MŰTRÁGYÁT

KERESEK

TÁPANYAG

-TARTALOMMAL

NÖVÉNYKULTÚRA

SZÁMÁRA
Keresés
  • Talaj-szerkezet
    Közepesen nehéz talajok, pangó víz nélkül
  • Minimum-hőmérséklet
    Növekedés 4 °C felett
  • pH
    Enyhén savanyú és enyhén lúgos talajokon egyaránt termeszthető; optimális pH: 7,0
  • Csapadék
    min. 500-600l/m2
  • Vernalizáció
    3-5°C-on 30-60 nap
  • Állomány-sűrűség
    Időponttól és fajtától függően 40-60 mag/m2
  • Vetési mélység
    2-3cm
Őszi káposztarepce

A repce a harmadik legjelentősebb olajnövény, és a második legfontosabb fehérjenövény a világon. Érzékeny a kén hiányára és a talaj kémhatására. Fontos növény a vetésforgóban.

A káposztarepce a búzához hasonlóan a közepesen nehéz, és semleges pH- értékű talajokat kedveli. Erős főgyökerének köszönhetően sok termőhelyen termeszthető, még a szárazabb és könnyebb talajokon is. Az optimális hozamhoz a káposztarepce  500-600 mm csapadékot és kb. 2600 °C hőösszeget igényel. A megfelelő mennyiségű kálium őszi kijuttatása javítja a fagytűrést.

Fontos tények
  • A gabonafélékénél magasabb káliumigény
  • Megfelelő mennyiségű kalciumot igényel
  • 30-40 kg/ha kén (75-100 kg SO3) az első tavaszi műtrágyázás alkalmával
  • Ne felejtse el a bórtrágyázást!
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
ŐSZI KÁPOSZTAREPCE - JÓ HOZAMOK ÉS IDEÁLIS ELŐVETEMÉNY



A sikeres repcetermesztés egyik legfontosabb eleme az optimálisan elvégzett vetés. Az aprómorzsás magágy, az optimális vetési sűrűség (40-60 mag/m², fajtától és a vetés időpontjától függően) és a megfelelő vetésidő (augusztus 15. és szeptember 10. között) az alapja a sikeres kezdeti növekedésnek. A hibrid fajtákat később és kisebb sűrűséggel (40 mag/m²) is lehet vetni.


Számos más tényező is befolyásolja az optimális hozam elérésének lehetőségét. A vetésforgó, a talaj gyökérnövekedésre való hatása (a káposztarepce különösen érzékeny a talajtömörödésre és az eketalp betegségre), valamint az optimális tápanyagellátás és a megfelelő csapadékeloszlás egyaránt meghatározó. A magas hozamok elérése érdekében a megfelelő növényvédelem is elengedhetetlen a káposztarepce esetében.

A káposztarepce optimális tápanyagellátása

A hosszú vegetációs időszak és a hatalmas zöldtömegképződés miatt a káposztarepce nagy mennyiségű tápanyagot vesz fel, amelyet a talaj készleteinek és a műtrágyáknak együttesen kell biztosítaniuk. A növekedéshez szükséges, felvett tápanyagok mennyisége lényegesen magasabb, mint a terméssel a területről elszállított tápanyagmennyiség.


A magas hozamokhoz a talajból származó nitrogén általában nem elegendő az ősz folyamán, az őszi alaptrágyázás meghatározó a termésképző szervek kialakulásához. A szervestrágyák és az ásványi műtrágyák kijuttatása vetés előtt javasolt, a talajba bedolgozva. Kerüljük a túlzott mértékű műtrágya kijuttatást, ez ugyanis lassítja a főgyökér kezdeti növekedését.


Az elegendő mennyiségű keményítő képzéséhez optimális foszforellátás szükséges. Az alacsonyabb pH-értékű talajok és hűvösebb tavaszi hőmérséklet esetén fellépő, valamint a talajtömörödés és a pangó víz által okozott foszforhiány a levelek lilás elszíneződése révén gyorsan nyilvánvalóvá válik.


A káposztarepce számára a kén az egyik legfontosabb tápanyag. Minden 10 kg nitrogénre 1 kg ként (2,5 kg SO3) is kell számolni. A kén hiánya gyakran kártevők súlyos elterjedéséhez is vezethet. Az őszi alaptrágyázás kéntartalmú NPK-műtrágyával és a tavaszi N+S (kénes nitrogén) kijuttatás biztosítani tudja az elegendő mennyiségű ként a növények számára.


A káposztarepce igényli a meszet is: körülbelül ötször-nyolcszor annyi kalciumot igényel, mint a gabonák. Alacsony pH-jú talajra égetett meszet, enyhén savas pH-nál kevert meszet érdemes kijuttatni. A kén-és mésztartalmú műtrágyák (pl. gipsz vagy kalcium-karbonát kénnel) szintén alkalmazhatóak tavasszal. A kijuttatandó tápanyagmennyiségek meghatározásának a terméssel kivont mennyiségek szolgáljanak alapul.

Felvett és terméssel kivont tápanyagmennyiségek az őszi káposztarepce esetében

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

70

43

Nagyon érzékeny

P2O5

14.6

12.5

Érzékeny

K2O

25.1

8.5

Nagyon érzékeny

MgO

4.3

3.5

Érzékeny

SO3

18

7.1

Nagyon érzékeny

TE

500-1000 g/ha bór (B), több részletre megosztva, növényvédelmi kezelésekkel együtt ősszel és tavasszal; 15-25 g/ha molibdén (Mo)

A táblázat az őszi káposztarepce fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyag mennyiségeket mutatja. A táblázat szerint a repce elsősorban nitrogént, káliumot és ként igényel, Továbbá megfelelő mennyiségű foszforra és magnéziumra is szüksége van. Példa: 4 t/ha káposztarepce hozam eléréséhez 280 kg nitrogénre van szükség hektáronként. Ha egy bizonyos mennyiségű (például 80 kg N/ha) nitrogént vesz fel az állomány a talajból, akkor további 200 kg N/ha adagot kell hozzáadni műtrágyázás útján. A betakarított terméssel 172 kg nitrogén távozik a talajból hektáronként.
A helyes műtrágyázási stratégia őszi káposztarepce esetében

A káposztarepce szakaszosan adagolva igényli a tápanyagokat. Ezért ésszerű legalább három részletben, megosztva kijuttatni a műtrágyákat.
A jó terméshez az egyes káposztarepce növényeknek erős gyökérzetre van szükségük, optimális, de nem túlzott őszi növekedésre (>1 cm gyökérnyak-átmérő és 8-12 levél), valamint fontos a szármegnyúlás és a virágzás kezdete közötti folyamatos és erős tavaszi növekedés, illetve a kiegyensúlyozott tápanyag- és vízellátás a virágzás kezdetétől az érés végéig.

A káposztarepce hozamparaméterei

• Tőszám/m²
• Becők száma/növény
• Magok száma/becő
• Ezermagtömeg (EMT)

Őszi műtrágyázás

Első tavaszi fejtrágyázás

Második tavaszi fejtrágyázás

Őszi műtrágyázás

Az őszi alaptrágyázás a legfontosabb

A repcének már ősszel szüksége van az igényelt tápanyagok egyharmadára. A foszfor és a kálium teljes mennyisége ősszel kijuttatható, de a nitrogén maximális dózisa nem lehet több, mint 30-40 kg N/ha. A terméshozam mennyisége már tulajdonképpen ősszel eldől, ekkor ugyanis már kialakulnak a virágkezdemények az oldalhajtások rügyeiben. Optimális esetben a növénynek 8-12 levele és erős főgyökere van (> 1 cm gyökérnyak átmérő), mielőtt beáll a nyugalmi időszak. A gyökérzet felelős a tavaszi regenerációért, hogy tavasszal minél korábban megkezdődhessen a növekedés. A jó télállóságot a megfelelő mennyiségű káliummal lehet biztosítani. A káposztarepce ősszel is műtrágyázható nitrogénnel, de csak mértékkel, és az előveteménytől és a vetés időpontjától függően. Ha az elővetemény szár- és gyökérmaradványai még nem bomlottak le, a talaj gyakran nem tud elegendő mennyiségű nitrogént biztosítani. Csak a túlzott mértékű szerves- vagy műtrágya kijuttatás vezethet az állomány túlfejlődéséhez, ami a növény túl korai, őszi szárbaindulását okozza, és ezáltal nagyban csökkenti a télállóságot.

Első tavaszi fejtrágyázás

Tavaszi műtrágyázás a vegetációs időszak elején

A vegetáció megindulásakor az első fejtrágyázás a levélrozetta regenerálódását és a már kialakult levél-és virágrügyek további fejlődését segíti elő. Az oldalhajtásokon lévő virágrügyek kifejlődésén kívül a főhajtás hosszanti növekedését és a növény későbbi elágazódását is támogatja. A kevesebb, mint 6 levéllel rendelkező, fejletlen állományok magasabb dózisú műtrágyázást igényelnek, míg az erősebben fejlett állományok már az ősszel képesek voltak több tápanyagot felvenni és így beérik egy alacsonyabb adaggal is. Mindenesetre a kénes nitrogén műtrágya használata magasabb hozamot eredményez, mint a csak nitrogénnel végzett műtrágyázás. Ha ősszel bármilyen okból elmaradt az alaptrágyázás, egy kora tavaszi NPK-kijuttatással lehet ezt pótolni. A vegetáció megindulásakor kijuttatott N-műtrágya mennyisége a repcenövények fejlettségi fokától függ. Egy 30 növény/m² sűrűségű állomány, ahol a növényeknek 12 levelük van és gyökérnyak átmérője 15 mm, már felvett 100-130 kg nitrogént hektáronként, míg a 8 leveles és 10 mm gyökérnyak átmérőjű növényekből álló állomány 40-50 kg N/ha-t vett fel ugyanakkora állománysűrűség mellett. A kevésbé fejlett állományokat magasabb, 80-100 kg N/ha adaggal érdemes támogatni, míg a jól fejlett állományoknak első fejtrágyaként elegendő 50-70 kg N/ha adagot kapniuk.

Második tavaszi fejtrágyázás

Kijuttatás a szármegnyúlás kezdetén

A március végén meginduló szármegnyúlás elején kell adni a második és egyben utolsó tavaszi fejtrágyát. Ez elősegíti az oldalhajtások hosszanti növekedését, valamint biztosítja a megfelelő nitrogénellátást a virágzás és termésképződés alatt, így megfelelő becő- és magszámot eredményez. A virágzásig a káposztarepce felveszi a teljes nitrogénmennyiség 75%-át. Mivel a még alacsony talajhőmérséklet mellett nem várható számottevő nitrogénfelvétel a talajból, a második fejtrágyát a virágrügyeknek a főszáron való megjelenése előtt kell kiadni, - amikor a növények 15-25 cm magasak. Az utolsó nitrogénműtrágyázás adagja a korábban kiadott mennyiségtől függ. A tél folyamán megfelelően fejlett és ezért korábban visszafogottan műtrágyázott állományok a második fejtrágyázás során kapjanak egy hangsúlyosabb nitrogén mennyiséget a második adagban. Viszont a kevésbé fejlett állományok a nitrogénmennyiség körülbelül 2/3-át kapják meg az első fejtrágyázás során, majd a fennmaradó 1/3-ot a második szórással. A káliumellátottság is nagy jelentőséggel bír, ugyanis a növények ebben az időszakban napi 7 kg/ha káliumot vesznek fel, ezért fontos, hogy a megfelelő mennyiségű kálium már jelen legyen a talajban.