MŰTRÁGYÁT

KERESEK

TÁPANYAG

-TARTALOMMAL

NÖVÉNYKULTÚRA

SZÁMÁRA
Keresés
  • Talaj-szerkezet
    homok, vályogos homok, könnyű talajok
  • Minimum-hőmérséklet
    csírázás 5 °C felett
  • pH
    enyhén savas és enyhén lúgos talajokon egyaránt termeszthető; optimális pH: 6,5-7,5
  • Csapadék
    legalább 600 l/m2, legtöbbször öntözést igényel
  • Vernalizáció
    14-28 nap
  • Állomány-sűrűség
    időponttól és fajtától függően 80-220 mag/m2
  • Vetési mélység
    1,0-2,5 cm
Sárgarépa
A növény igényei:
Csak az aprómorzsás, jó szerkezetű talajok alkalmasak a sárgarépa termesztésére, mivel a köves talaj és a le nem bomlott szerves anyagok csökkentik a sárgarépa minőségét. Jó és nagyon egyenletes vízellátás szükséges, mivel a pangó víz csökkenti a cukortartalmat és növeli a talajban lévő gombás fertőzések kockázatát. A sárgarépát rendszeresen öntözik. A sárgarépának hosszú, legalább 5-7 éves vetésforgóra van szüksége, amelyben nincs más ernyősvirágú növény (pl. zeller, édeskömény vagy pasztinák). Jó előveteményei a káposztafélék, hagymafélék és póréhagyma. A terméshozam mellett a gazdaságilag szintén nagyon fontos minőséget is negatívan befolyásolja a túlságosan rövid vetésforgó.

Fontos tények
  • Ügyeljen a hosszú vetésforgóra!
  • Optimális a semleges pH
  • A betakarítási időtől, hozamtól és felhasználási módtól függően nagy eltérések vannak az egyes fajták tápanyagigénye között
  • Használjon klórmentes vagy csökkentett klórtartalmú műtrágyát!
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
SÁRGARÉPA - ÉDES, KAROTINBAN ÉS VITAMINBAN GAZDAG
A mély szántás és a megfelelő talajelőkészítés meggátolja a sárgarépa elágazódását. A talaj legyen aprómorzsás és jól ülepedett. A bakhátas termesztés egyre elterjedtebb, és lassan kiszorítja az ágyások használatát. A bakhátak előnye, hogy jobb betakarítási feltételeket és jobb minőséget biztosítanak, különösen a nehéz talajok esetén. Eső esetén a talaj felülete gyorsabban megszárad, de ez gyorsan vízhiányhoz is vezethet az olyan termőhelyeken, ahol gyengébb a vízellátottság. A bakhátak általában 50 vagy 75 cm-es távolságra vannak egymástól.

A vetésidő március és június közepe között van, a régiótól, fajtától, felhasználási céltól és betakarítási időtől függően. Felhasználási cél szerint megkülönböztetünk ipari felhasználásra, friss fogyasztásra (gyakran káposztával együtt) és tárolásra termelt sárgarépát. A friss fogysztásra szánt répa, illetve betakarítógép használata esetén külön figyelmet kell fordítani a levélzet egészségére is. Szabályozott légterű hűtőházakban akár 6 hónapig is tárolható. A raktárban lévő levegő minősége is nagy jelentőséggel bír, hiszen a magas CO2- vagy etiléntartalom keserűve teszi a sárgarépát.

A sárgarépa tápanyagigénye a termelési céltól függően változik
A mai különleges minőségi követelmények és magas hozamok csak olyan optimális, adaptált műtrágyázással érhetők el, amely figyelembe veszi a talajból kivont tápanyagok mennyiségét. Sok más zöldségkultúrához hasonlóan az eltérő hozamok, termelési célok és vegetációs időszakok (3-5 hónap) miatt nagyon differenciált a tápanyagfelvétel. Az utónövény számára a tápanyag-visszaszolgáltatás erősen függ attól, hogy a leveles rész a területen marad-e. A tápanyagellátás nemcsak a hozam, hanem a sárgarépa minőségének, összetevőinek és ízének szempontjából is meghatározó. Alapvetően a sárgarépa jó tápanyagfelvevő képességgel rendelkezik, amelyet intenzív talajműveléssel lehet támogatni. A sárgarépa sok tápanyagot vesz fel, és különösen sok káliumot igényel. A kálium nemcsak a terméshozamot növeli, hanem pozitív hatással van a cukortartalomra, az ízre és eltarthatóságra is. Mint minden növény esetében, a tápanyagellátásnak a terméssel kivont tápanyagmennyiségeken kell alapulnia.
A sárgarépa tápanyagszükséglete

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

1.8

1.5

Nagyon érzékeny

P2O5

0.9

0.8

Érzékeny

K2O

4.8

4.4

Nagyon érzékeny

MgO

0.4

0.3

Érzékeny

TE

300-500 g/ha Bor (B)

A táblázat a sárgarépa (levél nélkül) fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyagok mennyiségét mutatja. Eszerint a sárgarépának elsősorban nitrogénre és káliumra van szüksége. Példa: 90 t/ha sárgarépahozam 162 kg nitrogént igényel hektáronként. Ha egy bizonyos mennyiségű (például 30 kg N/ha) nitrogént a talajból vesznek fel a növények, akkor további 132 kg nitrogént kell kijuttatni hektáronként. A betakarított terméssel 135 kg/ha nitrogén távozik a talajból.
A sárgarépa esetében nem ajánlott közvetlenül szerves trágyát alkalmazni, mivel a le nem bomlott szerves anyag minőségi problémákat okozhat, valamint a friss és a hígtrágya vonzza a sárgarépalegyeket. 

Alaptrágyázás

Fejtrágyázás

Alaptrágyázás

Alaptrágyázás nitrogénnel, foszforral és káliummal vetés előtt A 100 kg/ha feletti nitrogénadagot 2 kezelésre érdemes felosztani. Az alaptrágyázás tehát a vetés előtt történik, majd a fejtrágyázás ideális esetben a vetést követő negyedik-hatodik héten. A nagy káliumigény miatt a koncentrált, káliumhangsúlyos NPK-műtrágyák alkalmazása bizonyult hatékonynak. Mivel a sárgarépa klórérzékeny, ügyelni kell arra, hogy ezek az NPK-termékek kloridmentesek legyenek vagy alacsony legyen a kloridtartalmuk. Az alaptrágyázás legoptimálisabb időpontja kb. 2 héttel a vetés előtt. A megfelelően megválasztott komplex műtrágyák használata a magnéziumigényt is lefedi. A megfelelő mennyiségű magnézium jó hatással van a klorofilltartalomra. Az egészséges levélzet érdekében is szükség van a megfelelő magnézium-ellátottságra. A levelek egészsége különösen fontos a friss fogyasztásra szánt sárgarépa esetében, ahol az intenzív zöld szín fontos minőségjelző kritérium. Sárgarépa-betakarítógép használata esetén az egészséges levélzet segít minimalizálni a veszteségeket.

Fejtrágyázás

Nitrogén- és kálium-kiegészítés A második adagot az N-min érték alapján kell meghatározni. A második nitrogénadagot nem célszerű túl későre halasztani, különben a sárgarépa színeződése késik, csökken az eltarthatóság és feleslegesen nagy levéltömeg fejlődik. Amennyiben a nitrogént egy adagban juttatjuk ki, akkor érdemesebb ezt fejtrágyaként megtenni. Mivel a sárgarépa káliumigénye nagyon magas, a fejtrágyázás során káliumot is kell adagolni. A kálium a cukor- és ízképződéshez szükséges, valamint fontos a hozam és tárolhatóság szempontjából is. A megfelelő kálium-ellátottság csökkenti a túlzott vagy elégtelen vízellátottság okozta stresszt is. A bór mint folyékony műtrágya A bórral kapcsolatban gyakran említik, hogy a sárgarépa esetében hozzájárul a gombás megbetegedések megelőzéséhez. A rossz bórellátottság apró repedéseket okozhat a szövetekben, különösen a sárgarépa fejvégi részén. Ezek a repedések kedveznek a gombás fertőzéseknek. A bór így közvetve segít a gombás fertőzések csökkentésében.