Gyors és egyszerű tápanyagellátás-tervezés a NutriGuide®-dal
  • Talaj-szerkezet
    crop soil texture
    Közepesen nehéz talajok, pangó víz nélkül
  • Minimum-hőmérséklet
    crop temperature icon
    8 °C-on csírázik, 12 °C-nál melegebb az optimális
  • pH
    Silókukorica crop pH value
    Enyhén savanyú és enyhén lúgos talajokon egyaránt termeszthető; optimális pH: 7,0
  • Csapadék
    Silókukorica crop rainfall value
    Min. 300 l/m²
  • Vernalizáció
    Silókukorica crop vernalisation
    -
  • Állomány-sűrűség
    crop density
    Fajától függően 9-11 mag/m²
  • Vetési mélység
    crop seeding depth
    3-6cm
Silókukorica
A silókukorica a tápanyagban gazdag és magas szervesanyag-tartalmú talajokat kedveli. Mivel a teljes növény betakarításra kerül, feltétlenül szükséges a tenyészidőn belüli tápanyag-utánpótlás. A szemes kukoricához hasonlóan a silókukoricának is jól szellőző talajra van szüksége, és érzékenyen reagál a talaj tömörödésére és szerkezeti problémáira. Fontos a megfelelő gyökértömeg, így egy talajlazító köztes kultúra előnyös lehet a számára. 

A kukorica mint C4-es növény a terméshozamához képest viszonylag alacsony vízigénnyel rendelkezik, de a nagy hozamokhoz melegre és sok tápanyagra van szüksége.

A fajták széles köréből lehet válogatni, hogy megtaláljuk minden termőhelyi körülményhez a megfelelő kukoricafajtát. A különböző fajták tenyészidejének hosszát az ún. FAO-számmal adják meg, hazánkban a FAO 200 és a FAO 600 közötti éréscsoportokba tartozó fajták az elterjedtek. 

A silókukorica magasabb tengerszint feletti magasságokon is termeszthető, ezért szinte minden mezőgazdasági területen megtalálható. 

Fontos tények
  • Érzékeny a foszfor- és káliumhiányra
  • Hideg talajokon érdemes foszfortartalmú starter műtrágyákat kijuttatni
  • A vetés előtt kijuttatott karbamidot be kell dolgozni a talajba
  • A túl késői nitrogén-fejtrágyázás késlelteti az érést
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
KUKORICA - SZÉLES KÖRBEN HASZNÁLHATÓ ÉS MAGAS HOZAMÚ
A silókukoricát általában takarmányozási célokra használják. Ezenkívül ez a növény a biogáz-üzemekben használt nyersanyag, amelynek maximális gázhozama van.
Az egész növény nagy részét mindig felszecskázzák és besilózzák, így nagyon kevés maradvány kerül vissza a talajba. A megfelelő betakarítási idő, amikor magas a cukor- és keményítőtartalom, kedvezően befolyásolja a szilázs minőségét. 
Termesztéstechnológiája hasonló, mint a szemes kukoricáé. A vetés után (vetéssűrűség: körülbelül 7-10 mag/m²) preemergens vagy posztemergens gyomirtást alkalmazunk, a 6 leveles állapot előtt.  

A drótféreg különösen akkor jelent nagyobb kockázatot, amikor a silókukorica kaszálóval és/vagy takarmánykeverékekkel van vetésforgóban. A rovarölőszeres csávázás vagy a rovarölő granulátumok vetés előtti használata segít a védekezésben.
Ha a kukorica jelentős mennyiségben van jelen a vetésforgóban, elsősorban a kukoricamolyt és a kukoricabogarat kell még megemlíteni. A gombás betegségek közül fontos az üszöggomba, a fajtától és az időjárási viszonyoktól függően.

A gombás betegségek könnyen átterjednek az előveteményről a kukoricára. Ezek a fertőzések a betakarítás után kimutathatók a termés mikotoxin-értékei alapján. Ezeket az értékeket kedvezően befolyásolja, ha a kukorica kisebb arányban van jelen a vetésforgóban, a nitrogéntrágyázás nem egyoldalú és nem túlzott mértékű, és amennyiben kevésbé érzékeny fajtát használunk. Kukorica gombaölő szereket jelenleg csak a vetőmagtermesztésben használnak.

Silókukorica related desktop image Silókukorica related tablet image Silókukorica related mobile image
multiple image marker active left arrow inactive left arrow active right arrow inactive right arrow
Kukoricatrágyázás: fontos az N, P és K megfelelő mennyisége.
A silókukoricának, mint minden kapásnövénynek, magas a nitrogén-, foszfor- és káliumszükséglete. A fiatal kukoricanövények számára a foszfor gyakran nehezen felvehető, különösen nedves és hideg időjárási körülmények között, de a nagyon száraz körülmények és a kötött talajok is befolyásolják a foszfor felvehetőségét. A fiatal kukorica gyökérrendszere még gyengén fejlett. A foszforhiány antocianin felhalmozódáshoz vezet a levelekben és a szárban, ami gyakran vörös vagy ibolyaszínű elszíneződésként jelenik meg. A nitrogénben és káliumban gazdag istállótrágyák különös odafigyelést igényelnek a foszfátegyensúly tekintetében. A kálium szabályozza a vízfelvételt és a sztómák működését. Ezenkívül a kálium a tápanyagok termésbe történő beraktározását is elősegíti. A kukorica tápanyagigényének egy részét fedezni lehet szarvasmarhatrágyával vagy a biogáz-erőművekből származó erjesztési maradványok újrahasznosításával. Azonban mivel az egész növény betakarításra kerül, a felvett tápanyagmennyiség teljes egészét is eltávolítják, ezért a tápanyagellátás tekintetében a szemes kukoricától eltérő módon kell kezelni. A káliumot leginkább a foszforral és nitrogénnel együtt, komplex műtrágya formájában juttatják ki vetés előtt, vagy monoműtrágya formájában, a káliumszegény istállótrágyák kiegészítéseként.
A silókukorica fajlagos tápanyagigénye és a terméssel kivont tápanyagmennyiségek

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

12

12

Nagyon érzékeny

P2O5

4.2

4.2

Nagyon érzékeny

K2O

12

12

Nagyon érzékeny

MgO

1.9

1.9

Érzékeny

SO3

2.2

2.2

Érzékeny

TE

Zinc (Zn) from the 6-leaf stage, boron (B) enhances fecundation

A táblázat a silókukorica fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyagmennyiségeket mutatja szárazanyagra vonatkoztatva. A silókukorica ez alapján főleg nitrogént, foszfort és káliumot igényel. Megfelelő mennyiségű kénre és magnéziumra is szüksége van. Példa: 20 t/ha silókukorica hozam eléréséhez 240 kg nitrogénre van szükség hektáronként. Ha feltételezzük, hogy a talajban rendelkezésre áll egy bizonyos mennyiségű nitrogén (például 40 kg N/ha) és 20 kg N/ha származik egy pillangósvirágú köztesnövényből, akkor hektáronként további 180 kg nitrogént kell kijuttatni műtrágyázással. Mivel a teljes növény betakarításra kerül, a teljes 240 kg nitrogénmennyiséget eltávolítjuk a területről hektáronként.
TÁPANYAGELLÁTÁS
Javaslatok a silókukorica helyes műtrágyázására
A silókukoricának koncentrált formában van szüksége a tápanyagokra, különösen a növényfejlődés első szakaszában. Ezután a legtöbb tápanyag csak átrendeződik a növényen belül, illetve a vízfelvétel folyamán kerül felhasználásra (kálium).

A műtrágyaadag legnagyobb részét a vetés előtt kell kijuttatni
A szemes kukorica teljes tápanyagszükségletét ki lehet juttatni vetés előtt. A tápanyagigény a növekedés első szakaszában a legnagyobb, és a megosztott fejtrágyázás nem eredményez terméstöbbletet. A foszfor- és káliumműtrágyákat a vetés előtt vagy vetéssel egy menetben a legelőnyösebb kijuttatni. Az istállótrágyát a vetés előtt dolgozzák be a talajba. A nitrogénműtrágyák túl késői kijuttatása növeli a levélperzselés kockázatát és késlelteti az érést. A karbamid és a szarvasmarhatrágya használatakor gáz halmazállapotú N-veszteségekkel kell számolni, ha ezeket közvetlenül a kijuttatás után nem dolgozták bele a talajba.
Csak nagyon magas elvárt terméshozam és ennek megfelelően magas nitrogénigény esetén, illetve könnyű talajokon, a kimosódás kockázatának minimalizálása érdekében javasolható a megosztott nitrogén-kijuttatás. A tervezett nitrogénmennyiség egyharmadát legkésőbb a 2-4 leveles állapotban kell kiszórni. Az ennél későbbi kijuttatás növeli a levélperzselés kockázatát és késlelteti az érést, ami betakarításkor magasabb nedvességtartalmú szemeket eredményez.

Az NP-műtrágyával történő starter trágyázás kedvező hatással van a hozamra, különösen a nehéz talajok, hideg termőhelyek és alacsony foszfortartalmú talajok esetében, mivel így a még kicsi gyökerek közvetlenül jutnak a tápanyagokhoz. A fiatalkori fejlődés közben fellépő ideiglenes foszforhiányt eredményesen lehet kezelni foszfortartalmú folyékony műtrágyával vagy olyan granulált műtrágyákkal, amelyek vízben oldódó formában tartalmazzák a foszfort. 

Meszezésre a silókukorica vetése előtt tavasszal, vagy akár ősszel is sor kerülhet. A kijuttatott CaO mennyisége - lehetőleg kalcium-karbonát formájában - ne haladja meg a maximális 1500 kg/ha adagot, annak érdekében, hogy elkerüljük a bór immobilizálódását.

A silókukorica hozamparaméterei:
Tőszám/m²
friss tömeghozam növényenként
szárazanyag-tartalom %-ban.

A silókukorica megfelelő hozamának feltétele az optimális állománysűrűség (9-11 növény/m2) és a stabil, hosszú szárral rendelkező, erőteljes növények. Ezenkívül a kukoricacsövek mérete és egészségi állapota is különösen fontos a betakarított szilázs tápanyag- és energiatartalmának szempontjából. 
Silókukorica related desktop image Silókukorica related tablet image Silókukorica related mobile image
multiple image marker active left arrow inactive left arrow active right arrow inactive right arrow

Alaptrágyázás 

Alaptrágyázás  image

Fejtrágyázás

Fejtrágyázás image

Alaptrágyázás 

A teljes igényelt tápanyagmennyiséget optimális esetben egy kezeléssel lehet biztosítani. A kukorica a növekedés első fázisában, a virágzás előtt igényli a szükséges tápanyagokat. Tehát a vetés előtti trágyázás az optimális a termésképződés szempontjából. A megfelelő NPK-műtrágya megválasztásával az összes szükséges tápanyag egy menetben kijuttatható. A talajból felvehető mennyiségektől függően a kukorica nitrogéntrágyázása a terméssel kivont mennyiségeken alapul, ami körülbelül 160-180 kg N/ha-nak felel meg. Fontos, hogy vízben oldódó tápanyagokat használjunk - a 6 leveles állapottól kezdődően megindul a gyors zöldtömegképződés, ami nagymértékű tápanyagfelvételt von maga után (több kg tápanyag hektáronként és naponta). Foszforban szegény szarvasmarhatrágya vagy biogáz-zagy alkalmazása esetén kiemelten kell kezelni a foszforműtrágyázást a kívánt termésszint elérésének érdekében.

Fejtrágyázás

Az utolsó műtrágyaadagot a 2-4 leveles állapotban kell kijuttatni. A magas elvárt hozamok és ennek megfelelően a nagyobb nitrogénigény esetén, illetve könnyű talajokon történő termesztéskor (a kimosódás elleni védekezés egy formájaként) a nitrogénműtrágyát megosztva érdemes kijuttatni. Ebben az esetben a teljes nitrogénmennyiség egyharmadát gyorsan ható nitrát-nitrogén formájában kell kijuttatni 2-4 leveles állapotban. A későbbi kezelések nem eredményeznek hozamnövekedést, de növelik a levélperzselés kockázatát és késleltethetik az érést.