MŰTRÁGYÁT

KERESEK

TÁPANYAG

-TARTALOMMAL

NÖVÉNYKULTÚRA

SZÁMÁRA
Keresés
  • Talaj-szerkezet
    Humuszos, jól szellőző és jó szerkezetű talajok
  • Minimum-hőmérséklet
    S25 °C-on csírázik, 12 °C felett növekszik, 18 °C az optimális
  • pH
    Enyhén savanyú és enyhén lúgos talajokon egyaránt termeszthető; optimális pH: 6-7,5
  • Csapadék
    10 l/kg dinnyetermés
  • Vernalizáció
    -
  • Állomány-sűrűség
    0,8-1,0 növény/m²
  • Vetési mélység
    1.5cm
Dinnyefélék
A dinnyefélék a magas humusztartalmú, jó szerkezetű és jó vízmegtartó képességű talajokon fejlődnek megfelelően. Szeretik a meleget, de sok tápanyagra is szükségük van, és mindenekelőtt sok vízre. Magas páratartalmú területeken, illetve ott, ahol köd képződhet, könnyen kifejlődnek a levélbetegségek (pl. lisztharmat)). 
Fontos tények
  • Trágyázás négy lépésben, a szükségleteket pedig a termesztés végéig figyelemmel kell kísérni
  • Biztosítani kell a megfelelő nitrogén- és foszforellátást a tenyészidő elején
  • Biztosítani kell a megfelelő molibdénmennyiséget a hideg, nedves és savanyú talajon
  • A betakarítás megkezdésétől különösen fontos a káliumhangsúlyos tápanyagellátás
  • A káliumra ügyelni kell, mert befolyásolja a termésképződést és az ízanyagok kialakulását
  • Száraz termesztési körülmények között bór kijuttatása is javasolt
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
DINNYETERMESZTÉS
A dinnyefélék szeretik a meleget. Az uborkához hasonlóan rosszul tűrik a csapadékot. A túl sok nedvesség hatására a levelek gyorsan betegek lesznek, és a termés rothadásnak indul. Sekély gyökérrendszerük miatt rendszeres, és bőséges vízellátásra van szükségük. A jó gyümölcskötődés érdekében a hajtásokat vagy a hajtásvégeket gyakran visszavágják.

Annak ellenére, hogy nagy a hőigényük, } a megfelelően meleg termőhelyeken sikeresen lehet őket szabadföldön is termeszteni. 

Kedvezőtlen termőhelyeken és a szezon meghosszabbítása érdekében a dinnyét üvegházban vagy fóliasátorban is termesztik. Ily módon sokkal nagyobb hozamot lehet elérni, mint a szabadföldi termesztés esetében.

A dinnyefélék, mint ahogy valamennyi tökféle, érzékenyek a lisztharmatra, vírusokra, és egyéb betegségekre. Léteznek azonban már olyan fajták, amelyek egyes betegségekre rezisztensek, vagy azzal szemben toleránsak.

Dinnyefélék műtrágyázása - NPK-műtrágyával nagy terméseket lehet elérni
A dinnyefélék magas tápanyagigényű növények, és ennek megfelelően nagy mennyiségű, és kiegyensúlyozott műtrágyázásra van szükségük. A növekedés során mindig elegendő nitrogént kell biztosítani. A nitrogénhiány a növekedés 25%-os csökkenését is eredményezheti. A dinnye jól reagál a növekedésis időszak végén, és az érés során adott foszfor- és kálium műtrágyákra. A dinnyének folyamatosan nagy a tápanyagigénye, és nagy mennyiségű vizet is vesz fel. A jelentős vízfelvételhez pedig nagy mennyiségű káliumra is szüksége van. A foszfor hiánya (még elegendő nitrogénellátás esetén is) 40-45%-kal csökkentheti a növekedést és 70%-kal csökkentheti a virágok számát. A foszforhiány a növények növekedésének visszamaradásához és az internóduszok rövidüléséhez vezet. A kálium elengedhetetlen a cukortermeléshez, és így javítja a minőséget. Egyúttal jelentősen csökkenti a termésrepedés kockázatát és növeli a termések súlyát. A dinnyefélék érzékenyek a molibdénhiányra, különösen hideg, nedves, savanyú talajokon. Ezenkívül a mangán és a vas hiányára is érzékenyen reagálnak. A bór kedvezően hat a termés szilárdságára, különösen száraz években segít megakadályozni a termések megrepedését.
A dinnyefélék –fajlagos tápanyagigénye és a terméssel kivont tápanyag mennyiségek

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

4

4

Nagyon érzékeny

P2O5

1.4

1.4

Nagyon érzékeny

K2O

7.3

7.3

Nagyon érzékeny

CaO

5

5

Nagyon érzékeny

MgO

1.3

1.3

Érzékeny

SO3

0.5

0.5

Nagyon érzékeny

TE

Molybdenum (Mo) on wet and cold soils Iron (Fe) and manganese (Mn) requirements Boron (B) under dry conditions against bursts of fruit

A táblázat a dinnyefélék fajlagos tápanyagigényét mutatja. Eszerint a dinnyének elsősorban nitrogénre és káliumra van szüksége. Viszont megfelelő mennyiségű foszfort, magnéziumot és kalciumot is igényel. Példa: 50 t/ha dinnye terméshozam eléréséhez 200 kg nitrogénre van szükség hektáronként. Ezt a 200 kg N/hektár mennyiséget általában teljesen egészében pótolják műtrágyával. A betakarított terméssel szinte a teljes 200 kg N/ha mennyiséget kivesszük a talajból.
TÁPANYAGELLÁTÁS

Magas hozamok megfelelő műtrágyázás esetén 

Megfelelő körülmények között a magas hozamú dinnyefajtáktól átlagosan 50 tonna termést várhatunk hektáronként. A dinnyenövény nagyon nagy teljesítményre képes: miközben az idősebb részein érik a termés, a növény folytatja a növekedést. A tápanyagellátásnak ezért biztosítania kell a folyamatos növekedést, és ugyanakkor lehetővé kell tennie a magas piaci értékű és jóízű termés beérését. 

A nitrogénellátásnak folyamatosan elegendőnek kell lennie, amíg a növekedés tart. A kiváló minőség (ízben, színben, szilárdságban és eltarthatóságban) a foszforszint növelésével és a megfelelő káliumszint biztosításával érhető el.

A szükséges káliumszint fenntartásaelengedhetetlen a termésképződéshez és a termések növekedéséhez. A tápanyagellátás során fontos elkerülni a túlzott nitrogénellátást, mivel ez növeli a levélbetegségekre és a termés rothadására való hajlamot. 

A dinnyefélék klórérzékeny növények. Kálium-kloridot ezért csak ősszel, a termesztést megelőző évben lehet alaptrágyaként használni. A vegetációs időszakban kálium-szulfátot és magnézium tartalmú kálium-szulfátot javasolt használni.

A talaj optimális pH-értéke 6 és 7 között van. A savanyú vagy hideg és nedves talajokon elengedhetetlen a molibdén utánpótlása. Amennyiben a termések növekedésének, illetve érésének időszakában az időjárás száraz, a dinnyének további kiegészítő trágyázásra van szüksége a gyümölcs megrepedésének megakadályozására.

A tápanyagokat mindenképpen megosztva, több lépésben kell kiadni

A dinnyetermesztésben a műtrágya egy részét még a talajtakaró fólia leterítése előtt juttatják ki. A fennmaradó mennyiséget folyamatosan, több adagra megosztva adják ki a növekedési és a termésszedési időszakban, ahogy a növények igénylik.

Termesztőházakban a dinnyeféléket a magas hozam érdekében nemcsak talajon, hanem termesztő közegekben is nevelik öntözött körülmények között, ami a tápoldatozást is lehetővé teszi.

A tápoldatozó rendszer használatának előnye, hogy egyrészt lehetőség nyílik különböző műtrágyákat használni a különböző növekedési fázisokban, másrészt a tápanyagmennyiségeket a szükséglethez, a vegetáció előrehaladásához és a termésmennyiségkhez lehet igazítani. 

Az üvegházi és fóliás termesztésben a tápanyagigényt nem kg/ha-ban, hanem kg/m2-ben és hetekre vetítve adják meg. Ha naponta egy fix mennyiségű öntözövizet használunk, akkor a tápanyagok mennyiségét erre a vízmennyiségre kell kiszámítani és alkalmazni, illetve tápoldatozó rendszer használata esetén a rendszert erre a vízmennyiségre és tápanyag-koncentrációra kell beállítani.

A dinnyefélék esetében a megfelelő mennyiségű kalciumot ősszel, az ültetés előtti évben ki kell juttatni. Magnézium tartalmú mész(dolomit) is használható. Általánosan 1500 kg CaO/ha adag kijuttatása javasolt.

A dinnyefélék hozamparaméterei:

Tőszám/m²

Termések száma/tő

terméstömeg.

A terméshozam mértékét a növényállomány sűrűsége és a folyamatos virág- és termésképzés határozzák meg. A vegetációs időszak kezdetén különösen fontos a nitrogén, és a folyamatos foszforellátás. A szépen kifejlődött, szép színű és édes dinnyékhez feltétlenül szükséges az elegendő mennyiségű kálium.

Alaptrágyázás

Fejtrágyázás 

Harmadik műtrágya-kijuttatás

Negyedik tápanyag-kijuttatás

Alaptrágyázás

Ültetéstől az első termések megjelenéséig– foszforhangsúlyos műtrágyával kell kezdeni A dinnyeféléka növekedés kezdetén viszonylag kevés műtrágyát igényelnek. A visszafogott műtrágyázás és öntözés elősegíti az erőteljesebb gyökérképzést. Ezért az első virágok megjelenéséig a teljes nitrogénmennyiségnek csak körülbelül 1/12-ét, de a teljes foszformennyiségnek viszont a 40%-át kell kijuttatni. A teljes káliummennyiségnek csak 1/30-át kell ebben a szakaszban adagolni. Csak ezen szakasz után nő a tápanyagigénye.

Fejtrágyázás 

Az első terméskötéstől a terméskötődés végéig – Kiegyensúlyozott tápanyagigény a virágzáshoz és a termésképzéshez A dinnyefélék esetében a virágzás kezdetétől kezdve támogatni kell a virág- és termésképződést, valamint ugyanakkor a folyamatos növekedést is. Ezért jól meghatározott tápanyagarányokra van szükség. Körülbelül 70 kg N/ha, 40 kg P2O5/ha és 120 kg K2O/ha kijuttatása javasolt ebben a szakaszban. Ezzel egy időben különös figyelmet kell szentelni a magnézium- és kalcium-ellátásnak. .

Harmadik műtrágya-kijuttatás

A terméskötődés végétől az első termés növekedésének befejezéséig – káliumhangsúlyos komplex műtrágyák kijuttatása javasolt. A dinnyefélék esetén a termésnövekedés időszaka a legfontosabb trágyázási fázis. Annak érdekében, hogy az első termések minden növényen megfelelően kifejlődhessenek, 80 kg/ha nitrogént és mintegy 120 kg/ha kálium-hatóanyagot kell kijuttatni. Amennyiben a tápanyagellátás nem megfelelő ebben az időszakban, a termések gyengén fejlettek és rossz ízűek lesznek.

Negyedik tápanyag-kijuttatás

Az első termés növekedésének befejezésétől a tenyészidő végéig - fontos a káliumhangsúlyos NPK műtrágya alkalmazása A további termések kineveléséhez a növények további tápanyagellátást igényelnek. Ennek a többlet tápanyagigénynek a kielégítésére a kiadott kálium mennyiségét ismét növelni kell, annak érdekében, hogy segítsük a későbbi termések kifejlődését és beérését. Egy kloridmentes, koncentrált komplexműtrágya alkalmazása (kb. 70 kg N/ha, 25 kg P2O5/ha és 130 kg K2O/ha) biztosítja a tápanyagellátást az utolsófejlődési szakaszban. A dinnyefélék utolsó trágyázását körülbelül két héttel a betakarítás vége előtt érdemes elvégezni. Az utolsó termések beérését a növényekben még megtalálható tápanyagok biztosítják.