Gyors és egyszerű tápanyagellátás-tervezés a NutriGuide®-dal
  • Talaj-szerkezet
    crop soil texture
    közepesen nehéz - nehéz, tápanyagban gazdag talajok
  • Minimum-hőmérséklet
    crop temperature icon
    a csírázás 15 °C fölött indul meg
  • pH
    Káposzta crop pH value
    semleges talajon, optimális pH: 7,0
  • Csapadék
    Káposzta crop rainfall value
    min . 600 l/m2, vagy öntözött
  • Vernalizáció
    Káposzta crop vernalisation
    a 2. évben generatív
  • Állomány-sűrűség
    crop density
    típustól és felhasználási céltól függően friss fogysztásra: 40 000-60 000 tő/ha ipari felhasználásra: 27 000-33 000 tő/ha
  • Vetési mélység
    crop seeding depth
    1,5-3 cm helyre vetés esetében
Káposzta
A mély, közepesen nehéz - nehéz, humuszban gazdag, vályogos talajok és a magas talajvízszintű könnyű talajok különösen alkalmasak a fehér káposzta termesztésére. Legalább négyéves vetésforgóra van szükség, amelyben nem szerepelhet sem keresztesvirágú növény (pl. őszi káposztarepce, mustár), sem más káposztaféle. Ezenkívül nem szabad termeszteni fonálféreggel fertőzött területeken.

A fehér káposzta leginkább a kiegyensúlyozott hőmérsékletet és a magas páratartalmat kedveli, de a maximumértékek nem lehetnek túlzottan magasak. A hosszú tenyészidő miatt az enyhe ősz és a gyenge éjszakai fagyok optimálisak.

Fontos tények
  • Magas vízigény
  • Magas káliumigény
  • Nagy hozamkülönbségek vannak a frisspiaci és az ipari felhasználásra szánt fajták között - a tápanyagellátást ennek megfelelően kell módosítani
  • Két-három alkalommal történő kijuttatás javasolt, NPK-műtrágyával, vagy NPK- és nitrogénműtrágya kombinációjával
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
KÁPOSZTA - EGY NAGY HAGYOMÁNNYAL RENDELKEZŐ NÖVÉNYKULTÚRA
Meg kell különböztetni a frisspiaci, szinte folyamatosan ültetett káposztát és az ipari felhasználásra szánt fehér káposztát, amelyet részben állandó helyre vetnek. A vetés április végétől május közepéig tart. A kockázat minimalizálása érdekében (pl. hiányos kelés, földibolha-fertőzés) 3 szemet vetnek egy fészekbe egymástól 5 cm-es végleges távolságra, majd a fiatal növényeket 4-6 leveles állapotban egyelik ki kézi kapával. A fajtaválasztás a felhasználási céltól (ipari vagy frisspiaci) és a tervezett szállítási időponttól függ.

Az öntözés általában akkor szükséges, ha a várható hozam több mint 100 t/ha. A vízigény a káposztafej kialakulása során a legmagasabb (július közepétől szeptember közepéig). Növényvédelmi kezelésekre általában 7-14 alkalommal kerül sor, az intenzitás szintjétől függően. Általában egyszer vagy kétszer gyomirtószert és egy alkalommal gombaölő szert permeteznek, míg a fennmaradó kezelések rovarirtókból állnak.

A földibolhakár mértéke a kezdeti növekedés folyamán erőteljes, míg a káposzta-levéltetű és a különböző lepkefajok hernyói elleni védekezés a növény további fejlődése folyamán válik fontossá.

Káposzta related desktop image Káposzta related tablet image Káposzta related mobile image
multiple image marker active left arrow inactive left arrow active right arrow inactive right arrow
A káposzta tápanyagigénye nagymértékben változik a várható hozamtól, valamint a káposzta felhasználási módjától és a betakarítás időpontjától függően. A friss piacra szánt és a nyáron betakarított káposztára vonatkozó nitrogénigény 210 kg N/ha, míg a 120 t/ha hozamú, ipari felhasználásra szánt káposzta esetében ez 340 kg N/ha. A utóvetemény szempontjából fontos, hogy a káposzta betakarítása után a maradványok miatt nagy mennyiségű tápanyag marad a talajfelszínen. Körülbelül 90 kg N/ha, 30 kg P2O5/ ha, 100 kg K2O/ha és 25 kg MgO/ha megmaradásával számolhatunk a káposzta után. Ezek a mennyiségek jelentősen magasabbak is lehetnek, amenyiben több szerves anyag marad a felszínen a piaci igények miatt.
A fehér káposzta tápanyagszükséglete

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

2.8

2.1

Nagyon érzékeny

P2O5

1

0.8

Érzékeny

K2O

3.8

3.2

Nagyon érzékeny

MgO

0.5

0.3

Érzékeny

SO3

3.5

2.9

Érzékeny

TE

200 g/ha boron (B)

A táblázat a fehér káposzta fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyagok mennyiségét mutatja. A fehér káposztának főként nitrogénre, foszforra és káliumra van szüksége. Példa: 120 t/ha fehérkáposzta-hozam eléréséhez 336 kg nitrogénre van szükség hektáronként. Ha egy bizonyos mennyiségű nitrogént a talajból vesznek fel a növények (például 36 kg N/ha), akkor hektáronként további 300 kg nitrogént kell hozzáadni műtrágyázással. A betakarított terméssel 252 kg N távozik a talajból.
ALAPTRÁGYÁZÁS

ALAPTRÁGYÁZÁS

ALAPTRÁGYÁZÁS image

Második (és harmadik) műtrágya-kijuttatás

Második (és harmadik) műtrágya-kijuttatás image

ALAPTRÁGYÁZÁS

Nitrogén-, foszfát- és káliumműtrágyák az ültetés előtt A nitrogén-alaptrágya mennyisége a vetés/ültetés típusától függ. Helyrevetés esetén általánosan 60 kg N/ha adagot érdemes kijuttatni vetés előtt. Szabadföldre palántázáskor az adag magasabb, mintegy 100 kg N/ha-t kell kijuttatni, mivel a növények nitrogénigénye már jelentősen magasabb ebben a stádiumban. Korai, fátyolfóliás termesztés esetén 150-160 kg N/ha adagot is adhatunk a palánták alá. Jó tápanyag-ellátottságú talajokon 60-90 kg P2O5/ha szükséges, a hozam szintjétől függően. Más növényekhez képest a káposzta viszonylag kevesebb foszfort igényel. Ezenkívül a káliumigény tág értékek között (230-350 K2O/ha) változik a nagy hozamkülönbségeknek köszönhetően, és a kálium általában két alkalommal kerül kijuttatásra. Az alaptrágyázáshoz a legmegfelelőbb az NPK-műtrágya használata. Ez kielégíti a növények aktuális kénigényét is.

Második (és harmadik) műtrágya-kijuttatás

Ha a nitrogéntrágyázás az Nmin értékeken alapszik, a mintát 0-60 cm talajmélységből kell venni, amikor a növények 6-8 leveles állapotban vannak (egyelés után). A még hiányzó nitrogénmennyiséget (fajlagos tápanyagigény - alaptrágyázás - Nmin) megosztva, két adagban kell kijuttatni, ha a teljes szükséglet több mint 100 kg N/ha. Az állománynak ekkor száraznak kell lennie. Különös figyelmet kell fordítani a kalcium-ciánamid formájában lévő nitrogén használatára, amelyet nem szabad röviddel a gyomirtó szerek alkalmazása előtt vagy után alkalmazni. A két fejtrágyázás legmegfelelőbb időpontja röviddel az egyelés után és körülbelül 3 héttel később. Bórtágyázás folyékony műtrágyával Általában hektáronként 200 g bórt kell folyékony formában kijuttatni, nagy mennyiségű vízzel elkeverve. A lombtrágyázás során kerüljük a nagyon forró napokat. Ha a levélszárak keresztrepedései bórhiányra utalnak, a kezelést 1-2 hét múlva meg kell ismételni. A szárazság és/vagy a 7 feletti talaj-pH-értékek növelik a hiány kockázatát.