MŰTRÁGYÁT

KERESEK

TÁPANYAG

-TARTALOMMAL

NÖVÉNYKULTÚRA

SZÁMÁRA
Keresés
  • Talaj-szerkezet
    közepesen nehéz talajok, pangó víz nélkül
  • Minimum-hőmérséklet
    növekedés 8°C felett
  • pH
    Enyhén savanyú és enyhén lúgos talajokon egyaránt termeszthető; optimális pH: 7,0
  • Csapadék
    min. 250 l/m²
  • Vernalizáció
    -
  • Állomány-sűrűség
    időponttól és fajtától függően 7-10 szem/m²
  • Vetési mélység
    3-6 cm
Szemes kukorica
A szemes kukorica számára a legelőnyösebbek a mély és jó tápanyag-ellátottságú talajok. A talaj jó szellőzőképessége kedvező hatással van a talaj gyors felmelegedésére és a gyökérnövekedésre. A kukoricának nincs mélyre hatoló gyökérzete, így egy erős gyökerű, talajt lazító elővetemény igen hasznos lehet a számára.
A kukorica mint C4-es növény a terméshozamához képest viszonylag alacsony vízigénnyel rendelkezik, de a nagy hozamokhoz melegre és sok tápanyagra van szüksége.

A fajták óriási sokfélesége biztosítja a megfelelő választást minden termőhelyhez és betakarítási körülményhez. A különböző fajták tenyészidejének hosszát az ún. FAO-számmal adják meg; hazánkban a FAO 200 és a FAO 500 közötti éréscsoportokba tartozó fajták az elterjedtek.
A szemes kukorica őszi betakarításának csak a nagyon nedves időjárási viszonyok, felhős napok vagy köd lehet az akadálya.

Fontos tények
  • Érzékeny a foszfor- és káliumhiányra
  • a teljes nitrogénmennyiséget ki lehet juttatni a vetés előtt
  • megosztott kijuttatás esetén: fejtrágyázás 4-leveles állapotban, mivel a későbbi nitrogén-kijuttatás késlelteti az érést
  • starter trágyázás, elsősorban a gyengébb tápanyag-ellátottságú talajokon
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
KUKORICA - TERMESZTÉS EGYSZERŰEN
A szemes kukoricát takarmányként vagy keményítőgyártáshoz használják. A keményítő-feldolgozó iparban a waxy kukorica fajták keresettek. Ezenkívül a szemes kukoricát ipari nyersanyagként is használják a citromsav előállításához. 

A kukoricatermesztés technológiája viszonylag egyszerű. A vetés után (vetéssűrűség: körülbelül 7-10 mag/m²) preemergens vagy posztemergens gyomirtást  alkalmazunk, a 6 leveles állapot előtt. Szükség esetén gombaölő vagy rovarölő szert is használni kell később a vegetáció során. 
A gombás betegségek könnyen átterjednek az előveteményről a kukoricára. Ezek a fertőzések a betakarítás után kimutathatók a termés mikotoxin-értékei alapján. A gabonaszalma talajba való bedolgozásával és helyes fajtakiválasztással lehet ezt ellensúlyozni. A fertőzött kukoricarészeket tilos élelmiszerekben és állati takarmányokban felhasználni.

A megfelelő műtrágyázás a hozam szempontjából döntő fontosságú
A szemes kukoricának, mint minden kapásnövénynek, magas a nitrogén-, foszfor- és káliumszükséglete. A fiatal kukoricanövények számára a foszfor gyakran nehezen felvehető, különösen nedves és hideg időjárási körülmények között, de a nagyon száraz körülmények és a kötött talajok is befolyásolják a foszfor felvehetőségét. A fiatal kukorica gyökérrendszere még gyengén fejlett. A foszforhiány antocianin felhalmozódáshoz vezet a levelekben és a szárban, ami gyakran vörös vagy ibolyaszínű elszíneződésként jelenik meg. A kálium szabályozza a vízfelvételt és a sztómák nyílását-csukódását. Ezenkívül a kálium a tápanyagok termésbe történő beraktározását is elősegíti. A tápanyag többsége a szárban marad, így a növénymaradványok lebomlása után elérhető lesz a következő kultúra számára. A kukorica nem különösebben klórérzékeny. A káliumot vetés előtt vagy monoműtrágya formájában juttatják ki, amelyet NP-műtrágyával egészítenek ki, vagy NPK-műtrágya formájában.
A szemes kukorica fajlagos tápanyagigénye és a terméssel kivont tápanyagmennyiségek

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

22

14.3

Nagyon érzékeny

P2O5

7

6

Nagyon érzékeny

K2O

12.9

5.5

Nagyon érzékeny

MgO

1.8

1.3

Érzékeny

SO3

3

2.3

Érzékeny

TE

Zinc (Zn) from the 6-leaf stage, boron (B) promotes fecundation

A táblázat a szemes kukorica fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyagmennyiségeket mutatja. A szemes kukorica ez alapján főleg nitrogént, foszfort és káliumot igényel. Megfelelő mennyiségű kénre és magnéziumra is szüksége van. Például: 10 t/ha szemes kukorica hozam 220 kg nitrogént igényel hektáronként. Ha feltételezzük, hogy a talajban rendelkezésre áll egy bizonyos mennyiségű nitrogén (például 60 kg N/ha) és 40 kg N/ha származik egy pillangósvirágú köztesnövényből, akkor hektáronként további 120 kg nitrogént kell kijuttatni műtrágyázással. A betakarított terméshozammal hektáronként 143 kg nitrogént veszünk ki a talajból.
Javaslatok a kukorica helyes műtrágyázására
A szemes kukoricának koncentrált formában van szüksége a tápanyagokra, különösen a zöldtömegképzés első szakaszában, a virágzásig bezárólag. Ezután a legtöbb tápanyag csak átrendeződik a növényen belül, illetve a vízfelvétel folyamán kerül felhasználásra (kálium).

A műtrágyaadag legnagyobb részét a vetés előtt kell kijuttatni
A szemes kukorica teljes tápanyagszükségletét ki lehet juttatni vetés előtt. A tápanyagigény a növekedés első szakaszában a legnagyobb, és a megosztott fejtrágyázás nem eredményez terméstöbbletet. A foszfor- és káliumműtrágyákat a vetés előtt vagy vetéssel egy menetben a legelőnyösebb kijuttatni.

A kukorica esetében a magas elvárt hozamok és az ennek megfelelő magas nitrogénigény miatt, valamint könnyű taljokon, ahol fennáll a kimosódás veszélye, megosztott nitrogén-kijuttatás javasolt. A tervezett nitrogénmennyiség egyharmadát a 2-4 leveles állapotban érdemes kiszórni. A későbbi kezelések növelik a levélperzselés kockázatát és késleltetik az érést, ami betakarításkor magasabb nedvességtartalmú szemeket eredményez.

Az NP-műtrágyával történő starter trágyázás kedvező hatással van a hozamra, különösen a nehéz talajok, hideg termőhelyek és alacsony foszfortartalmú talajok esetében, mivel így a még kicsi gyökerek közvetlenül jutnak a tápanyagokhoz. A fiatalkori fejlődés közben fellépő ideiglenes foszforhiányt eredményesen lehet kezelni foszfortartalmú folyékony műtrágyával vagy olyan granulált műtrágyákkal, amelyek vízben oldódó formában tartalmazzák a foszfort. 

A szemes kukorica termesztése előtt érdemes a talajt meszezni, akár még ősszel. A kijuttatott CaO mennyisége - lehetőleg kalcium-karbonát formájában - ne haladja meg a maximális 1500 kg/ha adagot, annak érdekében, hogy elkerüljük a bór immobilizálódását.

A szemes kukorica hozamparaméterei:
Tőszám/m²
a szemek száma a csövön
ezermagtömeg.

A megfelelő terméshozamhoz körülbelül 8 - 9 tő/m²-es optimális növénysűrűség és megfelelően erős, egészséges csövek szükségesek. 

Alaptrágyázás 

Fejtrágyázás

Alaptrágyázás 

A teljes igényelt tápanyagmennyiséget vetés előtt érdemes kijuttatni A szemes kukoricának leginkább a növekedési szakasz elején van szüksége a tápanyagokra. Ezért a talajba bedolgozott, vetés előtti műtrágyázás az ideális. A szükséges tápanyagok teljes mennyiségét egy menetben is ki lehet juttatni a megfelelő összetételű NPK-műtrágya alkalmazásával. Egy másik megoldás, ha a nitrogént és a káliumot monoműtrágyák formájában juttatjuk ki vetés előtt, és az NP-műtrágyát starter formájában, vetéssel egy menetben adjuk ki, közbvetlenül a gyökerek közelébe. Ha a nitrogént karbamid formájában biztosítjuk, fontos azt bedolgozni a talajba, a gáz alakú ammóniumveszteség minimalizálásának érdekében. A talajból felvehető mennyiségektől függően, a kukorica nitrogéntrágyázása a terméssel kivont mennyiségeken alapul, ami körülbelül 160-180 kg N/ha-nak felel meg. Fontos, hogy vízben oldódó tápanyagokat használjunk - a 6 leveles állapottól kezdődően megindul a gyors zöldtömegképződés, ami nagymértékű tápanyagfelvételt von maga után (több kg tápanyag hektáronként és naponta).

Fejtrágyázás

Az utolsó műtrágyaadagot legkésőbb a 2-4 leveles állapotban kell kijuttatni A magas elvárt hozamok és ennek megfelelően a nagyobb nitrogénigény esetén, illetve könnyű talajokon történő termesztéskor (a kimosódás elleni védekezés egy formájaként) a nitrogénműtrágyát megosztva érdemes kijuttatni. Ebben az esetben a teljes nitrogénmennyiség egyharmadát gyorsan ható nitrát-nitrogén formájában kell kijuttatni 2-4 leveles állapotban. A későbbi kezelések nem eredményeznek hozamnövekedést, de növelik a levélperzselés kockázatát és késleltethetik az érést.