karbonát formájában - ne haladja meg a maximális 1500 kg/ha adagot, annak érdekében, hogy elkerüljük a bór immobilizálódását.

A silókukorica hozamparaméterei:
• Tőszám/m²
• friss tömeghozam növényenként
• szárazanyag-tartalom %-ban.

A silókukorica megfelelő hozamának feltétele az optimális állománysűrűség (9-11 növény/m2) és a stabil, hosszú szárral rendelkező, erőteljes növények. Ezenkívül a kukoricacsövek mérete és egészségi állapota is különösen fontos a betakarított szilázs tápanyag- és energiatartalmának szempontjából. 
Silókukorica related desktop image Silókukorica related tablet image Silókukorica related mobile image

Alaptrágyázás

Alaptrágyázás image

Fejtrágyázás

Fejtrágyázás image

Alaptrágyázás

A teljes igényelt tápanyagmennyiséget optimális esetben egy kezeléssel lehet biztosítani. A kukorica a növekedés első fázisában, a virágzás előtt igényli a szükséges tápanyagokat. Tehát a vetés előtti trágyázás az optimális a termésképződés szempontjából. A megfelelő NPK-műtrágya megválasztásával az összes szükséges tápanyag egy menetben kijuttatható. A talajból felvehető mennyiségektől függően a kukorica nitrogéntrágyázása a terméssel kivont mennyiségeken alapul, ami körülbelül 160-180 kg N/ha-nak felel meg. Fontos, hogy vízben oldódó tápanyagokat használjunk - a 6 leveles állapottól kezdődően megindul a gyors zöldtömegképződés, ami nagymértékű tápanyagfelvételt von maga után (több kg tápanyag hektáronként és naponta). Foszforban szegény szarvasmarhatrágya vagy biogáz-zagy alkalmazása esetén kiemelten kell kezelni a foszforműtrágyázást a kívánt termésszint elérésének érdekében.


Találja meg az Ön növényeinek legmegfelelőbb műtrágyákat a NutriGuide® segítségével!

Fejtrágyázás

Az utolsó műtrágyaadagot a 2-4 leveles állapotban kell kijuttatni. A magas elvárt hozamok és ennek megfelelően a nagyobb nitrogénigény esetén, illetve könnyű talajokon történő termesztéskor (a kimosódás elleni védekezés egy formájaként) a nitrogénműtrágyát megosztva érdemes kijuttatni. Ebben az esetben a teljes nitrogénmennyiség egyharmadát gyorsan ható nitrát-nitrogén formájában kell kijuttatni 2-4 leveles állapotban. A későbbi kezelések nem eredményeznek hozamnövekedést, de növelik a levélperzselés kockázatát és késleltethetik az érést.


Találja meg az Ön növényeinek legmegfelelőbb műtrágyákat a NutriGuide® segítségével!