MŰTRÁGYÁT

KERESEK

TÁPANYAG

-TARTALOMMAL

NÖVÉNYKULTÚRA

SZÁMÁRA
Keresés
  • Talaj-szerkezet
    tápanyagban gazdag, humuszos, vályogos talaj, pangó víz nélkül
  • Minimum-hőmérséklet
    a késői fagyok, különösen virágzás idején, hozamveszteséget okoznak
  • pH
    optimális pH: 5,5-6,5
  • Csapadék
    min. 400-500 l/m2 a megfelelő terméshozam eléréséhez, öntözés esetén ennél több is lehet
  • Vernalizáció
    -
  • Állomány-sűrűség
    Koronaformától, típustól és a vízellátástól függően, 1 000-1 250 fa/ha Rövid törzs esetén: Sortávolság: 4,0-4,5m, Tőtávolság: 2,0-2,5m
  • Vetési mélység
    -
Cseresznye és meggy
Mint a többi gyümölcs esetében is, az árutermelőcseresznye- és meggy termesztés nagya változásokon ment keresztül az 1970-es évek óta. A korábban elterjedt, nagy lombkoronájú, magas törzsű és ebből kifolyólag munkaigényes koronaformákkal szemben a mai árutermelő ültetvényekben inkább az alacsony törzsű, kisebb koronaformákat alkalmazzák.

Így mára már 10-20-szor annyi fa van ugyanakkora területen. A fák magassága korlátozott, így minden munka kézzel végezhető, létra nélkül. A feldolgozásra szánt termés esetében a betakarítást gyakran gépi úton végzik.
Fontos tények
  • Az 1970-es évektől kezdve a rövid törzsű, kisebb koronájú formák kerültek előtérbe
  • 5,5-6,5 közötti pH-érték
  • Klórmentes műtrágyák használata ajánlott
  • Fontos a mésztrágyázás
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
CSERESZNYE ÉS MEGGY- PIROS , ÉDES ÉS SAVANYÚ
A cseresznyének hasonló a termőhelyigénye, mint az almának. A tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű, nedves (de pangó víz nélküli) talajokon termeszthető A korai virágzás miatt nem javasolható olyan termőterületekre, ahol késői fagyok előfordulhatnak. A csapadékban gazdag területeken ajánlott az esővédő fólia használata, mivel túl sok csapadék esetén a gyümölcsök megrepedhetnek. Az árutermelő ültetvényekben általában az orsó koronaformákat használják, gyengébb növekedésűalanyokra oltva A legtöbb cseresznyefajta önmeddő és pollenadó fát igényel. A cseresznye gyümölcse kisméretű és magas cukor- és pigmenttartalmú. Általában géppel takarítják be.

A meggy kevésbé érzékeny a termőhelyre, mint a cseresznye. A hideg és rossz vízáteresztő képességű talaj azonban idő előtti gyümölcshullást okozhat. A meggy gyümölcsei kevésbé érzékenyek a megrepedésre, így olyan területek is megfelelőek, ahol nyáron bőséges a csapadék. A meggyfajták általában önbeporzók. Mivel a meggyet főként feldolgozásra termesztik, a betakarítást általában gépi úton végzik. Ehhez csak olyan fajták alkalmasak, amelyek gyümölcse jól tűri a rázógépes betakarítást.

Cseresznye és meggy - a kalciumellátottság nagyon fontos
A kalciummal (Ca) való megfelelő ellátottság rendkívül fontos a fák számára a repedésmentes, , magas minőségű termés előállításához. Habár a termés hektáronként és betakarításonként kb. csak 4 kg Ca-ot tárol a gyümölcshúsban, azon belül is leginkább a gyümölcsök sejtfalaiban, már a kismértékű Ca-hiány is instabil sejtfalakhoz és fiziológiai rendellenességekhez vezet. A P, K, Mg, Ca és B-alaptrágyázást legjobb a nyugalmi időszak alatt végezni (november - április), hómentes, nem fagyott és nem vízzel telített talajon. A szervestrágyát is a szezon elején a legelőnyösebb kijuttatni (március-április). A tápanyagellátás mértéke a terméssel kivont tápanyagok mennyiségétől függ.
Szükséges tápanyagmennyiségek a cseresznye esetében

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

7

1.9

Nagyon érzékeny

P2O5

3.5

0.5

Érzékeny

K2O

6.5

3

Nagyon érzékeny

CaO

4.9

0.2

Nagyon érzékeny

MgO

1.5

0.1

Nagyon érzékeny

TE

Boron (B) if required

A táblázat a cseresznye/meggy fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyagok mennyiségét mutatja. Eszerint a cseresznye- és meggyfáknak elsősorban nitrogénre, káliumra és kalciumra van szükségük. Példa: 20 t/ha cseresznye hozam eléréséhez 140 kg nitrogénre van szükség hektáronként. Ha az állomány egy bizonyos mennyiségű (például 30 kg N/ha) nitrogént vesz fel a talajból, akkor további 110 kg nitrogén hatóanyagnak megfelelő műtrágyát kell kijuttatni hektáronként. A betakarított terméssel 38 kg nitrogént veszünk ki a talajból hektáronként.
The nutritional needs of apple treeAz almafák tápanyagigényét 4 különböző módon lehet fedezni:
1. Talajtrágyázás
A granulált műtrágyákat műtrágyaszóróval juttatják ki. Ennek a trágyázási formának az előnye az egyszerűség, a gyorsaság és az általánosan elérhető technológia.

2. A fasávok trágyázása
Ez a legjobb módszer a nitrogén folyékony formában történő kijuttatására. A folyékony műtrágya akár a gyomirtószerekkel egy menetben is kijuttatható. Ezzel a módszerrel a tápanyagok sokkal célzottabban jutnak el a növényhez.

3. Tápoldatozó rendszer
A tápoldatozó rendszerek olyan berendezések, amelyek műtrágyát adnak hozzá az öntözővízhez. A tápoldatozó rendszerek előnye, hogy a tápanyagokat folyamatosan és célzottan adagolják, és így azok elérik a gyökérzet környékét. A gyümölcsösökben a csepegtető öntözés egyre szélsebb körben történő elterjedése szintén növelte a tápoldatozó rendszerek fontosságát. 

4. Lombtrágyázás
Erős virágzás és terméskötés esetén a tápanyagszükséglet nagyobb is lehet annál, mint amit a növény a gyökereken keresztül fel tud venni. A tápanyagok egy része a levélen keresztül is fel tud szívódni. A lombra történő permetezés a lehető leggyorsabban képes kompenzálni az akut hiányosságokat. A gyökerek nem mindig tudják felvenni az összes szükséges tápanyagot a kívánt arányban (főleg nem megfelelő talaj- vagy időjárási viszonyok között). Ekkor jó megoldás lehet a lombtrágyák alkalmazása, egyszeri vagy akár többszöri kiuttatással. A levélen meg nem tapadó, lecsöpögő tápanyagok a talajon keresztül is fel tudnak szívódni.
s can be covered by 4 different fertilization variants: 1. Topsoil 

Nitrogéntrágyázás

Kalciumtrágyázás

Magnézium

Nitrogéntrágyázás

A nitrogént 2-3 dózisban javasolt kijuttatni, a vegetációs időszak kezdete után, röviddel a virágzás előtt, június közepéig/végéig. A fák túlnyomórészt nitrát formában veszik fel a nitrogént. A nitrát (anion) formájában lévő nitrogén elősegítheti a kationok, pl. kalcium (Ca2+), magnézium (Mg2+) és kálium (K+) felvételét. A nitrogéndózist kifejezetten a fasávban érdemes kijuttatni, és csak ritkán a sorközökre. A füves fasávok csökkentik a tápanyag kimosódásának a kockázatát. A fasávban történő műtrágyázáskor fontos figyelembe venni, hogy az eredetileg a teljes felületre kalkulált nitrogén mennyiségét csökkenteni kell, mivel a fasávok a teljes ültetvény területének csak egy kisebb részét teszik ki. A fasávba kijuttatott nitrogén mennyisége nem lehet több, mint az eredetileg teljes felületre szánt dózis kétszerese. A P, K és Mg esetén viszont a teljes mennyiség a fasávra kerülhet. A nitrogéntrágyázás nagyon jól megoldható folyékony formában (gyomirtó szerrel együtt vagy öntözés során). Az új telepítésű ültetvények nitrogéntrágyázása a fák fejlettségi állapotának megfelelően történjen. A termőre fordult ültetvények esetén a telepítést követő negyedik évig, a kezdeti fejlődés időszakában, a fajlagos nitrogénigény 50-100%-át javasolt kijuttatni.

Kalciumtrágyázás

A csonthéjasok esetében a megfelelő Ca-ellátottságú gyümölcsök jobban tárolhatók a hűtőházban, valamint jobb a pultállóságuk a tárolás után, mivel a kalcium fontos a sejtfal szilárdsága szempontjából. A cseresznye esetében a Ca-kijuttatáscsökkentik a gyümölcshéj felrepedésének kockázatát A legmagasabb dózisokat nem feltétlenül a csonthéjasok esetében kell használni, de a gyümölcsfejlődés kezdetén két-három kezelés mindenképpen javasolt az alaptrágyázáson kívül.

Magnézium

A növekedési és hozamviszonyoktól függően az cseresznye- és meggyfák évente körülbelül 30 kg MgO-t vesznek fel. A felvett magnézium többsége a levelekbe épül be,, de ennek jelentős része a lehullott lombbal a tápanyagciklusban marad. A magnéziumos talajtrágyázás egyik kedvező formája a Mg-tartalmú mész (dolomit) felhasználása a szintfenntartó meszezés során. A meggy, és különösen a cseresznyerendkívülklórérzékeny, , így a legjobb eredményt a műtrágyázás tekintetében a kálium-szulfát alapú, káliumhangsúlyos NPK műtrágyákkal lehet elérni.