MŰTRÁGYÁT

KERESEK

TÁPANYAG

-TARTALOMMAL

NÖVÉNYKULTÚRA

SZÁMÁRA
Keresés
  • Talaj-szerkezet
    Közepesen nehéz, humuszban gazdag talajok, pangó víz nélkül
  • Minimum-hőmérséklet
    12 °C-on csírázik, 18°C az optimális
  • pH
    Az enyhén savastól az enyhén lúgos talajokig termeszthető; optimális pH: 6,0-7,0
  • Csapadék
    csak alacsony csapadékmennyiséget tolerál, azonban megfelelő mennyiségű öntözést igényel
  • Vernalizáció
    -
  • Állomány-sűrűség
    2-3 növény/m², 2-4,5 hajtás/m²
  • Vetési mélység
    Sekély
Paradicsom

A paradicsom szereti a humuszban és tápanyagban gazdag, jó vízmegtartó képességű talajokat, ezenkívül kedveli a megfelelő hővel és napfénnyel rendelkező termőhelyeket.. A paradicsom , beleértve  a szántóföldön termesztett paradicsomot is, vízigénye igen nagy, de ezen belül minél kevesebbet kedvel csapadék formájában, mivel az levélbetegségekhez vezet.

Ezen feltételeket nem mindig lehet helyben biztosítani a szántóföldi termesztés során, ezért a paradicsomot általában fóliasátorban vagy üvegházban termesztik, ún. védett termesztési feltételek mellett. A gyökérrendszer sajátosságai miatt a paradicsom nem termeszthető tömörödött vagy elárasztott talajon.

Fontos tények
  • Műtrágyázás három szakaszban, a tápanyagszükségletet a termesztés végéig figyelemmel kell kísérni
  • Biztosítani kell a megfelelőnitrogén- és foszforellátást a tenyészidő elején
  • A betakarítás kezdetétől különösen fontos a káliumhangsúlyos tápanyagellátás
  • Fontos a kalcium és a magnézium igénye is
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
PARADICSOM - A LEGFONTOSABB ZÖLDSÉGFÉLE
Gazdasági szempontból a paradicsom a világon a legjelentősebb zöldség. Mivel a paradicsom csak kis mértékben tolerálja a csapadékot, ugyanakkor sok vizet, hőt és tápanyagot igényel, a fólia vagy üveg alatti termesztés bizonyul gazdaságosnak. A paradicsomfajták egy része determinált növekedésű, az első virágzási időszak után már nem növekednek tovább, és vannak olyan fajták, amelyek folyamatosan további leveleket és hajtásokat fejlesztenek (akár 15 métert is). 

Napjainkban a nagy bogyójú fajták kevésbé, a koktélparadicsom fajták pedig jobban keresettek. Rengeteg paradicsomfajta létezik különböző tenyészidőre, termesztési módszerre és felhasználási célra.

A paradicsom, mint minden burgonyaféle, hajlamos az olyan levélbetegségekre, mint a fitoftóra (Phytophthora infestans), szürke levélfoltosság, lisztharmat és egyéb, vírusok által okozott betegségek.

A virágzási és betakarítási időszakban gazdaságilag kulcsfontosságú biztosítani a paradicsom folyamatos víz- és tápanyagellátását. 
Száraz időjárás valamint betakarításkor a gombás fertőzések alacsony szintje az optimális a jó eltarthatóság érdekében. 
Paradicsom műtrágyázása - maximális tápanyagellátás
A paradicsom az egyik legnagyobb tápanyagigényű növény, és viszonylag nagy mennyiségű nitrogénre van szüksége. A túlzott mennyiségű nitrogén azonban erősíti a betegségekre való hajlamot. Nagy mértékű vízfelvétele és zöldtömeg előállítása miatt nagy mennyiségű káliumra is szüksége van. Mind a hiány, mind pedig a túladagolás tünetei könnyen felismerhetők a leveleken. A világoszöld levelek nitrogénhiányt jeleznek, a sötétzöld levelek pedig nitrogénfelesleget. A keskeny, vöröses vagy barnás-lila levelek a foszforhiány tünetei, a levélszéleken a hervadás és nekrózis pedig a káliumhiány következménye. A legnagyobb kihívás a kiegyensúlyozott tápanyagellátottság biztosítása a növény számára. A paradicsom műtrágyázására szánt mennyiségeket úgy kell számolni, hogy egyrészt garantált legyen az új hajtások, levelek, virágok és a termés folyamatos növekedése, másrészt a paradicsom műtrágyájának biztosítania kell a tápanyagokat a már növekvő termés ideális érése érdekében. A tápanyagok mennyiségét és a komplex műtrágya összetételét úgy kell megválasztani, hogy illeszkedjen a paradicsom fejlődési szakaszához.
A paradicsom tápanyagigénye és felvétele üvegházi vagy védett termesztésben

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

2.7

2.7

Nagyon érzékeny

P2O5

0.9

0.9

Nagyon érzékeny

K2O

6.2

6.2

Nagyon érzékeny

CaO

2.5

2.5

Nagyon érzékeny

MgO

0.8

0.8

Érzékeny

SO3

0.5

0.5

Érzékeny

TE

Zinc, iron, boron and manganese

A táblázat a paradicsom fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont mennyiségeket mutatja be. A paradicsomnak elsősorban nitrogénre és káliumra van szüksége. Viszont megfelelő mennyiségű foszfort, magnéziumot és kalciumot is igényel. Példa: 150 t/ha paradicsom hozam 440 kg N/ha-t vesz fel. Ha egy bizonyos mennyiségű N-t a talajból vesz fel (például 40 kg N/ha), akkor 400 kg N/ha-ot kell kijuttatni műtrágyázás útján. A betakarított terméssel és a betakarítást követően növényvédelmi szempontból a termőterületről eltávolított levéltömeggel együtt a teljes 400 kg N/ha mennyiség. elkerül a talajból. Ezzel szemben a paradicsom szabadföldi termesztése esetén a hozammal kapcsolatos elvárások alacsonyabbak: 60 t/ha termés és 20 t/ha zöld tömeg. Ebben az esetben a következő hektáronkénti tápanyagmennyiségekkel kell számolni: 136 kg N, 55 kg P2O5, 232 kg K2O, 339 kg CaO, 36 kg MgO. Ezen mennyiségeket az alábbiak szerint kell adagolni.
A paradicsom megfelelő műtrágyázása több tényezőtől függ
Megfelelő körülmények között a magas hozamú paradicsomfajták várhatóan 100-150 tonna termést hoznak hektáronként. Ha a paradicsom folytonnövő: a növény aközben is hajt, miközben az idősebb hajtásrészeken már érnek a termések. A műtrágyázásnak ezért támogatnia kell a tartós növekedést, és ugyanakkor lehetővé kell tennie a magas piaci értékű termés beérését. A nitrogénellátásnak folyamatosan elegendőnek kell lennie, amíg a növekedés tart. A magasabb foszfor és káliummennyiségek biztosítják a jó minőséget (íz, szín, sűrűség és eltarthatóság). 
A szükséges káliumszint biztosítása fontos a termésképzéshez és növekedéshez. A műtrágyázási stratégia szempontjából fontos elkerülni a túlzott mértékű nitrogénkijuttatást, mivel ez negatívan befolyásolhatja a gyümölcs minőségét és késleltetheti az érést.
Ebben a szakaszban az ammónium (NH4+) a legelőnyösebb nitrogénforma. A kalciumhiány szárazfoltossághoz vezethet, leginkább a kedvezőtlen nyári időjárási viszonyok következtében.
A talaj optimális pH-értéke 6,5 és 7 között van. A paradicsom nemcsak sóérzékeny, hanem érzékeny a cink-, vas-, bór- és mangánhiányra is. A kéntartalmú műtrágya különösen javítja a gyümölcs szilárdságát és színét.

A szükséges mennyiségeket több adagban kell kijuttatni a növény számára.
A mai termesztési körülmények között hozamorientált talaj- vagy szubsztrátkultúrákat használnak öntözőtrágyázással.
Egyrészt lehetőség nyílik különböző műtrágyát használni a különböző növekedési fázisokban, másrészt a tápanyagmennyiségeket a növény szükségletéhez, a vegetáció folyamatához és az elvárt betakarítási mennyiségekhez lehet igazítani. Az öntözőtrágyázás során a tápanyagigényt nem kg/ha-ban, hanem kg/m2-ben és hetekre vetítve számolják. A meghatározott napi öntözési mennyiséghez kiszámítják az öntözővíz megfelelő tápanyag-koncentrációját és hozzáadagolják.

Fontos, hogy a paradicsom számára szükséges kalciummennyiséget ősszel, ültetés előtt kijuttassák. 

A paradicsom hozamparaméterei
Tőszám/m²
Termések száma/növény
Terméstömeg

A hozamokat a m²-enkénti hajtások száma valamint a virágok és a termés folyamatos képzése alapján határozzák meg. A kezdeti szakaszban különösen fontos a kellő mennyiségű nitrogén és magnézium elérhetősége. A jól fejlett, egészséges és mély színezetű, valamint tipikus ízzel rendelkező terméshez fontos az elegendő mennyiségű kálium, kén és víz, illetve elkerülendő a túlzott mennyiségű kalcium jelenléte. Annak érdekében, hogy a paradicsom kellően fejlett gyökérrendszert növesszen, az első hetekben minimálisra kell csökkenteni a tápanyag-, és különösen a vízellátást. Ez biztosítja, hogy a tápanyagok a későbbiekben hatékonyabban hasznosuljanak a tápanyagfelvétel során.

Alaptrágyázás

Fejtrágyázás 

Harmadik műtrágya-kijuttatás 

Alaptrágyázás

Ültetéstől az első virágzásig - a kezdetekben minimális tápanyagtartalom A paradicsomnak viszonylag kevés műtrágyára van szüksége a növekedés elején. Ezért a nitrogén- és a foszformennyiségnek körülbelül csak 1/7-ét kell az első adag termés megképzéséhez szánni. A teljes káliummennyiségnek csak 1/13-át kell ebben a szakaszban kijuttatni. Ezt követően a tápanyagigény emelkedik. A legjobb megoldás ennek adagolására egy nitrogén- és káliumhangsúlyos, kloridmentes NPK műtrágya (COMPLEX 15/5/18 + 2,5MgO + 25SO3+ B+Zn).

Fejtrágyázás 

Az első virágzástól a betakarítás kezdetéig - Növekvő igény a kiegyensúlyozott tápanyagellátásra Ebben a fázisban támogatni kell a termésképzést, mindeközben a folyamatos növekedést és virágzást is. Ezért jól meghatározott tápanyagarányokra van szükség. A túlságosan sok nitrát ebben a szakaszban veszélyes, ezért az ammónium tartalmúműtrágyákat részesíthetjük előnyben. Ebben a szakaszban figyelembe kell venni a magnéziumellátottságot is. A korábbihoz hasonló NPK összetétel alkalmazható ebben a műtrágyázási fázisban is, de a kijuttatandó mennyiség körülbelül háromszor nagyobb, mint az első adagnál.

Harmadik műtrágya-kijuttatás 

A betakarítás kezdetétől a tenyészidő végéig - A káliumműtrágya legnagyobb mennyisége Ez a paradicsom legfőbb műtrágyázási szakasza. A tápanyaghiányok nem csak a rosszul kötődött, ízetlen gyümölcsökben, hanem kevesebb virágrügyben és a mindezzel járó alacsony hozamban is megnyilvánulnak. Ilyenkor akár 500 kg/ha káliumkijuttatása is szükségessé válhat. A tápanyagok folyamatos adagolása öntözéssel, kiegészítve a megfelelő L.A.T SUPREMO termékekkel biztosítják a tápanyagellátottságot.. A műtrágyázás csak a betakarítás befejezése előtt 2 héttel fejezhető be. Ekkor már elegendő mennyiségű tápanyag van jelen a növényekben az utolsó bogyók beéréséhez.