MŰTRÁGYÁT

KERESEK

TÁPANYAG

-TARTALOMMAL

NÖVÉNYKULTÚRA

SZÁMÁRA
Keresés
  • Talaj-szerkezet
    Közepesen nehéz talajok, pangó víz nélkül
  • Minimum-hőmérséklet
    Növekedés 4 °C felett
  • pH
    Enyhén savanyú és enyhén lúgos talajokon egyaránt termeszthető; optimális pH: 6,5-7,2
  • Csapadék
    Min. 300-400 l/m2
  • Vernalizáció
    0-1 °C-on 40 nap
  • Állomány-sűrűség
    Időponttól és fajtától függően Többsoros fajták: 250-350 szem/m2 Kétsoros fajták: 300-375 szem/m2 Multi-row 250-350 grains/m2 Two rows 300-375 grains/m2
  • Vetési mélység
    2-4cm
Őszi árpa
Az árpa esetében megkülönböztetjük a két- és a többsoros fajtákat. Az olyan termőhelyeken, ahol jelentős a betegségek előfordulásának esélye, a hibrid árpafajták használata - kedvező tulajdonságaiknak köszönhetően - előnyt jelenthet. Az őszi árpa a megfelelő vízellátottságú, közepesen nehéz talajokat kedveli. A termésképző szervek korai kialakulása miatt (50% már ősszel kifejlődik) szárazabb termőhelyeken is termeszthető, mivel jobban képes hasznosítani a téli csapadékot, mint például a búza.
Fontos tények
  • Ha az elővetemény szalmája beszántásra kerül: 30 kg N/ha nitrogénadag kijuttatása ajánlott ősszel, NPK-műtrágya formájában
  • semleges pH
  • kétsoros fajták: intenzívebb első tavaszi fejtrágyázás
  • többsoros fajták: intenzívebb tápanyagdózis szárbainduláskor
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
ŐSZI ÁRPA - NAGY TÁPANYAGIGÉNYŰ NÖVÉNYKULTÚRA
Az őszi árpát lehetőleg szárazabb, és nem túlságosan tömörödött talajba kell vetni. Nagyon érzékenyen reagál a talaj savanyú kémhatására. A meghatározó gyomok mind ősszel csíráznak, így a gyomirtás még a téli fagyok előtt esedékes az őszi árpa esetében.

A vetés szeptember 15. és október 10. között történik. A többsoros fajták jobban tolerálják a későbbi vetési időpontokat, az alacsonyabb vetési sűrűséget és a rosszabb éghajlati adottságokkal rendelkező termőterületeket.

A kétsoros fajták esetében kb. 320-350 szemet vetnek négyzetméterenként szeptember 25. körül, ami biztosítja a kívánt 700-850 kalász/m² állománysűrűséget. Esetükben a 300 szem/m² alatti vetési sűrűség terméskieséshez vezethet. A többsoros fajták esetében a 450-600 kalász/m2-es állománysűrűség elegendő, így elég a 280-320 szem/m²-es vetési sűrűség. A többsoros fajták kalászában jóval több szem található, így ez kompenzálja az alacsonyabb kalászszámot. A dús őszi fejlődés a megfelelő mennyiségű felvehető nitrogén biztosításával érhető el.
Az őszi árpa már ősszel is igényli a tápanyagokat
A gabonafélék közül az őszi árpának a legnagyobb az őszi nitrogénfelvétele (kb. 30 kg N). Az intenzívebb talajművelés (ekével, kultivátorral), és a szója, valamint a hozzá hasonló pillangós elővetemények elegendő nitrogént biztosítanak. Ha ezek a körülmények hiányoznak, vagy a talajban marad le nem bomlott szalma (pl. kukoricaszalma), akkor ősszel hatásosnak bizonyulhat 30 kg N/ha bevitele (lehetőleg NPK műtrágya használatával). A szervestrágya használata ősszel, a talajmunkák előtt vagy kora tavasszal ajánlott. Az őszi árpa nagyon érzékeny a kalciumhiányra. Különösen az alacsony pH-értékű termőhelyeken előnyös egy gyorshatású mészkészítmény kijuttatása a vetési mélységbe bedolgozva. Az őszi árpa kálium- és foszforigényét vagy ősszel, NPK vagy PK műtrágyával, vagy tavasszal, a vegetációs megindulásakor magas nitrogéntartalmú komplex műtrágyával.lehet biztosítani. A mennyiség a terméssel kivont tápanyagok függvénye.
Felvett tápanyagmennyiségek az őszi árpa esetében

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

18

15

Nagyon érzékeny

P2O5

7

6.5

Nagyon érzékeny

K2O

12

5.5

Érzékeny

MgO

1.6

1.3

Érzékeny

SO3

3.5

2.9

Érzékeny

TE

As needed up to 500 g/ha manganese (Mn)

A táblázat az őszi árpa fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyag mennyiségeket mutatja. Az őszi árpa ez alapján főként nitrogént, foszfort és káliumot igényel. Példa: 8 t/ha őszi árpa termés eléréséhez 144 kg nitrogénre van szükség. Ha az állomány egy bizonyos mennyiségű (például 30 kg N/ha) nitrogént vesz fel a talajból, akkor további 110 kg nitrogén hatóanyagnak megfelelő műtrágyát kell kijuttatni hektáronként. A betakarított terméshozammal hektáronként 120 kg nitrogént veszünk ki a talajból.
A nitrogént két, vagy három kezelés során adagolják az őszi árpa számára, ezzel biztosítva a célzott és az igényeknek megfelelő ellátást, valamint elkerülve a nitrogén- és hozamveszteséget. Egyes termőhelyeken már az őszi műtrágyázásra is szükség lehet.
Az őszi árpa csak megfelelő őszi bokrosodás után képes a kívánt terméshozamot biztosítani. Ez különösen fontos a kétsoros fajták esetében. Az őszi fejlődés a későbbi gabonatermést akár 50%-ban is befolyásolhatja. A többsoros árpafajtáka kevesebb, de több szemet tartalmazó kalászokkal hatékonyabban tudják kompenzálni a gyengébb őszi fejlődést.
Az őszi árpa hozamparaméterei:
• Kalászok száma /m²
• Kalászonkénti szemszám
• ezermagtömeg (EMT)

Őszi alaptrágyázás

Első tavaszi fejtrágyázás

Második tavaszi fejtrágyázás

Harmadik tavaszi kijuttatás

Őszi alaptrágyázás

Az őszi műtrágyázás – erősen függ az előveteménytől Az őszi árpának már ősszel is szüksége van a tápanyagokra. A talaj mineralizációjából származó nitrogén egyes esetekben akár elegendő is lehet. Egyes elővetemények, mint például a szójabab vagy az őszi káposztarepce, illetve kis mennyiségű istállótrágya alkalmazása képesek elegendő nitrogént biztosítani az őszi fejlődéshez. Ha más az elővetemény, vagy nem áll rendelkezésre istállótrágya, vagy ha az elővetemény szármaradványai még nem bomlottak le, egy kevés nitrogén műtrágya (30 kg N/ha) kijuttatása előnyös lehet. A szükséges őszi fejlődéshez a vetési sűrűség kevésbé fontos, mint az optimális vetésidő és az elegendő rendelkezésre álló nitrogén.

Első tavaszi fejtrágyázás

Az első kijuttatás tavasszal a vegetáció megindulásakor Az első tavaszi fejtrágyázás általában a legfontosabb, és ezt tavasszal a lehető leghamarabb kell elvégezni a minél magasabb terméshozam elérésének érdekében. Ekkor 50-80 kg N/ha mennyiségre van szükség. A kétsoros fajták esetében ez az dózis fontosabb, mint a többsoros fajtáknál, mivel ez maximalizálja az állomány sűrűségét és a kalásszal rendelkező szárak számát. A gyengébb állományokat különösen fontos megfelelő műtrágyázással megerősíteni. Csak az átlagnál erősebb, jó elővetemény után következő, gyors tavaszi fejlődésű állományok esetében és a többsoros fajtáknál lehet később vagy kevesebbet műtrágyázni. A sörárpa fajták esetében ez az adag különös jelentőséggel bír, és ennek megfelelően magasabb (70-90 kg N/ha) is lehet.

Második tavaszi fejtrágyázás

Kijuttatás a szárbaindulás elején A második adag (40- 60 kg N/ha) az első dózis mennyiségéhez igazodik. A többsoros fajtáknál magasabb, mivel azok esetében a hozam jelentős része az egyetlen kalászban koncentrálódik. A második fejtrágyázás körülbelül négy héttel az első tavaszi kijuttatás után, a szárbaindulás elején aktuális (március végén, amikor a nappalok már hosszabbakl) az EC 30-31 fejlettségi állapotban. A sörárpa fajták esetében ez az adag kisebb, hogy a tenyészidő végén ne legyen szükségtelenül magas a fehérjetartalom.

Harmadik tavaszi kijuttatás

A megfelelő mennyiséget a zászlóslevél állapotban kell kijuttatni A szemnövekedés optimalizálása és a fehérjeszintézis növelése érdekében a többsoros takarmány árpának különösen fontos lehet, egy további 30-40 kg N adag hektáronként. A sörárpa esetében ilyenkor már nem szabad fejtrágyázni, ugyanis a magas fehérjetartalom veszélyeztetné a termés sörfőzésre való alkalmasságát.