MŰTRÁGYÁT

KERESEK

TÁPANYAG

-TARTALOMMAL

NÖVÉNYKULTÚRA

SZÁMÁRA
Keresés

… a megfelelő dózisban

A műtrágyázás célja a növények optimális tápanyagellátása életciklusuk minden fázisában a hozam- és minőségcélok eléréséhez. A műtrágya rendszeres alkalmazása továbbá lehetővé teszi a talaj termékenységének megőrzését. A megfelelő dózis alkalmazása létfontosságú a műtrágyázási egységek hatékonyságához, és így a gazdaságilag fenntartható termeléshez. Túl kevés vagy túl sok műtrágya kijuttatása nem kívánatos; csökkentheti a hozamot, rontja a minőséget és súlyosan kihat a gazdálkodás nyereségességére. A megfelelő adagolás az integrált műtrágyázás kulcsfontosságú pillére, amely a Borealis L.A.T termékválasztékának köszönhetően elérhető. Formuláink közvetlenül felvehető tápanyagtartalma magas, az optimális dózist eszközeinkkel történő meghatározása pedig garantálhatja a maximális hatékonyságot.
A megfelelő dózis
A megfelelő dózis
A gázalakú ammónia-veszteség
A gázalakú ammónia-veszteség
N & S indokolási módszer
N & S indokolási módszer
P & K indokolási módszer
P & K indokolási módszer
A NITROGÉN KÜLÖNBÖZŐ FORMÁI NEM EGYENÉRTÉKŰEK 
A gáz alakú ammónia veszteség kihathat minden karbamid- és ammóniatartalmú műtrágya hatékonyságára. Különösen a karbamid és a folyékony nitrogén műtrágyák esetében kifejezetten magas az ammónia elillanásának mértéke. A levegőbe jutó nitrogénmennyiség elvész a növény tápanyagellátása szempontjából! A magas nitrát-nitrogén-tartalmú műtrágyák, így a Borealis L.A.T termékei esetében a gáz alakú ammóniaveszteség mértéke elhanyagolható. Ezért hatékonyabbak is: a kijuttatott mennyiség szinte teljes egésze hozzáférhető a növény számára, veszteség nélkül! Az ammónia elillanása miatti potenciális veszteség jelentős: folyékony nitrogénműtrágyák (UAN) esetén a kijuttatott nitrogén 8%-a potenciálisan elvész az ammóniaveszteség révén; karbamid esetén a kijuttatott nitrogénnek akár 12%-a is elveszhet (Forrás: EMEP). Az ammóniaveszteség környezeti problémákat (légszennyezés) és gazdaságossági aggályokat (káros hatás a tápanyagellátásra és ezért a hozamra) is felvet. Ez a jelenség magyarázza az egyes műtrágyák különböző mezőgazdasági hatékonyságát.
GAZDASÁGI HATÁS
Az ammónia elillanása miatti veszteség a műtrágya vagy szerves trágya kijuttatásakor a tápanyagok rosszabb hatékonyságának hosszú ideje közismert oka. Az elillanó nitrogén nem járul hozzá a növény tápanyag-ellátásához, így hozamveszteséget okoz, ami a gazdálkodóknál költségként jelentkezik. Mivel az elveszített nitrogén mennyisége nem becsülhető meg minden esetben pontosan, a gazdálkodók általában túladagolják a nitrogén- és karbamidoldatot, hogy a veszteséget kompenzálják. A dózisok növelésének ez a rendszeres gyakorlata krónikus műtrágya-túladagoláshoz vezet, ami csökkenti a nyereségességet és környezetkárosító hatása van.
KÖRNYEZETI VONATKOZÁS
Az ammónia-kibocsátás csökkentése környezet- és egészségvédelmi követelmény. Az ammónia a csapadékkal a talajba kerülhet, ami annak elsavanyodását okozza, ami csökkenti a biológiai sokféleséget és eutrofizációt okoz. Hozzájárul továbbá a por képződéséhez, amely rontja a levegő minőségét, és befolyásolja az egészségünket is. Franciaországban a NH3 kibocsátás 96%-a a mezőgazdaság számlájára írható, amelyből 76% a hígtrágya használatából és 20% a műtrágyák alkalmazásából származik. A alacsony gázalakú ammónia veszteséget biztosító műtrágya választása garantálja a hatékony és pontos adagolást.
AZ AMMÓNIA-ELILLANÁS JELENSÉGÉNEK MEGÉRTÉSE
Az ammónia elillanása az a folyamat, amikor az NH4+ gáznemű NH3-má alakul, és a légkörbe távozik. A talaj felszínén megy végbe ammóniás nitrogénforrásból: karbamidműtrágya (karbamid, nitrogénoldat) vagy állati hígtrágya.  Nitrogénveszteség az ammónia elillanása miatt szorosan összefügg a talajállapottal (pH, kationcsere-kapacitás (CEC), porozitás, víztartalom, stb.) és a helyi időjárási feltételekkel (csapadék, hőmérséklet, szélsebesség, levegő páratartalma, stb.). A műtrágya kémiai alakja (magas karbamidos és ammónia-nitrogén-tartalommal) és halmazállapota (folyékony vagy szilárd) az ammónia elillanását meghatározó fontos paraméterek.
NÉGY FIZIKAI-KÉMIAI JELENSÉG JÁTSZIK SZEREPET

1. Az ammónia-készletek növekedése a területen Az elillanás a műtrágya ammónia formában jelen lévő nitrogéntartalmától függ.

2. Mobilitás talajrétegek között A talajrétegek közötti mozgás csökkenti az ammónia-nitrogén jelenlétét a felszínen. Így bármilyen, a nitrogén beszűrődését javító tényező csökkenti az elillanást (pl. a műtrágya bedolgozása a talajba).

3. Fizikai-kémiai egyensúly A különböző típusok (ammóniaion, ammónium) és formák (adszorbeált, oldat, gáznemű) egyensúlya meghatározza a gáznemű ammónia formájában jelen lévő ammónia-nitrogén arányát. Az egyensúlyt a pH, a hőmérséklet és a kationcsere-kapacitás (CEC) befolyásolja.

4. Kikerülés a légkörbe A légkörbe jutás alapvetően a szélsebesség függvénye, de függ az időjárási körülményektől és az adott mechanizmus talajfelszíni körülményeitől is.

A tápanyagok integrált használata azok ciklusos tulajdonságait is figyelembe veszi. A nitrogén és kén, amelyek ásványi formában a talajban mobilisak, egy növény vegetatív ciklusában vagy annak részében épülnek be. Hasonlóképpen a mikroelemek alkalmazása is a termesztett kultúráktól függ.
A NITROGÉNTRÁGYÁZÁS SZÜKSÉGESSÉGE
Az adaptált műtrágyázás egyensúlyt teremt egyrészt a termény nitrogénigénye, másrészt a nitrogénellátás között: az ellátás a talajból történik, műtrágyák és állattenyésztésből származó hígtrágya formájában. Hagyományosan egy mérleg képét használják hozzá. Ha a kínálat a növény igényénél alacsonyabb, akkor a hozamcélt nem érjük el, és a gazdálkodó bruttó nyeresége csökken.
A növény szükséglete a faj, a fajta és a hozamcél függvénye. A szükséglet szorosan összefügg az elérni kívánt biomassza tömegével, mely tükrözi a növény gazdasági hasznosságát. A számítási módszer provizórikus, közvetlenül az intenzív tápanyagfelvétel fázisát megelőzően (búza esetén tél végén), a tábla várható hozamából és a talaj nitrogénellátottságának dinamikájából származtatott feltételezések felhasználásával. A számítás pontosabbá tételéhez a maradék nitrogént (a tél végén már rendelkezésre álló ásványi nitrogén) meg kell mérni.
A KÉNTRÁGYÁZÁS SZÜKSÉGESSÉGE
25 év alatt az iparból a légkörbe került SO2 mennyisége a hatodára csökkent, és tovább csökken. A döntő időpont tél végén van, amikor a talajnak közvetlenül felvehető szulfátot kellene biztosítania, de a februári/márciusi alacsony mineralizáció késlelteti a felvehető kén biztosítását; hasonló a helyzet a nitrogénnel is. Továbbá a kén rendkívül mobilis a talajban, és érzékeny a téli esőkkel történő kimosódásra. Az elégtelen kénellátottság súlyos hozamveszteséghez vezethet, ezért szükséges tél végén mindig fix mennyiséget alkalmazni. A kén kijuttatása a ciklus végén minőségi hatást fejt ki a gabonafélékre, javítva a fehérje minőségét.

A foszfor és a kálium esetében előnyös a vetésforgó alapú műtrágyázás. A PK-műtrágyázás módja négy kritériumon alapul:

  • A növény igényszintje
  • A talaj PK-tartalma
  • Tápanyag-ellátási előzmények
  • A növénymaradványok által visszapótolt mennyiség