MŰTRÁGYÁT

KERESEK

TÁPANYAG

-TARTALOMMAL

NÖVÉNYKULTÚRA

SZÁMÁRA
Keresés
  • Talaj-szerkezet
    közepesen nehéz talajok, pangó víz nélkül
  • Minimum-hőmérséklet
    6°C
  • pH
    Enyhén savanyú és enyhén lúgos talajokon egyaránt termeszthető; optimális pH: 7,0
  • Csapadék
    240mm
  • Vernalizáció
    -
  • Állomány-sűrűség
    Időponttól és fajtától függően 300-400 mag/m2
  • Vetési mélység
    2-4 cm
Tavaszi árpa

A tavaszi árpa a jó szerkezetű, közepesen nehéz agyagos talajokat kedveli, amelyek tavasszal megfelelő tápanyag- és vízellátási lehetőséggel rendelkeznek. A könnyebb talajokon fontos a megfelelő tápanyagellátás és a rendszeres csapadék. A tavaszi árpa azonban nagyon hatékonyan bánik a vízzel, és még a szárazabb termőhelyeken is megfelelő hozamot képes produkálni. A talajnedvesség megőrzésére törekvő talajművelés és a megfelelő fajták megválasztása is segít ebben.

Mivel a tavaszi árpa fotoperiodikusan semleges növény, a  vetés  ideje nincs nagy hatással a növekedésére. Rövid vegetációs időszakának és viszonylag alacsony hőösszeg-igényének (1200 °C) köszönhetően az árpa a magasabban fekvő területeken és a nem optimális termőterületeken is szóba jöhet. A tavaszi árpa jó szerkezetű, semleges kémhatású talajon adja a legjobb hozamot. A savanyú talaj és a mészhiány, valamint a nedves termesztési feltételek csökkentik a hozamot. 

Fontos tények
  • A sörárpa tápanyagellátásához elegendő egy menetben NPK-műtrágyát kijuttatni
  • A takarmányárpa számára és magas hozamelvárások esetén a nitrogént megosztva érdemes kijuttatni
  • A bokrosodás stádiumában fontos a megfelelő foszforellátottság
  • A meszezés alapvető fontosságú az alacsony pH-értékű talajokon
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A tavaszi árpa esetében meg kell különböztetni a takarmányárpát és a sörárpát. Ezek tápanyagigénye eltérő, és ennek megfelelően a tápanyagellátásuk is különbözik.. Míg a telt magvak és a magas fehérjetartalom fontos a takarmányárpa esetében, sörfőzés céljára a lehető legalacsonyabb fehérjetartalmat és a malátázási folyamathoz szükséges nagyon jó csírázási képességet kívánják elérni. A tápanyagellátás intenzitásának megfelelően kell a megfelelő szárszilárdságú fajtát kiválasztani. A megfelelő növényvédelmi kezelések elengedhetetlenek a magas hozamokhoz.

Tápanyagszükséglet
Az árpa nitrogéntrágyázása rendkívül fontos. A tavaszi árpa a vegetatív fejlődéshez megfelelő nitrogénellátást igényel. Az őszi gabonafélékhez képest sokkal gyorsabb tavaszi fejlődés miatt minden szükséges tápanyagnak rövid időn belül rendelkezésre kell állnia. A komplex műtrágyákban található gyorsan oldódó tápanyagok és közvetlenül a vetés előtt történő kijuttatás sikeresnek bizonyult. A foszforellátottság befolyásolja a bokrosodást és biztosítja az optimális állománysűrűséget (cél: 550-800 kalász/m2), ezért nagyon fontos a terméshozam szempontjából. Száraz termesztési körülmények között és könnyű talajokon elegendő mennyiségű mangánt kell biztosítani már a bokrosodás alatt. A tavaszi árpa különösen érzékenyen reagál ilyen körülmények között. A jó talajszerkezethez optimális mészellátást kell biztosítani, valamint a talaj legyen minél inkább semleges kémhatású, savanyító hatásoktól mentes. A meszezést lehetőség szerint a vetésforgóban a tavaszi árpa előtt kell végrehajtani.
A tavaszi árpa fajlagos tápanyagigénye és a terméssel kivont tápanyagmennyiségek

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

18

15

Nagyon érzékeny

P2O5

7

6.5

Nagyon érzékeny

K2O

12

5.5

Nagyon érzékeny

MgO

1.6

1.3

Érzékeny

SO3

3.5

2.9

Érzékeny

TE

Manganese: 400-500g/ha

A táblázat a tavaszi árpa fajlagos tápanyagigényét és a terméssel kivont tápanyagmennyiségeket mutatja Ebből adódóan a tavaszi árpa elsősorban olyan műtrágyát igényel, amely tartalmaz nitrogént, foszfort és káliumot. Ugyanakkor a kén, a magnézium és különösen a mangán is fontos a megfelelő fejlődéshez. Példa: 6 t/ha tavasziárpa-hozam 108 kg nitrogént vesz fel hektáronként. Ha az állomány egy bizonyos mennyiségű (például 30 kg N/ha) nitrogént vesz fel a talajból, akkor további 80 kg nitrogén hatóanyagnak megfelelő műtrágyát kell kijuttatni hektáronként. A betakarított terméssel90 kg nitrogént veszünk ki a talajból hektáronként.
A TAVASZI ÁRPA TRÁGYÁZÁSA A FELHASZNÁLÁS TÍPUSÁTÓL FÜGG

A tavaszi árpának a kalászfejlődésig koncentráltan van szüksége a tápanyagokra. A sörárpa termesztésében az elsődleges cél az alacsony fehérjetartalmú, jól fejlett szemek előállítása.

A sörárpának szánt teljes tápanyagmennyiséget vetés előtt kell kijuttatni

A tavaszi sörárpa számára a teljes nitrogénmennyiség kiadható a vetés előtt. Tápanyagszükséglete a növekedés első szakaszában a legnagyobb; ezért a dózis megosztása csak nagyon magas elvárt terméshozam esetén fontos. A foszfort és káliumot legtöbbször NPK-műtrágyák formájában juttatják ki, akár őszi, akár tavaszi alaptrágyázás alkalmával.

A talajelőkészítés egy formájaként a meszezést a tavaszi árpa termesztése előtt kell elvégezni, lehetőleg ősszel, de legkésőbb tavasszal. 1 000 kg/ha CaO adag tekinthető referenciaértéknek - és ezt lehetőleg kalcium-karbonát formájában kell adni, hogy a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljön a pH-semlegesítő hatás.

A tavaszi árpa hozamparaméterei:

Tőszám/m²

kalászok száma / növény

szemek száma / kalász

ezermagtömeg

A jó hozam az egyenletes kelés, az optimális bokrosodás és a jól fejlett kalászok eredménye. Az egyenletes kelést elősegíti, ha szárazabb, nem sáros talajba történik a vetés. A rövid vegetációs időszak miatt a bokrosodásnak gyorsan végbe kell mennie - a növények számára elegendő foszfornak kell hozzáférhetőnek lennie ebben a szakaszban. A vegetatív növekedéshez és kalászfejlődéshez nitrát formájú, azonnal hozzáférhető nitrogén szükséges. A lassú hatású nitrogénformák (karbamid, ammóniummal stabilizált N-műtrágyák) gátolják a rugalmas tápanyagellátást. 

Alaptrágyázás 

Fejtrágyázás

Alaptrágyázás 

Sörárpa: A teljes tápanyagigényt egy kezeléssel kell biztosítani, a vetés előtt A sörárpának koncentrált formában van szüksége a tápanyagokra a fejlődésének elején. Így a vetés előtti trágyázás bizonyult a leghatékonyabbnak. A tápanyagok teljes mennyiségét ki lehet adni egy adagban. A szükséges nitrogénmennyiség a talajból elérhető mennyiségektől és az árpa által a terméssel kivont mennyiségtől függ; ez körülbelül 80 kg N/ha. A dózis a talaj humusztartalmától is függ - magasabb humusztartalmú talajokon elég alacsonyabb dózis. NPK-műtrágya alkalmazásával a legfontosabb tápanyagok közvetlenül elérhetők a vegetációs időszak elején. Ebben a rövid, március-június közötti növekedési időszakban a lehetséges tápanyaghiányok jelentős hozamveszteséget eredményeznek. A bokrosodás idején, száraz időszakokban a folyékony formában lévő mangán-szulfát vagy mangán-nitrát 2 l/ha adagja biztosítja a megfelelő terméspotenciál elérését.

Fejtrágyázás

Takarmányárpa: nitrogén-fejtrágyázás a bokrosodás végén Jól fejlett takarmányárpa-állomány esetén, amelytől különösen magas termést várunk, 30-40 kg N/ha gyors hatású kiegészítő nitrogéntrágyázás lehet szükséges a bokrosodás végén. Ez a dózis segít kitölteni a kalászokat, de a túladagolás magas fehérjetartalmat eredményez - ami a takarmányárpa esetében kifejezetten előnyös. Általános szabályként a takarmányárpa esetében a teljes nitrogénmennyiség 2/3-át az alaptrágyázás, majd a maradék 1/3-ot a fejtrágyázás során kell kijuttatni.