MŰTRÁGYÁT

KERESEK

TÁPANYAG

-TARTALOMMAL

NÖVÉNYKULTÚRA

SZÁMÁRA
Keresés
  • Talaj-szerkezet
    közepesen nehéz - nehéz, tápanyagban gazdag talajok
  • Minimum-hőmérséklet
    a csírázás 15 °C fölött indul meg
  • pH
    semleges talajon, optimális pH: 7,0
  • Csapadék
    min . 600 l/m2, vagy öntözött
  • Vernalizáció
    a 2. évben generatív
  • Állomány-sűrűség
    típustól és felhasználási céltól függően friss fogysztásra: 40 000-60 000 tő/ha ipari felhasználásra: 27 000-33 000 tő/ha
  • Vetési mélység
    1,5-3 cm helyre vetés esetében
Káposzta
A mély, közepesen nehéz - nehéz, humuszban gazdag, vályogos talajok és a magas talajvízszintű könnyű talajok különösen alkalmasak a fehér káposzta termesztésére. Legalább négyéves vetésforgóra van szükség, amelyben nem szerepelhet sem keresztesvirágú növény (pl. őszi káposztarepce, mustár), sem más káposztaféle. Ezenkívül nem szabad termeszteni fonálféreggel fertőzött területeken.

A fehér káposzta leginkább a kiegyensúlyozott hőmérsékletet és a magas páratartalmat kedveli, de a maximumértékek nem lehetnek túlzottan magasak. A hosszú tenyészidő miatt az enyhe ősz és a gyenge éjszakai fagyok optimálisak.

Fontos tények
  • Magas vízigény
  • Magas káliumigény
  • Nagy hozamkülönbségek vannak a frisspiaci és az ipari felhasználásra szánt fajták között - a tápanyagellátást ennek megfelelően kell módosítani
  • Két-három alkalommal történő kijuttatás javasolt, NPK-műtrágyával, vagy NPK- és nitrogénműtrágya kombinációjával
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
KÁPOSZTA - EGY NAGY HAGYOMÁNNYAL RENDELKEZŐ NÖVÉNYKULTÚRA
Meg kell különböztetni a frisspiaci, szinte folyamatosan ültetett káposztát és az ipari felhasználásra szánt fehér káposztát, amelyet részben állandó helyre vetnek. A vetés április végétől május közepéig tart. A kockázat minimalizálása érdekében (pl. hiányos kelés, földibolha-fertőzés) 3 szemet vetnek egy fészekbe egymástól 5 cm-es végleges távolságra, majd a fiatal növényeket 4-6 leveles állapotban egyelik ki kézi kapával. A fajtaválasztás a felhasználási céltól (ipari vagy frisspiaci) és a tervezett szállítási időponttól függ.

Az öntözés általában akkor szükséges, ha a várható hozam több mint 100 t/ha. A vízigény a káposztafej kialakulása során a legmagasabb (július közepétől szeptember közepéig). Növényvédelmi kezelésekre általában 7-14 alkalommal kerül sor, az intenzitás szintjétől függően. Általában egyszer vagy kétszer gyomirtószert és egy alkalommal gombaölő szert permeteznek, míg a fennmaradó kezelések rovarirtókból állnak.

A földibolhakár mértéke a kezdeti növekedés folyamán erőteljes, míg a káposzta-levéltetű és a különböző lepkefajok hernyói elleni védekezés a növény további fejlődése folyamán válik fontossá.

A káposzta tápanyagigénye nagymértékben változik a várható hozamtól, valamint a káposzta felhasználási módjától és a betakarítás időpontjától függően. A friss piacra szánt és a nyáron betakarított káposztára vonatkozó nitrogénigény 210 kg N/ha, míg a 120 t/ha hozamú, ipari felhasználásra szánt káposzta esetében ez 340 kg N/ha. A utóvetemény szempontjából fontos, hogy a káposzta betakarítása után a maradványok miatt nagy mennyiségű tápanyag marad a talajfelszínen. Körülbelül 90 kg N/ha, 30 kg P2O5/ ha, 100 kg K2O/ha és 25 kg MgO/ha megmaradásával számolhatunk a káposzta után. Ezek a mennyiségek jelentősen magasabbak is lehetnek, amenyiben több szerves anyag marad a felszínen a piaci igények miatt.
A fehér káposzta tápanyagszükséglete

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

2.8

2.1

Nagyon érzékeny

P2O5

1

0.8

Érzékeny

K2O

3.8

3.2

Nagyon érzékeny

MgO

0.5

0.3

Érzékeny

SO3

3.5

2.9

Érzékeny

TE

200 g/ha boron (B)

A táblázat a fehér káposzta fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyagok mennyiségét mutatja. A fehér káposztának főként nitrogénre, foszforra és káliumra van szüksége. Példa: 120 t/ha fehérkáposzta-hozam eléréséhez 336 kg nitrogénre van szükség hektáronként. Ha egy bizonyos mennyiségű nitrogént a talajból vesznek fel a növények (például 36 kg N/ha), akkor hektáronként további 300 kg nitrogént kell hozzáadni műtrágyázással. A betakarított terméssel 252 kg N távozik a talajból.
ALAPTRÁGYÁZÁS

ALAPTRÁGYÁZÁS

Második (és harmadik) műtrágya-kijuttatás

ALAPTRÁGYÁZÁS

Nitrogén-, foszfát- és káliumműtrágyák az ültetés előtt A nitrogén-alaptrágya mennyisége a vetés/ültetés típusától függ. Helyrevetés esetén általánosan 60 kg N/ha adagot érdemes kijuttatni vetés előtt. Szabadföldre palántázáskor az adag magasabb, mintegy 100 kg N/ha-t kell kijuttatni, mivel a növények nitrogénigénye már jelentősen magasabb ebben a stádiumban. Korai, fátyolfóliás termesztés esetén 150-160 kg N/ha adagot is adhatunk a palánták alá. Jó tápanyag-ellátottságú talajokon 60-90 kg P2O5/ha szükséges, a hozam szintjétől függően. Más növényekhez képest a káposzta viszonylag kevesebb foszfort igényel. Ezenkívül a káliumigény tág értékek között (230-350 K2O/ha) változik a nagy hozamkülönbségeknek köszönhetően, és a kálium általában két alkalommal kerül kijuttatásra. Az alaptrágyázáshoz a legmegfelelőbb az NPK-műtrágya használata. Ez kielégíti a növények aktuális kénigényét is.

Második (és harmadik) műtrágya-kijuttatás

Ha a nitrogéntrágyázás az Nmin értékeken alapszik, a mintát 0-60 cm talajmélységből kell venni, amikor a növények 6-8 leveles állapotban vannak (egyelés után). A még hiányzó nitrogénmennyiséget (fajlagos tápanyagigény - alaptrágyázás - Nmin) megosztva, két adagban kell kijuttatni, ha a teljes szükséglet több mint 100 kg N/ha. Az állománynak ekkor száraznak kell lennie. Különös figyelmet kell fordítani a kalcium-ciánamid formájában lévő nitrogén használatára, amelyet nem szabad röviddel a gyomirtó szerek alkalmazása előtt vagy után alkalmazni. A két fejtrágyázás legmegfelelőbb időpontja röviddel az egyelés után és körülbelül 3 héttel később. Bórtágyázás folyékony műtrágyával Általában hektáronként 200 g bórt kell folyékony formában kijuttatni, nagy mennyiségű vízzel elkeverve. A lombtrágyázás során kerüljük a nagyon forró napokat. Ha a levélszárak keresztrepedései bórhiányra utalnak, a kezelést 1-2 hét múlva meg kell ismételni. A szárazság és/vagy a 7 feletti talaj-pH-értékek növelik a hiány kockázatát.