MŰTRÁGYÁT

KERESEK

TÁPANYAG

-TARTALOMMAL

NÖVÉNYKULTÚRA

SZÁMÁRA
Keresés
  • Talaj-szerkezet
    tápanyagban gazdag, humuszos, vályogos talaj, pangó víz nélkül
  • Minimum-hőmérséklet
    a késői fagyok, különösen virágzás idején, hozamveszteséget okoznak
  • pH
    optimális pH: 5,5-6,5
  • Csapadék
    min. 400-500 l/m2 a megfelelő terméshozam eléréséhez, öntözés esetén ennél több is lehet
  • Vernalizáció
    -
  • Állomány-sűrűség
    Koronaformától, típustól és a vízellátástól függően: Rövid törzs esetén: Sortávolság: 3,5-4,5m, Soron belüli tőtávolság: 1,8-3,0m
  • Vetési mélység
    -
Körte
Az árutermelő körtetermesztés jelentős változásokon ment keresztül az 1970-es évek óta. A korábban elterjedt, nagy lombkoronájú, magas törzsű és ebből kifolyólag munkaigényes koronaformákkal szemben a mai árutermelő ültetvényekben inkább az alacsony törzsű, kisebb koronaformákat alkalmazzák. Így mára már 10-20-szor annyi fa van ugyanakkora területen. A fák magassága korlátozott, így minden munka kézzel végezhető, létra nélkül. Napjainkban mindössze 10-20 fajta bír gazdasági jelentőséggel; az almához képest kevésbé intenzív a nemesítése.
Fontos tények
  • Az 1970-es évektől kezdve a rövid törzsű, kisebb koronájú formák kerültek előtérbe
  • 5,5-6,5 közötti pH-érték
  • Talajtrágyázás, levéltrágyázás, tápoldatozó rendszer használata lehetséges
  • Fontos a CaO műtrágyázás
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
KÖRTE - AKÁR DESSZERTKÉNT, AKÁR LEPÁRLÁSRA
A körtét általában intenzív ültetvényekben termesztik jó vízáteresztő-képességű, humuszban gazdag talajokkal rendelkező régiókban. Előnyösek az olyan termőhelyek, ahol ritkán fordulnak elő késői fagyok. A napos termőhelyek ideálisak, de a hőség és mindenekelőtt a szárazság kedvezőtlen hatással van a gyümölcsképződésre és a minőségre.

Gyakorlatilag minden árutermelő ültetvény alacsony törzsű koronaformákat használ. A növényformát (magas, közepes vagy alacsony törzsű) az alany növekedési erélye is meghatározza. Az alanyok esetében is számos fajta létezik. A nemes fajtát az alanyra oltják rá. Így az alany adja a gyökérzetet, a nemes fajta pedig a törzset és a koronát. Azonkívül, hogy megkönnyíti a munkát, az alacsonyabb törzsű koronaformák előtérbe kerülésének másik oka az, hogy az erős növekedésű alanyokon termesztett (magas törzsű) fák később hoznak termést.
A körte sok kalciumot igényel
A kalciummal (Ca) való megfelelő ellátottság rendkívül fontos akörték jó tárolhatóságának szempontjából.. Habár hektáronként csak mintegy 3 kg kalcium tárolódik a gyümölcsök húsában, azon belül is leginkább a gyümölcsök sejtfalaiban, már a kismértékű Ca-hiány is instabil sejtfalakhoz és fiziológiai rendellenességekhez vezet. A P, K, Mg, Ca és B-alaptrágyázást legjobb a nyugalmi időszak alatt végezni (november - április), hómentes, nem fagyott és nem vízzel telített talajon. A szervestrágyát is a szezon elején a legelőnyösebb kijuttatni (március-április). A mennyiség a terméssel kivont tápanyagok függvénye.
A körte tápanyagigénye

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

1.8

0.8

Nagyon érzékeny

P2O5

0.8

0.3

Érzékeny

K2O

2.9

1.8

Nagyon érzékeny

CaO

4.9

0.1

Nagyon érzékeny

MgO

0.8

0.2

Érzékeny

TE

Boron (B) if required

A táblázat a körte fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyag mennyiségeket mutatja. Eszerint a körtefáknak elsősorban nitrogénre, káliumra és kalciumra van szükségük. Példa: 50 t/ha körte terméshozam eléréséhez 90 kg nitrogénre van szükség hektáronként. Ha egy bizonyos mennyiségű (például 30 kg N/ha) nitrogént a talajból vesznek fel a fák, akkor további 60 kg N/ha adagot kell hozzáadni műtrágyázás útján. A betakarított terméssel 40 kg nitrogént veszünk ki a talajból hektáronként.
Az almafák tápanyagigényét 4 különböző módon lehet fedezni:
1. Talajtrágyázás
A granulált műtrágyákat műtrágyaszóróval juttatják ki. Ennek a trágyázási formának az előnye az egyszerűség, a gyorsaság és az általánosan elérhető technológia.

2. A fasávok trágyázása
Ez a legjobb módszer a nitrogén folyékony formában történő kijuttatására. A folyékony műtrágya akár a gyomirtószerekkel egy menetben is kijuttatható. Ezzel a módszerrel a tápanyagok sokkal célzottabban jutnak el a növényhez.

3. Tápoldatozó rendszer
A tápoldatozó rendszerek olyan berendezések, amelyek műtrágyát adnak hozzá az öntözővízhez. A tápoldatozó rendszerek előnye, hogy a tápanyagokat folyamatosan és célzottan adagolják, és így azok elérik a gyökérzet környékét. A gyümölcsösökben a csepegtető öntözés egyre szélsebb körben történő elterjedése szintén növelte a tápoldatozó rendszerek fontosságát. 

4. Lombtrágyázás
Erős virágzás és terméskötés esetén a tápanyagszükséglet nagyobb is lehet annál, mint amit a növény a gyökereken keresztül fel tud venni. A tápanyagok egy része a levélen keresztül is fel tud szívódni. A lombra történő permetezés a lehető leggyorsabban képes kompenzálni az akut hiányosságokat. A gyökerek nem mindig tudják felvenni az összes szükséges tápanyagot a kívánt arányban (főleg nem megfelelő talaj- vagy időjárási viszonyok között). Ekkor jó megoldás lehet a lombtrágyák alkalmazása, egyszeri vagy akár többszöri kiuttatással. A levélen meg nem tapadó, lecsöpögő tápanyagok a talajon keresztül is fel tudnak szívódni.

Nitrogéntrágyázás

Kalciumtrágyázás

Magnézium

Nitrogéntrágyázás

A nitrogént 2-3 dózisban javasolt kijuttatni, a vegetációs időszak kezdete után, röviddel a virágzás előtt, június közepéig/végéig. A fák túlnyomórészt nitrát formában veszik fel a nitrogént. A nitrát (anion) formájában lévő nitrogén elősegítheti a kationok, pl. kalcium (Ca2+), magnézium (Mg2+) és kálium (K+) felvételét. A nitrogéndózist kifejezetten a fasávban érdemes kijuttatni, és csak ritkán a sorközökre. A füves fasávok csökkentik a tápanyag kimosódásának a kockázatát. A fasávban történő műtrágyázáskor fontos figyelembe venni, hogy az eredetileg a teljes felületre kalkulált nitrogén mennyiségét csökkenteni kell, mivel a fasávok a teljes ültetvény területének csak egy kisebb részét teszik ki. A fasávba kijuttatott nitrogén mennyisége nem lehet több, mint az eredetileg teljes felületre szánt dózis kétszerese. A P, K és Mg esetén viszont a teljes mennyiség a fasávra kerülhet. A nitrogéntrágyázás nagyon jól megoldható folyékony formában (gyomirtó szerrel együtt vagy öntözés során). Az új telepítésű ültetvények nitrogéntrágyázása a fák fejlettségi állapotának megfelelően történjen. A termőre fordult ültetvények esetén a telepítést követő negyedik évig, a kezdeti fejlődés időszakában, a fajlagos nitrogénigény 50-100%-át javasolt kijuttatni.

Kalciumtrágyázás

Az alaptrágyázáson kívül a kalciumot klorid, oxid vagy kelát formában az olyan fiziológiai rendellenességek kezelésére is használják, mint például a keserűfoltosság, húsbarnulás, csökkent hússzilárdság. Gyakran elegendő egy-két kezelés, 5 és 3 héttel a betakarítás előtt. Érzékeny fajták vagy gyenge gyümölcskötődés esetén 4-6 kezelést kell alkalmazni, körülbelül 10 naponta. A kalcium fontos a sejtfal erőssége és növekedése szempontjából, ezért megfelelő kalciumellátás szükséges a jó tárolási minőséghez és eltarthatósághoz.

Magnézium

A növekedési és hozamviszonyoktól függően a körtefák éves igénye körülbelül 30 kg MgO-nak felel meg hektáronként. A felvett magnézium 2/3-a a levelekbe kerül, de ennek jelentős része a lehullott lomb lebomlásával a tápanyagciklusban marad. A magnéziumos talajtrágyázás egyik kedvező formája a Mg-tartalmú mész (dolomit) felhasználása a szintfenntartó meszezés során. A körtefák közepesen klórérzékenyek, ezért leginkább az alacsony klórtartalmú vagy kálium-szulfát-alapú, klórmentes NPK műtrágyák használata javasolt.