MŰTRÁGYÁT

KERESEK

TÁPANYAG

-TARTALOMMAL

NÖVÉNYKULTÚRA

SZÁMÁRA
Keresés
  • Talaj-szerkezet
    Előnyben részesíti a közepesen nehéz, és nehezebb talajokat
  • Minimum-hőmérséklet
    0 °C feletti hőmérsékletek
  • pH
    Enyhén savanyú és enyhén lúgos talajokon egyaránt termeszthető; optimális pH: 6,2-7,2
  • Csapadék
    legalább 300-500 l/m²
  • Vernalizáció
    3-10°C-on 30-60 nap
  • Állomány-sűrűség
    Általában 220-450 szem/m²
  • Vetési mélység
    2-4cm
Őszi búza

Napjainkban a búzát takarmány-, liszt-, keményítő- és bioetanolgyártás céljából egyaránt termesztik. Ennek megfelelően a búzafajtákat a minőségi paramétereik alapján különböző osztályokba sorolják. A műtrágyázási stratégia attól is függ, hogy mi a termelési cél. Az eltérő minőségi paraméterekkel rendelkező búzafajták eltérő szintű nitrogénellátást igényelnek.


A búza a semleges pH-val rendelkező, közepesen nehéz, nehéz talajokat kedveli. A könnyű és homokos talajok gyorsabban kiszáradnak tavasszal. A búza megfelelő vízellátást igényel, így a szárazság gyorsan nagymértékű hozamveszteségekhez vezethet.

Fontos tények
  • Az őszi NPK+S műtrágya jó alapot nyújt
  • Az N+S műtrágya a szárbaindulás idején pozitív hatást gyakorol a hozamra és a fehérjetartalomra
  • A nitrát tartalmú nitrogénműtrágyák a legmegfelelőbbek a kultúra nitrogénigényének fedezésére
  • Az N-Pilot használata segít az optimális nitrogénszint fenntartásában
Általános Információ
Általános Információ
Tápanyagszükséglet
Tápanyagszükséglet
Tápanyagellátás
Tápanyagellátás
AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉS TECHNOLÓGIÁJA

A vetésidő általában október eleje - vége, néha később. A termőhelyi adottságoktól, a fajtától és a vetés időpontjától függően a vetési sűrűség 250-450 szem/m².  Ilyen vetési sűrűség, és az elvárható bokrosodási arány mellett a kalásszal rendelkező szárak száma négyzetméterenként 450-600 lesz, értelemszerűen a kevésbé jól bokrosodó fajták esetében alacsonyabb, míg a jól bokrosodó fajták esetén magasabb lesz ez a szám.


Bár a gyökerek 120 cm-es mélységig is le tudnak hatolni, a búza legalább 300-500 mm évi csapadékösszeget igényel. Az ennél is jobb vízellátás még magasabb hozamokat tesz lehetővé.


A fajtától függően a búza optimális termesztéséhez szükséges hőösszeg 1800-2200 °C, így a búza szinte minden régióban termeszthető.

Az őszi búza kiegyensúlyozott tápanyagellátást igényel
A tápanyagellátási terv elkészítése során tekintetbe kell venni az előveteményt, a vetési körülményeket valamint a foszfor, kálium és magnézium talajban elérhető mennyiségeit.  Érdemes az így meghatározotttápanyagmennyiségeket alkalmazni, és alapvető fontosságú figyelni a megfelelő kijuttatási időre. A búza a terméshozammal arányos mértékben veszi fel a tápanyagokat a talajból (lásd a táblázatot). A betakarítás után a talajon maradó tápanyagok mennyisége jóval kevesebb, mint a terméssel elszállított mennyiség. A talaj termékenységének fenntartása érdekében a kivont tápanyagveszteséget vissza kell juttatni. Ezt szervestrágyával, ásványi műtrágyákkal vagy ezek kiegyensúlyozott kombinációjával lehet elvégezni.
Felvett tápanyagmennyiségek az őszi búza esetében

Tápelem

Fajlagos tápanyagigény

(kg/tonna termés)

Kivont mennyiség

(kg/tonna termés)

Érzékenység a hiányra

N

30

22

Nagyon érzékeny

P2O5

9

8.5

Nagyon érzékeny

K2O

15

5

Érzékeny

MgO

2.5

1.9

Érzékeny

SO3

8

7

Nagyon érzékeny

TE

Réz (Cu) (150g/ha gránit alapú talajokon) és mangán (Mn) (500g/ha humuszos talajokon)

A táblázat a búza fajlagos tápanyagigényét, és a terméssel kivont tápanyagok mennyiségét mutatja. A búza rendkívül érzékeny a nitrogénhiányra, de a foszfor és a kén szintén fontos szerepet játszik a tápanyagellátásában. Példa: Ha a búza elvárt hozama 8 t/ha (14% fehérjetartalom mellett), akkor 240 kg nitrogénre van szüksége hektáronként. Feltételezve, hogy a talaj tápanyag-szolgáltatási képessége átlagos (például 50 kg N/ha) és egy további nitrogénmennyiséget biztosít egy pillangós elővetemény (pl. 30 kg N/ha), akkor hektáronként 160 kg nitrogén hatóanyagot kell műtrágya formájában kijuttatni. A betakarított terméssel 176 kg nitrogént veszünk ki a talajból hektáronként.

Az őszi búzát a termelési céltól függően általában 3 vagy 4 alkalommal műtrágyázzák.

Őszi alaptrágyázás

Első tavaszi fejtrágyázás

Második tavaszi fejtrágyázás

Harmadik műtrágya-kijuttatás

Őszi alaptrágyázás

A vetést megelőző, őszi alaptrágyázás különösen a száraz területeken fontos. A téli hónapok nedvességének köszönhetően a tápanyagok könnyebben felvehető formába kerülnek. Ez különösen meghatározó a foszfor esetében. Az őszi alaptrágyázáshoz NP+S vagy NPK+S műtrágya javasolt. Az adagot úgy kell kiszámítani, hogy a kijuttatott nitrogén mennyisége ne legyen magasabb, mint 40-50 kg/ha. A nagyobb nitrogénmennyiség túlfejlődéshez vezet, ami veszélyezteti a télállóságot. A vízben oldódó tápanyagokat tartalmazó NPK+S készítmények biztosítják a tápanyagok szükséges mennyiségét a felső gyökérzónában, lehetővé téve a gyors felszívódást.

Az őszi búza hozamparaméterei:

  • Kalászok száma /m²  
  • Kalászonkénti szemszám 
  • Ezermagtömeg (EMT)

Első tavaszi fejtrágyázás

Az első kijuttatás tavasszal a vegetáció megindulásakor

Az első tavaszi fejtrágyázás alapvető fontosságú a gyors és korai fejlődés érdekében. Ez az adag kulcsfontosságú a bokrosodáshoz és befolyásolja a későbbi négyzetméterenkénti kalászszámot is. Különösen a téli nyugalmi időszak után fontos könnyen felvehető nitrogént, illetve amennyiben szükséges, ként biztosítani a vegetáció jó megindulásához. Különös figyelmet kell fordítani a nitrogén formájára. Kora tavaszi körülmények között csak a nitrát formájában lévő nitrogén vehető fel könnyen a növények számára. Az ammónium nitráttá történő átalakítása 5 °C-os talajhőmérsékleten több hétig is tarthat. Ez viszont azt jelenti, hogy a kijuttatott ammónium-nitrogén későn lenne hozzáférhető. Ha az időjárás túl hideg, akkor előfordulhat, hogy a foszfor még nem mobilizálódik a talajban. Ilyen esetekben egy vízben oldódó foszfort tartalmazó NP-műtrágya használata javasolt. Ha valamilyen okból elmaradt az őszi alaptrágyázás, akkor ez a megfelelő időszak a hiányzó NPK műtrágyák pótlására. Ebben az esetben az első tavaszi fejtrágyázás során érdemes NPK-t alkalmazni nitrogénműtrágya helyett, de nagyon fontos, hogy az alkalmazott termék vízben oldódó (foszfor) és könnyen felvehető (nitrát) tápanyagokat tartalmazzon.

Második tavaszi fejtrágyázás

Kijuttatás a szárbaindulás elején

Az őszi búza esetében a második adagot a szárbaindulás kezdetétől a 2 nóduszos állapotig kell kijuttatni (EC 30-32). Ebben a fázisban már kialakul a kalászkezdemény, ezért ez a fejtrágyázás kulcsfontosságú ahhoz, hogy megfelelő számú szem fejlődjön a kalászban. A túl sűrű állományokat érdemes egy kicsit később műtrágyázni (EC 32). Így a búzának elegendő ideje lesz arra, hogy az átmeneti nitrogénhiány miatt csökkentse a hajtások számát. Ezzel ellentétben, ha az állomány túlságosan gyér, minden egyes hajtásnak kalászt kell hoznia. Ebben az esetben a második adagot korábban (EC 30) kell kijuttatni, hogy minden hajtás kifejlődhessen. Az EC 31 és EC 39 fejlettségi állapotok között a búza minden nap nagy mennyiségű nitrogént vesz fel (akár 5 kg N/ha/nap). Ezért feltétlenül biztosítani kell a megfelelő mennyiségű nitrogént az 1. és 2. fejtrágyázás során (összesen 120-140 kg N/ha). Az állománysűrűséget a nitrát formájában lévő nitrogénnel lehet a legjobban szabályozni.

Harmadik műtrágya-kijuttatás

A kalászfejlődéshez szükséges adag

Az utolsó fejtrágyázás a zászlóslevél megjelenése (EC 37) és a kalászhányás kezdete (EC 51) között esedékes. Ebben a szakaszban a nitrogén kijuttatás jelentős hatást gyakorol az ezermagtömegre és a fehérjetartalomra. Amennyiben a terméshozam növelése a cél, például takarmánybúza esetében, érdemes már a zászlóslevél fázisban trágyázni (EC 37-39). Ha elegendő nitrogént juttattunk ki már az első és a második adagban, és nem várható nagyon magas hozam, a takarmánybúza esetében el is lehet tekinteni a harmadik adagtól. Amennyiben viszont magas minőségű malmi búza előállítása a cél, a harmadik fejtrágyát a kalászhányás kezdetén (EC 49-51) vagy még később javasolt kijuttatni. Ebben az esetben nem a terméshozamot befolyásolja, hanem a fehérjetartalmat. A javító minőségű búzát érdemes ebben a fejlődési stádiumban fejtrágyázni. Alapvetően minden nitrogéntartalmú monoműtrágya alkalmazható nitrogénforrásként (NAC 27 N, AN 33,5 N ); azonban vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy magasabb a fehérjetartalom, ha egy N+S műtrágyát (ASN, NAC + S 24 N + 17SO3, VARIO 23 N + 25SO3) használnak ebben a szakaszban. Természetesen szárazabb termőterületeken, ha a tavasz túlságosan csapadékszegény, a harmadik fejtrágyázás elhagyható, vagy csak nagyon kis mennyiséget érdemes kiszórni.